Axios: az amerikai külügyminiszter szólt a G7-országoknak, hogy Irán 24 órán belül megtámadhatja Izraelt

Irán hétfőn kezdeményezte az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésének összehívását augusztus 7-re a feszült közel-keleti helyzet megvitatására.

Az 57 muszlim államot tömörítő OIC közölte, hogy a szaúd-arábiai Dzsiddában tervezett tanácskozás fő napirendi pontja „az izraeli megszállás bűncselekményei” lesznek, különös tekintettel Iszmáil Haníje Hamász-vezető Teheránban minap történt meggyilkolására.

Irán és térségbéli szövetségesei Izraelt vádolják a történtekért és megtorlást is kilátásba helyeztek, ami miatt sokan az Iszlám Köztársaság zsidó állammal szembeni hamarosan bekövetkező válaszcsapásától tartanak.

A teheráni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az OIC ülését Irán Pakisztánnal közösen kezdeményezte. A kisebb Arab Ligától eltérően az OIC olyan befolyásos – nem arab – muszlim országot is tagjai között tud, mint Irán, Pakisztán és Törökország.

(MTI)

A palesztin menekülteket segítő ENSZ-szervezet (UNRWA) kilenc munkatársának köze lehetett a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael déli része ellen végrehajtott 2023. október 7-i összehangolt támadásához, az érintett személyek munkaviszonyát megszüntetik – jelentette be hétfőn a világszervezet főtitkárának helyettes szóvivője.

Kilenc ember esetében elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, hogy következtetni lehessen arra, hogy talán közük volt az október 7-i támadáshoz

hangsúlyozta Farhan Haq a több hónapja zajló belső vizsgálat eredményeit ismertetve.

Újságírói kérdésre válaszolva Haq ugyanakkor elismerte, hogy nem tudták kétséget kizáróan megerősíteni Izrael UNRWA-val szemben támasztott vádjait, a bizonyítékok azonban igazolják a munkaviszony megszüntetését. A szóvivő egyben megerősítette, hogy mindez azt jelenti, hogy a világszervezet nagy, illetve nagyon nagy valószínűséggel indul ki abból, hogy munkatársai részt vehettek a terrorcselekményekben. Mindazonáltal nem említett részleteket a részvétel jellegét illetően. Hozzátette, hogy tíz további esetben a bizonyítékok nem voltak elegendők a munkaviszony megszüntetéséhez.

Az UNRWA januárban került a sajtófigyelem központjába azzal, hogy Izrael azt állította: az ENSZ-szervezet tizenkét munkatársának köze volt a Gázai övezeti háborút kirobbantó terrortámadáshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök január végén pedig úgy fogalmazott, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet „beszivárgott” az UNRWA soraiba. A felmerült gyanú nyomán belső vizsgálat indult, több adományozó ország pedig ideiglenesen felfüggesztette az UNRWA támogatását.

(MTI)

Nemzetbiztonsági tanácsadóival egyeztet hétfőn a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök a közel-keleti eszkaláció és egy iráni támadás lehetősége miatt – közölte az elnöki hivatal.

A bejelentés szerint a megbeszélésen Joe Biden elnök mellett részt vesz alelnöke, Kamala Harris nem hivatalos elnökjelölt is, aki lemondta kampányprogramjait.

A Fehér Házban összehívott nemzetbiztonsági megbeszélést azután tartják, hogy vasárnap telefonon egyeztetett Lloyd Austin amerikai és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter, és az amerikai fél megerősítette támogatását Izrael felé. A két katonai vezető megbeszélésén szó esett az Egyesült Államok katonai erőinek átcsoportosításáról és megerősítéséről a közel-keleti régióban.

A Pentagon még pénteken jelentette be, hogy erősítésként, egy szélesebb regionális háború megelőzésének érdekében vadászrepülőgépekből álló századot vezényel a Közel-Keletre és a régióban tartja egy repülőgép-szállító hajóját.

Ezzel egy időben ugyanakkor az Egyesült Államok arra sürgette az izraeli kormányt, hogy „ragadja meg” a lehetőséget a tűzszünetre a Hamásszal, hogy a konfliktus kiterjedését megelőzze.

Izraeli lapértesülés szerint hétfőn Izraelbe utazott Michael Eric Kurilla, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, hogy személyesen egyeztessen egy iráni támadásra való felkészülésről.

Az Egyesült Államok libanoni nagykövetsége arra biztatta az Izraellel szomszédos államban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy ha szeretnék elhagyni a régiót, minden kínálkozó lehetőséget ragadjanak meg, és foglaljanak repülőjegyet, mert már számos légitársaság felfüggesztette libanoni járatait.

(MTI)

Sürgős fellépést szorgalmazott hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy elkerüljék az esetleges szélesebb közel-keleti konfliktust, tekintettel az Irán és szövetségesei, valamint Izrael közötti katonai eszkalációval kapcsolatos félelmekre.

