A majomhimlő legutóbb 2022-ben került a figyelem középpontjába, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a betegség miatt. A fertőzésért felelős vírus ezt megelőzően évtizedeken át okozott problémát Afrikában, a nyugati sajtó újabban főként azért figyelt fel a kórokozóra, mert mostanában Európában, Amerikában és Ázsiában is felbukkant.
A WHO 2022 után a közelmúltban, augusztus 14-én ismét globális egészségügyi vészhelyzetet rendelt el a majomhimlő kapcsán. Mit is jelent a gyakorlatban a döntés, mit tudunk a majomhimlőről, miként védekezhetünk ellene, illetve melyek a legfenyegetettebb területek? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük.
Az összehangolt fellépést segítik
Mint a kutató kiemeli: a globális egészségügyi vészhelyzet hallatán nem kell pánikba esni, a WHO bejelentése valójában csak a koordinált nemzetközi összefogást segíti járványhelyzetben. Sokan most attól tartanak, hogy újabb pandémia és lezárási hullám következik, de erről szó sincs, a cél az összehangolt védekezés, a járvány korlátozása.
Ahogy a Covid-19 esetében, úgy a fejlett országok a 2022-es majomhimlő-járvány közepette is felhalmozták a vakcinakészleteket, hiszen nem lehetett tudni, a kórokozó esetleg kitör-e az MSM (men who have sex with men) közösségből, és új helyeken jelenjen meg. Eközben a döntéshozók megfeledkeztek arról, hogy Afrikában még mindig tombol a járvány, a védekezésre viszont önerőből nem maradt ott kapacitás. A mostani felismerés lényege, hogy érdemes gyorsan felvenni a harcot a majomhimlővel az érintett területeken, mielőtt még nagyobb lenne a baj.
A jelenlegi és a 2022-es vészhelyzet között – amely egyébként még most is tart – lényeges hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni.
A legfontosabb párhuzam, hogy nem várt mintázatban, nem várt növekedést mutat a vírus. 2022-ben Afrikából kitörve több országban is megjelent, és az MSM közösségben megtalálta azt a közeget, amelyben jól tudott terjedni
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
Hozzáteszi: a 2022-es járvány jelenleg takaréklángon ég, mert a vakcináció és a fokozott figyelem vissza tudta szorítani, igaz, még mindig akadnak esetek. A mostani helyzet leginkább azért egyedi, mert a kórokozó újabb arcát ismerjük meg: Középkelet-Afrikában és Nyugat-Afrikában óriási terjedést mutat.
Kemenesi Gábor szerint jelen pillanatban technikailag valójában három járványról beszélhetünk. 2024-ben az afrikai járványügyi központ hirdetett elsőként vészhelyzetet a teljes kontinensre, a történelem során először – valószínűleg erre válaszul, a helyzetet elemezve lépett be a WHO is.
