Sulyok Tamás 21 magyar állampolgárságot vont vissza. Az államfő minden esetben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése alapján döntött. A határozatoknál minden esetben az érintett nevét, születési helyét, idejét tüntetik fel.
Az elnöki határozatok a magyar állampolgárságról szóló arra paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság 20 éven belül visszavonható attól, aki azt a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.
A Magyar Közlönyben megjelent köztársasági elnöki határozatok alapján ezúttal a legtöbben még a Szovjetunióban, illetve Jugoszláviában születtek, így vélhetően az egyszerűsített honosítás szabályait játszhatták ki Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban. Kivételt egyetlen 49 éves férfi jelent, aki Münchenben született. A törvény szerint az elnöki határozatok közzétételük napjától érvényesek.
Semjén Zsolt márciusban árulta el, hogy az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző). Mivel az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt, így a miniszterelnök-helyettes válasza alapján az utóbbi években tehát jóval kevesebben szereztek kedvezményes honosítással állampolgárságot, ám az egymást követő köztársasági elnökök határozatai is jelzik, sokáig működött az úgynevezett állampolgárság-biznisz.
Eddig ilyen ügyben a legszokatlanabb döntést még Novák Katalin hozta, amikor egy már Kisvárdán született 10 éves magyar kislány állampolgárságát is visszavonta. Az egyszerűsített honosítás ugyanakkor régóta gondot jelent az amerikaiaknak is, akik többször jelezték, náluk okoz biztonsági kockázatot, ha olyanok jutnak magyar útlevélhez (így beutazási engedélyhez), akik vették a papírjaikat.
