Izrael bombatámadást hajtott végre Bejrút külvárosában, Hezbollah-parancsnokot célozhattak

A Bejrút külvárosában történt robbanás után néhány perccel az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megerősítette, hogy ők hajtották végre a csapást. A hadsereg közleménye szerint a Hezbollahnak a Golán-fennsíkon a hétvégén elkövetett rakétatámadásáért felelős parancsnokát vették célba.

A kérdés jelenleg az, hogy ez egy egyszeri megtorló csapás volt, vagy egy nagyobb izraeli művelet kezdete, ami hevesebb reakciót válthat ki a libanoni terrorszervezetből is?

Az IDF szóvivője szerint nem lesz változás a belföldi parancsnokság utasításaiban. A BBC gyorselemzése azt írja, más szóval ez azt jelenti, hogy az izraeliek nem kapnak hirtelen utasítást arra, hogy menedéket keressenek. Ez arra utal, hogy Izrael nem feltétlenül számít azonnali és jelentős válaszcsapásra a Hezbollahtól. Jelenleg a labda a Hezbollah térfelén pattog.

Lehetséges hogy ez az eset hasonlóan fog alakulni ahhoz, amikor Izrael januárban csapás mért Bejrút ugyanezen külvárosára, amivel megölte Szaleh al-Arourit, a Hamász egy magas rangú tisztjét. Libanonból erre válaszul rakéták sorozatát lőtték ki Izraelre, aztán viszont egyik fél részéről sem eszkalálódott tovább a helyzet akkor.

Hasonlóképpen, amikor Irán áprilisban rakétákat küldött Izraelre, Az IDF korlátozott csapást mért iráni állásokra. A helyzet miatt egy totális regionális háború félelme is megfogalmazódott akkor a nemzetközi közvéleményben.

Pár perccel azután, hogy legalább egy robbanást lehetett hallani Libanon fővárosa, Bejrút külvárosa felől, az izraeli hadesereg (Izraeli Védelmi Erők – IDF) megerősítette, hogy ők hajtották végre a támadást. Az IDF közlése szerint a libanoni Hezbollah terrorszervezet Golán-fennsíkon nemrég végrehajtott támadásáért felelős parancsnokot célozták a csapással.

Az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon történt támadásban 12 gyerek és egy fiatal felnőtt meghalt, miközben fociztak szombaton. Az IDF az Irán által támogatott Hezbollahot tette felelőssé a Majdal Samsz drúz városra mért csapásért, a fegyveres szervezet viszont határozottan tagadta, hogy köze lenne az esethez.

Joáv Galant, az izraeli védelmi miniszter a keddi bejrúti támadás után a közösségi média oldalára csak annyit írt ki, hogy a „Hezbollah átlépte a vörös vonalat”. Izrael a támadás után rögtön közölte, hogy meg fogja torolni a szombati rakétatámadást. Benjamin Netanjahu miniszterelnök akkor azt mondta, hogy a terrorszervezet „súlyos árat fog fizetni, olyat, amit eddig nem fizetett meg”.

A Hezbollah egyik tisztségviselője szerint a keddi csapás Bejrút déli külvárosát, Haret Hreiket találta el.

Az USA kormánya szerint nem elkerülhetetlen a Hezbollah és Izrael közötti totális háború. Ezzel együtt Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára néhány perccel ezelőtt azt mondta újságíróknak, hogy Joe Biden elnök „úgy véli, hogy ez elkerülhető”. A Fehér Ház szerint a konfliktus diplomáciai megoldása elérhető, amely lehetővé tenné a libanoni és izraeli civilek számára, hogy „visszatérjenek otthonaikba”, és biztonságban éljenek.

255 palesztint ölt meg és több mint háromszázat megsebesített az izraeli hadsereg Hán Júniszban a nyolc napja tartó offenzívája során – állítja a Hamász médiaszolgálata, amely szerint több mint harminc embert eltűnés miatt keresnek. Az izraeli hadsereg ettől etérő számokat közölt: eszerint több mint százötven palesztin fegyverest öltek meg az egyhetes rajtaütés során, megsemmisítették a fegyveresek alagútjait és fegyvereket foglaltak le.

