Putyin szerint az USA szítja a feszültséget

Július 28-ig 564 gyermek vesztette életét, és több mint 1487-en sebesültek meg az ukrajnai háborúban – közölte az ukrán főügyészség a Kyiv Independent szerint.

A legtöbb gyermeket a keleti donyecki és a harkivi területen ölték meg vagy sebesítették meg, ahol a háború legsúlyosabb harcai zajlottak: az ukrán hatóságok 567, illetve 407 esetet dokumentáltak.

Egy június 4-i interjúban Andrij Kosztyin főügyész azt mondta, hogy „még mindig nem ismerjük a megszállt területeken elkövetett bűncselekmények valódi mértékét”.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint a háború alatt Moszkva további 19 500 gyermeket elrabolt – közülük mintegy 800 térhetett eddig haza.

Orosz csapatok előretöréséről számolt be Donyeck régióban a moszkvai védelmi tárca vasárnapi hadijelentésében. A tájékoztatás szerint orosz erők ellenőrzése alá került Progressz és Jevhenyivka település.

Az orosz védelmi tárca szerint Progressz stratégiai jelentőségét többek között az ott található vasúti csomópont adja, így a település elfoglalásával nagyban megzavarták az ukrán erők utánpótlási vonalait. Hozzátette, hogy a keletre található Jevhenyivka elfoglalásával sikerült kiigazítani a frontvonalat, jelentősen növelve az orosz csapatok taktikai lehetőségeit Pokrovszk irányában.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg több lőszer- és üzemanyagraktárt, valamint egy Patriot légvédelmi rakétarendszer radarállomását.

Képünkön ukrán katonák egy harci járművön Donyeck régióban.

Az orosz elnök figyelmeztette az Egyesült Államokat, ha 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, ezzel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatja.

Putyin az orosz haditengerészet napja alkalmából Szentpéterváron orosz, kínai, algériai és indiai tengerészek előtt beszélt. Az Egyesült Államok 2026-ban kezdi meg a nagy hatótávolságú tüzérségi képességek telepítését Németországba, hogy demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét, írta az MTI. A részleges rakétatelepítések olyan képességek hosszabb távú állomásoztatásának előkészítését szolgálják, amelyek közé SM-6 légvédelmi rakétarendszerek, Tomahawk típusú, manőverező robotrepülőgépek, és olyan hiperszonikus fegyverek tartoznak majd, amelyeknek nagyobb a hatótávolsága, mint a jelenlegi európai fegyverrendszereknek.

Az orosz elnök szerint az ilyen rakéták,

amelyek a jövőben nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők, repülési ideje a területünkön lévő célpontokig körülbelül 10 perc lesz.

Azt mondta, a rakétatelepítéshez hasonló lépéseket fognak tenni, figyelembe véve az Egyesült Államok és szövetségeseinek tevékenységét Európában és a világon. Szerinte az Egyesült Államok szítja a feszültséget. A mostani amerikai terveket a NATO 1979-es döntéséhez hasonlította, amikor Nyugat-Európába Pershing II közepes hatótávolságú rakétákat terveztek telepíteni. Putyin megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint Oroszország újraindíthatja a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták gyártását, majd mérlegelheti, hogy hova telepítse azokat, miután az Egyesült Államok hasonló rakétákat telepít Európába és Ázsiába.

Ukrán dróntámadás érte Kurszk területét.

Három üzemanyagtartály gyulladt ki egy olajraktárban, de az ukrán dróntámadásnak nem voltak áldozatai. Ezt Alekszej Szmirnov, a térség megbízott kormányzója közölte Telegram üzenetküldő csatornáján. Az ipari létesítmény dolgozói és a helyi lakosok közül senki sem sérült meg. Az egyik tartályban keletkezett tüzet gyorsan eloltották, a másik két tartálynál azonban a lángok oltásáház 82 tűzoltó és 32 jármű kellett. Az MTI az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy éjszaka hét, Ukrajna által indított drónt semmisítettek meg. Öt drónt a belgorodi terület felett, kettőt pedig az Ukrajnával határos kurszki terület felett lőttek le.

Többen jöttek Románián át.

Az ukrán-magyar határszakaszon 7152-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9481-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a beléptetettek közül 50 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.