Mélységesen aggódom egy szélesebb konfliktus kockázata miatt a Közel-Keleten, és felszólítok minden felet, valamint a befolyásos államokat, hogy sürgősen lépjenek fel a konfliktus kiszélesedésének megakadályozása érdekében

– hangsúlyozta közleményében Volker Türk.

A főbiztos kijelentette: mindent meg kell tenni a helyzet romlásának megakadályozására, mert ez még súlyosabb következményekkel járna a polgári lakosok számára. Türk abszolút elsődleges feladatnak nevezte az emberi jogok tiszteletben tartását, elsősorban a civilek védelmét.

Az elmúlt tíz hónapban polgári személyek – főként nők és gyermekek – elviselhetetlen fájdalmakat és szenvedéseket éltek át a bombák és a tűzfegyverek matt

– tette hozzá.

Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és a Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom Izraelt vádolta Iszmail Haníje Hamász-vezető szerdai bejrúti megölésével. Előző nap Izrael magára vállalta Fuad Sukr, a Hezbollah katonai vezetőjének bejrúti likvidálását.

Hezbollah és a húszi jemeni lázadók, akik a Hamásszal és több iraki fegyveres csoporttal alkotják az Irán által „az ellenállás tengelyének” nevezett szövetséget, új frontokat nyitottak Izraellel szemben.

(MTI)

Az izraeli hadsereg (IDF) célzott légicsapásban megölte a Gázai övezetben a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet kormányának gazdasági miniszterét, Abed Alzareit – közölte hétfőn egy katonai szóvivő.

Az IDF szerint Alzareinek fontos szerepe volt a humanitárius segélyek elosztásában és a Gázai övezeti piacok felügyeletében. Emellett ő felelt az üzemanyag és a földgáz elosztásáért, valamint a Hamász katonai akcióihoz szükséges pénzek kiutalásáért. Palesztin jelentések szerint a Dir al-Balah helység elleni izraeli légicsapásban életét vesztette Alzarei anyja is.

Izrael északi határvidékén hétfő délelőtt többször megszólaltak a légoltalmi szirénák, mert a Hezbollah libanoni síita milícia rakétákkal támadott izraeli célpontokat. Izrael rendszeresen megtorolja a Hezbollah támadásait, és egy libanoni jelentés szerint most egy izraeli támadásban meghalt két ember az ország déli részén lévő Meisz al-Ddzsabalban.

Hétfőn a Gázai övezetből is támadták rakétákkal Izraelt: a légvédelem 15 rakétát észlelt, és az egyik az övezet közelében lévő egyik izraeli településen könnyebben megsebesített egy 37 éves férfit a helyi mentőszolgálat jelentése szerint.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap este összehívta a biztonsági szervek vezetőit, hogy az Irántól és szövetségeseitől érkező fenyegetésekre adandó ellenlépésekről tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Joáv Galant védelmi miniszter, Herci Halevi vezérkari főnök, David Barnea a Moszad, a külföldi hírszerzés főnöke, és Ronen Bar, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat feje.

Izraelben azt feltételezik, hogy Irán közel-keleti szövetségeseivel, köztük a Hezbollahhal közösen a napokban hasonló támadást indít az ország ellen, mint amilyet már egyszer áprilisban végrehajtott. Egy várható támadás válasz volna a Fuád Sukr Hezbollah-parancsnok bejrúti, és Iszmáil Haníje Hamász-vezető minapi teheráni megölésére.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentette, hogy országa nem érdekelt a regionális eszkalációban, de hozzátette, hogy Izraelt „meg kell büntetni a további instabilitás megelőzése érdekében”.

(MTI)

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap tájékoztatta a G7-országokat, hogy Irán és a Hezbollah 24 órán belül, már hétfőn megtámadhatja Izraelt, mondta három egymástól független forrás az Axiosnak.

A lap cikke szerint Blinken konferenciahívást kezdeményezett és arra kérte a legfőbb amerikai szövetségeseket, hogy próbáljanak meg az utolsó pillanatokban diplomáciai nyomást helyezni Iránra és a Hezbollahra annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az eszkalálódás esélyét.

Irán április 13-án 350 drónnal támadta Izraelt, de ezeknek a jelentős részét hatástalanították. Blinken szerint nem lehet tudni, hogy most a megtorlás milyen formáját választja majd az iráni rezsim.

Közölte, az USA nem tudja a támadás pontos időpontját, de már a következő 24-48 órában számítani lehet rá.

Blinken a G7-es külügyminisztereknek arról is beszélt, hogy csak védelmi okok miatt erősítették meg a katonai jelenlétet a régióban.

A források az Axiosnak azt is mondták, hogy Blinken frusztráltnak hangzott az egyeztetésen.

Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatóan arra panaszkodott, hogy a nemzetközi nyomás miatt a kormánynak „nincs más választása”, mint hogy beengedje a segélyszállítmányokat Gázába.