A Reuters szerint miután az izraeli katonák elvonultak, az emberek gyalogosan és a holmijukat szállító szekerekkel próbáltak visszajutni az otthonaikba, jóllehet sok ház megrongálódott, és volt, amit teljesen leromboltak az izraeli katonák. A Hamász médiaszolgálata szerint több mint háromszáz házat ért találat, és ebből legalább harminc lakott volt a támadáskor.

A Reuters által idézett szemtanúk arról is beszámoltak, hogy az izraeli hadsereg ledózerolta a legnagyobb temetőt Beni Szuhejlában, amely a Hán Júniszi térségen belül az offenzíva fő célpontja volt.

Miközben Hán Júniszban az izraeli hadsereg levonult, ezzel párhuzamosan több ezer embert szólított fel otthona elhagyására Izrael a Gázai övezet középső részén fekvő Al Bureidzsben, és csapásokat mért oda egy újabb offenzíva előkészítéseként.

Orvosok szerint egy izraeli légicsapás megölt tíz palesztint a közeli Al Nuszejrat menekülttáborban. Ők kedden menekültek el az Al Bureidzsben található otthonaikból az izraeli hadsereg felhívása nyomán. Al Bureidzsben egy másik csapás négy embert ölt meg.

(Reuters)

Több mint 39 400 palesztin halt meg és 90 996 sérült meg a izraeli katonai offenziva miatt a Gázai övezetben tavaly október 7-e óta  – ismertette a veszteségekkel kapcsolatos legfrissebb számadatait a gázai egészségügyi minisztérium a kedden kiadott közleményében a Reuters szerint.

Az ENSZ legutóbb május 8-án frissítette a saját kumulatív adatsorát, amely a veszteségekről részleteket is tartalmaz. A világszervezet szerint akkor 34 844 volt a palesztin halálos áldozat, ebből április 30-ig 24 686 embert név szerint is azonosítani tudtak.

• Az azonosított áldozatok harminckét százaléka (7797 fő) volt gyermekkorú,
• húsz százaléka (4959 fő) nő,
• nyolc százaléka (1924 fő) pedig idős ember.

A katonai offenzíva halálos áldozatai között 10 006 férfit azonosítottak, ez mintegy 40 százalékot jelent az ENSZ adatsorában. Ebbe azok a férfiak is beletartoznak, akik nem harcoltak az Izraeli hadsereg katonái lenne.

Több tucat izraeli tüntető, köztük a Knesszet szélsőjobboldali tagjai csaptak össze hétfőn az izraeli katonai rendészekkel, miután legalább kilenc olyan izraeli katonát őrizetbe vettek, akiket egy palesztin fogoly bántalmazásával gyanúsítanak. A tüntetők emiatt megrohamozták a dél-izraeli Sde Teiman fogolytábor kapuját, ahol a gyanúsítottakat őrizetbe vették. A tiltakozók azzal igyekeztek védeni a katonákat, hogy csak a kötelességüket teljesítették. A médiajelentések szerint több izraeli civil is a katonák támogatására sietett.

Az összecsapás során többen sikertelenül próbáltak betörni a fogolytáborba a kilenc katona őrizetbe vételének megakadályozása céljából. A Haaretz című baloldali izraeli lap idézett egy katonát, aki szerint az izraeli hadsereg egyes tagjai is paprikaspray-t vetettek be a katonák őrizetbe vételére érkező katonai rendészek ellen.

A helyi média szerint a tüntetők megpróbáltak betörni a Beit Lid katonai bázisra is, ahová a fogolykínzással gyanúsított katonákat elszállították.

Az izraeli hadsereg hétfőn azt közölte, hogy kilenc katonát tartanak őrizetben kihallgatás céljából, miután állítólag „jelentős bántalmazást” követtek el egy fogvatartottal szemben a Sde Teiman létesítményben, amelyet a Gázai övezetben őrizetbe vett palesztinok fogva tartása céljából hoztak létre. A hadsereg további részleteket nem közölt az állítólagos bántalmazással kapcsolatban, csak annyit, hogy a legfőbb jogi tisztviselő vizsgálatot indított. Az izraeli média az üggyel összefüggésben arról számolt be, hogy

egy palesztin foglyot kórházba szállítottak, miután súlyos sérüléseket szenvedett. A fogoly a hírek szerint járásképtelen volt.

