Pár nap alatt 640 ezer gázai gyerek kap vakcinát gyermekbénulás ellen

Tovább nőtt szombatra a Harkiv elleni előző napi orosz légitámadás halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Harkiv megye állami közigazgatásának vezetője. Irányított légibomba csapódott be pénteken a kelet-ukrajnai nagyváros egyik 12 szintes lakóházába, amely kigyulladt és részben leomlott – közölték ukrán vezetők.

A halálos áldozatok száma péntekhez képest szombatra legkevesebb hatról hétre emelkedett, a sebesülteké pedig megduplázódott, legkevesebb 97-en vannak.

A legutóbbi halálos áldozat egy 14 éves lány, a sebesültek között huszonkét kiskorú van.

Harkiv, amely a háború előtt Ukrajna második legnépesebb városa volt, 30 kilométernyire fekszik az orosz határtól, és gyakran orosz támadások célpontja. Az ukrajnai fronton az összecsapások száma egy nap alatt 200-ra nőtt a kijevi vezérkar pénteki jelentése szerint. A leghevesebb harcok a Donyeck megyei stratégiai fontosságú csomópont, Pokrovszk körül folytak, ahol az orosz hadsereg felgyorsította az előrenyomulást.

(MTI)

Négy palesztin biztonsági alkalmazott életét vesztette, amikor izraeli légicsapás ért egy segélyszállító konvoj élén haladó járművet a Gázai övezetben; Izrael szerint a gépkocsiban ellenséges fegyveresek tartózkodtak.

Az Anera nevű amerikai segélyszervezet szombati közleménye szerint konvojuk orvosi ellátmányt és üzemanyagot szállított a Rafahban lévő Vörös Félhold kórházba, amikor egy rakéta eltalálta a konvoj élén haladó gépjárművet. Tudatták továbbá, hogy az incidensben, amely még csütörtökön történt, az Anera munkatársai közül senki sem sérült meg.

Az áldozatok, akik a szervezet szerint egy helyi szállítócég biztonsági alkalmazottai voltak, korábban arra hivatkozva vették át az övezetbe belépő konvoj felvezető járművének irányítását, hogy az útvonal nem biztonságos, és fennáll a fosztogatás veszélye. Az Anera elismerte, hogy noha az izraeli hatóságokkal egyeztetett eljárás szerint a konvojban fegyvertelen biztonsági őröket kellett volna alkalmazni, a segélymunkások nem tartották fenyegetőnek a támadás későbbi áldozatainak fellépését, ezért nem ellenőrizték őket, és nem is egyeztettek róluk az izraeli hatóságokkal.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a légicsapás előtt semmilyen figyelmeztetést nem kaptak az izraeli erőktől.

Az izraeli hadsereg azzal indokolta a támadást, hogy “több fegyveres támadó átvette az irányítást a konvoj elején haladó jármű felett”, a légicsapásra pedig csak ennek ellenőrzése, majd a jármű pontos bemérését követően került sor.

A segélyszállító konvojokat és humanitárius szervezeteket nem először éri csapás a Gázai övezetben a Hamász tavaly október 7-i összehangolt támadása és Izrael ennek nyomán indított katonai beavatkozása óta. Áprilisban a World Central Kitchen (WCK) konvoját három izraeli légicsapás érte, amelyekben a nemzetközi segélyszervezet hét munkatársa vesztette életét. Egy augusztusban közzétett, az ausztrál kormány által elrendelt, és az izraeli hatóságokkal együttműködve zajló vizsgálat eredménye szerint az izraeli hadsereg azért lőtt ki rakétákat a WCK konvojára, mert súlyos műveleti hibák következtében tévesen azt hitték, hogy azt eltérítették a Hamász harcosai, akik valójában szerződéses helyi biztonsági őrök voltak.

(MTI)

A Palesztinai Labdarúgó Szövetség (PFA) még májusban javaslatot nyújtott be a FIFÁ-nál, követelve, hogy a nemzetközi szervezet büntesse meg az Izraeli Labdarúgó Szövetséget (IFA).

A palesztin futballbürokraták azzal vádolják izraeli sporttársaikat, hogy:

• az IFA részt vett a nemzetközi jog izraeli kormány általi megsértésében
• és arab játékosok diszkriminációjában.

A PFA közlése szerint legalább 92 palesztin játékos vesztette életét a háborúban, a futball-infrastruktúra megsemmisült, a bajnokságokat felfüggesztették, a nemzeti csapatnak külföldön kell vb-selejtezőt játszania.

Javaslatában a PFA azt követeli, hogy a FIFA mind klubszinten, mind a válogatottat illetően „megfelelő szankciókat” fogadjon el az izraeli csapatokkal szemben.

Az IFA visszautasította a vádakat.

A PFA még májusban nyújtott be javaslatot, a FIFA sürgős jogi értékelést rendelt el, és ígérte, hogy a tanács júliusi rendkívüli ülésén foglalkozik az üggyel.

Csakhogy most ismét halasztott, egész pontosan októberre csúsztatta a döntést.

Az ENSZ egészségügyi ügynöksége, a WHO 640 ezer gázai palesztin gyermeket olt be gyermekbénulás elleni vakcinával.

A kampány azután indult, hogy 25 év óta az első gyermekbénulás esetet jelentették Gázából, ahol egy 10 hónapos fiú lába bénult le.

A szervezet szerint több százan lehetnek fertőzöttek.

A vakcinázást nehezíti, hogy Gáza útjai zömmel megsemmisültek, kórházai súlyosan megsérültek, lakossága elszigetelt telepeken él.

A WHO csütörtökön kötött megállapodást Izraellel a harcok korlátozott szüneteltetéséről, hogy lehetővé tegyék az oltási kampányt.

A háromnapos oltási kampány Gáza középső részén vasárnap kezdődik és a terv szerint három napon át tart; a munkát a reggel 6 órától délután 3 óráig tartó „humanitárius szünet” idején végzik. Ezután Gáza déli részébe és Gáza északi részébe vonulnak át hasonló szünetekben az egészségügyisek.

A WHO adatai szerint az oltási kampány 640 ezer 10 év alatti gyermeket céloz meg. Minden gyermek két csepp orális polio vakcinát kap két körben, a másodikat négy héttel az első után kell beadni.

Mostanáig 1,3 millió adag oltóanyag jutott át a Kerem Shalom ellenőrzőponton, jelenleg hűtött raktárban tárolják a szállítmányt, és hamarosan további 400 ezer adagból álló pakk érkezik.

A vakcinákat egy több mint kétezer fős egészségügyi önkéntesből álló csapat teherautókkal szállítja majd a terjesztési helyekre.