Augusztus 6-án ukrán csapatok törtek be az oroszországi Kurszk megyébe. Putyin-ellenes orosz szabadcsapatok – vélhetően nem minden ukrán támogatás nélkül – már többször keltettek zavart a határ menti területeken, ám a mostani betörés lényegesen nagyobb léptékű, mint a korábbi kísérletek. Az ukrán elnöki hivatal hétfői tájékoztatása szerint
Ráadásul Volodimir Zelenszkij most először ismerte el, hogy ukrán reguláris erők folytatnak hadműveleteket Oroszországon – ahogy az ukrán elnök fogalmazott: „áttolták a háborút az agresszor földjére.”
A kurszki műveletekről Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.
A kurszki műveletek a harkivi ellentámadásra hasonlítanak leginkább
A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy az ukrán fél által hangoztatott 1000 négyzetkilométernyi elfoglalt terület nagyjából fedi a valóságot: a mértékadó források szerint 700 négyzetkilométernyit igazolhatóan elfoglalt Ukrajna, további 250 négyzetkilométernyi területen pedig jelenleg is harcok zajlanak. Ez azt jelenti, hogy 58 kisvárost és falut vettek be: a legnagyobb megszerzett település az ötezres lélekszámú Szudzsa volt.
Mindenképp érdemes hozzátenni, hogy eközben 2000 orosz hadifoglyot is ejtettek. Nagy csoportokban adják meg magukat az orosz területvédelmi erők, ami egyrészt azt jelzi, hogy nem igazán voltak felkészülve a védekezésre, másrészt később egy esetleges fogolycseréhez ebből lehet valamilyen cserealap. Nagy létszámról van szó, nem néhány tucat emberről
– magyarázta Csiki Varga, aki szerint a gyors területszerzés hasonlít ahhoz, amikor 2022 szeptemberében az ukránok Harkivban gyorsan mozgó egységekkel tudtak sikereket elérni (annak a műveletnek az év elején főparancsnokká kinevezett Olekszandr Szirszkij volt a kidolgozója). Akkor sikerült meglepni az oroszokat: váratlanul érte őket a támadás, nem voltak felkészülve, és nem támaszkodhattak kiépített védőállásokra, ezért gyorsan összeomlott a front. Ám az orosz védelem azóta mindenhol kiépült, és felállt a hírhedt Szurovikin-vonal, így orosz részről hasonló blamára már a tavalyi ukrán ellentámadásnál sem volt esély.
Csiki Varga elmondta: a terepviszonyok Kurszkban kedvezőtlenebbek, mint Harkivban. Itt egy erdőkkel sűrűn benőtt, néhány útvonallal rendelkező területen kell érvényesülnie az ukránoknak, míg a háború első évében nagyobb nyílt területekre és sűrűbb úthálózatra támaszkodhattak.
Most a területfoglalásnak a mélysége nagyságrendileg 27–28 kilométer, de vannak olyan részek, ahol 35 kilométeres mélységig behatoltak az ukrán felderítő és különleges műveleti erők, ami azt jelenti, hogy az orosz védőerők hátában vannak, onnan tudják akadályozni a munkájukat. Ez soha nem szül jó eredményeket a védekező fél számára