A szélsőjobboldali, vallásos cionista politikus amellett érvelt, hogy a segélyek így a Hamászhoz kerülnek, ami meghosszabbítja a háborút. Bírálta a hadsereget és Joáv Gallant védelmi minisztert, amiért hajlandóak beengedni a szállítmányokat az ostromlott területre, és arra utalt, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek közbe kellene avatkoznia, hogy szigorúbb segélyezési politikát harcoljon ki.

Senki sem fogja hagyni, hogy kétmillió civil éhen haljon, még ha ez indokolt és erkölcsös is lenne, amíg a túszaink vissza nem térnek

– mondta Smotrich, aki szerint a palesztinok segélyezése egyedül azért indokolt, mert nemzetközi legitimációra van szüksége Izraelnek a háborúhoz.

(The Guardian)

A Hezbollah drónokkal támadt Izrael északi részére, válaszul a libanoni falvakban történt „támadásokra és kivégzésekre”.

Az izraeli hadsereg közlése szerint az incidensben két katona megsérült, és tűz keletkezett.

A Hezbollah támadása inkább a folyamatban lévő határharcokhoz köthető, mintsem az eszkalálódó közel-keleti konfliktushoz.

Mindeközben a libanoni egészségügyi minisztérium közölte, hogy két ember meghalt egy Dél-Libanont ért izraeli légicsapásban.

Nasszer Kanani, az iráni külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy habár Teherén nem kívánja tovább fokozni a feszültségeket a Közel-Keleten, Izraelt meg kell büntetni Iszmail Haníje meggyilkolása miatt, melyet az iráni fővárosban követtek el. A szóvivő szerint Haníje meggyilkolása a nemzetközi jog megsértésének minősül.

(The Guardian)

Egyre több ország szólítja fel az állampolgárait, hogy hagyják el Libanont, miközben folyamatosan nő a feszültség a Közel-Keleten.

A CNN összeállítása szerint a Washington libanoni nagykövetsége arra kérte az ott tartózkodó amerikaiakat, hogy foglaljanak le minden repülőjegyet, ami még elérhető számukra. David Lammy brit külügyminiszter azt üzente a Libanonban lévő állampolgáraiknak, hogy távozzanak most.

Franciaország szintén arra utasította az állampolgárait, hogy menjenek el Libanonból, amint lehet, a törökök pedig felhívták a figyelmet rá, hogy addig kell elhagyni az országot, amíg a kereskedelmi járatok közlekednek. Mások mellett az Air France, a Lufthansa és a Kuwaiti Airlines is leállította már a libanoni járatait.

A magyar külügyminisztérium július 30-án vette fel az utazásra nem javasolt országok közé Libanont.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn összeül a nemzetbiztonsági csapatával, hogy átbeszéljék a közel-keleti konfliktus fejleményeit, közölte a Fehér Ház.

A helyzet eszkalálódott, mióta Izrael megölte múlt héten a Hamász vezetőjét Teheránban, valamint Fuad Sükürt, a Hezbollah egyik parancsnokát Bejrútan. Mindkét csoport élvezi Irán támogatását.

Biden szintén egyeztet majd telefonon II. Abdullah jordán királlyal.

A cél az, hogy lehűtsék a kedélyeket, és elkerüljék a regionális konfliktust, tette hozzá a Fehér Ház. Megjegyezték: az USA és Izrael minden lehetséges forgatókönyvre felkészül.

Az elmúlt napok fejleményei alapján félő, hogy Irán és Izrael között súlyosodik a feszültség.

Jordánia külügyminisztere váratlanul Iránba utazott, ahol megpróbálta megakadályozni az ország vezetőit, hogy a Hamász-vezér meggyilkolásáért megtorlásul megtámadják Izraelt, írja a Guardian.

Ajmán Szafadi a látogatása előtt arról beszélt, nem visz magával üzenetet Izraeltől. Az egyik legnagyobb félelme az, hogy Jordániát is megtámadhatja Irán abban az esetben, ha Izrael segítségére sietnének egy esetleges háborúban.

Szafadi elítélte Iszmail Hanijeh meggyilkolását, és arról beszélt, azonnali és hatásos lépéseket sürgetnek, hogy Izrael leálljon a Gázai-övezetben elkövetett agresszióval annak érdekében, hogy ne lépjen át regionális háborúba a konfliktus, aminek mindenkire pusztító hatása lenne.

Szafadi látogatása ugyanakkor a cikk szerint nem ért el átütő sikereket, vasárnap ugyanis semmit nem változott az iráni álláspont.

Maszúd Peszeskján iráni elnök a találkozón arról beszélt, hogy Hanijeh meggyilkolása súlyos hiba volt a cionista rezsimtől, amit nem hagynak megválaszolatlanul.

Az Amerikai Egyesült Államok korábban közölte, hogy megvédi Izraelt egy iráni támadás esetén, ezért további hadihajókat és repülőket vezényeltek a régióba. Mindazonáltal a hivatalos tájékoztatás szerint az amerikaiak azt szeretnék, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon.

Benjamin Netanjahu arról beszélt, országa nagyon magas szinten felkészült bármilyen forgatókönyvre, legyen az védekező vagy támadó.