Az őrizetbe vételekre azután került sor, hogy Jifát Tomer-Jeruzsalmi vezérőrnagy, izraeli katonai főügyész katonai rendészeti vizsgálatot indított az incidens ügyében – írta meg a The Times of Israel című lap. Az őrizetbe vett katonák ahhoz az egységhez tartoznak, amelynek feladata a Sde Teiman fogolytábor őrzése – tudta meg a Haaretz.

Az összecsapásba forduló szélsőjobboldali tüntetést az izraeli hadsereg vezérkari főnöke is közleményben ítélte el:

Betörni egy katonai bázisra és megzavarni az ottani rendet súlyos magatartás, amely semmilyen módon nem elfogadható

A vezérkari főnök szerint az ilyen akciók háborús időben veszélyeztetik az állam biztonságát. Hozzátette, „határozottan” elítéli az incidenst, a bázison pedig a rend helyreállításáét dolgoznak.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az üggyel összefüggésben „a szenvedélyek azonnali lecsillapítására” szólított fel, és „határozottan” elítélte a létesítmény megrohamozását. Joáv Gallant védelmi miniszter az ügyben úgy fogalmazott:

 Engednünk kell, hogy az erre felhatalmazott felek elvégezzék a szükséges vizsgálatokat.

Több szélsőjobboldali politikus – köztük az izraeli kormány több miniszter – ugyanakkor védelmébe vette a bántalmazással gyanúsított katonákat, és arra kérték a hadsereget, hogy hagyja abba a nyomozást.

Palesztinok és jogvédő csoportok már azelőtt dokumentálták az izraeli börtönökben széles körben elterjedt visszaéléseket, hogy a Gázai övezet elleni offenzíva tavaly októberben, a Hamász terrortámadását követően elkezdődött volna. Az Associated Press hírügynökség vizsgálata és jogvédő csoportok jelentései szerint ország legnagyobb fogva tartási központjának számító Sde Teiman fogolytáborban embertelen körülmények uralkodnak.

Járványhelyzetet hirdetett a gázai egészségügyi minisztérium a vírusos gyermekbénulás terjedése miatt a Gázai Övezetben – számolt be mások mellett Reuters hírügynökség. Az Al Jazeera részletesebben ismertette a Hamász által irányított tárca közleményét, amit még hétfőn adtak ki a Telegram üzenetküldő platformon keresztül.

Eszerint a vírusos gyermekbénulás-járvány „egészségügyi veszélyt jelent a Gázai övezet és a szomszédos országok lakosaira”.

A tárca a Gázai övezetben kitört járványt „visszaesésnek” nevezte a gyermekbénulás globális felszámolása érdekében folytatott programot említve, és „azonnali beavatkozásra szólított fel az agresszió befejezése és radikális megoldások megtalálása érdekében”.

A gyermekbénulás főként úgy terjed, ha valamilyen okból széklet kerül az ember szájába. A betegséget kiváltó vírus rendkívül fertőző hatású, és az idegrendszeren keresztül fejti ki a bénító hatását. A gyermekbénulásos esetek 1988 óta világszerte kilencvenkilenc százalékkal csökkentek, köszönhetően a tömeges oltási kampányoknak.

Július elején a gázai egészségügyi minisztérium közölte, hogy az UNICEF-fel együttműködve kimutatták a betegséget okozó 2-es típusú poliovírus jelenlétét. A vírust a szennyvízben találták, „amely összegyűlik és a kitelepítettek sátrai között folyik” – közölte a minisztérium.

Mivel a sűrűn lakott és katonai offenzíva alatt álló Gázai övezetben az ivóvízkészlet egyébként is szűkösen hozzáférhető, a vírusfertőzéseknek különösen magas a kockázata.

A fertőző betegségek eddig sem kímélték az izraeli katonai offenzíva által sújtott gázai lakosságot. Az utóbbi időben a gyermekek körében különösen a bőrbetegségek szaporodtak el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az orvosok több mint 103 ezer tetves és rühes, valamint 65 ezer bőrkiütéses esettel találkoztak. Az ENSZ szerint a mintegy 2,3 millió lakosú Gázai övezetben a háború kezdete óta több mint egymillió akut légúti fertőzést, több mint félmillió akut hasmenést és több mint százezer sárgaságos esetet regisztráltak.