Nőtt a Dnyipro elleni orosz támadás áldozatainak száma

Az orosz Fekete-tengeri Flotta kénytelen volt szinte valamennyi hajóját átirányítani más támaszpontokra a megszállt Krímből, és a fő haditengerészeti központja hasznavehetetlenné vált az ukrán támadások miatt – közölte az ukrán haditengerészet parancsnoka.

Olekszij Nejizspapa altengernagy a Reuters hírügynökségnek adott interjúban elmondta: az ukrán rakéták és tengeri drónok súlyos károkat okoztak a szevasztopoli támaszponton, amely egyebek mellett a javítások, karbantartás, kiképzés és lőszertárolás szempontjából játszik fontos szerepet Oroszország számára.

„Sok évtizeden, talán évszázadon át építették, és nyilvánvalóan el fogják veszíteni a központjukat” – mondta az ukrán altengernagy a vasárnapi Ukrán Haditengerészet Napja alkalmából adott interjúban.

Ukrajna, amely nem rendelkezik nagyobb hadihajókkal, robbanószerrel megrakott személyzet nélküli hajókkal támadt orosz hajókra, és Storm Shadow és ATACM rakétákkal lőtte a flotta létesítményeit és más krími katonai célpontokat – írta az MTI a Reuters alapján.

„Az ellenség szinte valamennyi harcra kész hajót áthelyezett a Fekete-tengeri Flotta fő támaszpontjáról. A hajók jelenleg Novorosszijszkban, néhány pedig az Azovi-tengeren állomásozik” – mondta az altengernagy.

Moszkva 2014-ben foglalta el és kebelezte be a Krím félszigetet, ahol a többtucatnyi hadihajóból álló Fekete-tengeri Flottáját állomásoztatja.

Az altengernagy szerint az orosz védekező álláspont jele, hogy egyes hadihajók, amelyek korábban alig léptek be a Krímtől keletre fekvő Azovi-tengerbe, most hivatalosan is ott állomásoznak.

A Fekete-tengeri Flottát elsősorban logisztikai célokra, kismértékben part menti területi ellenőrzésre, valamint Kalibr rakéták Ukrajna elleni kilövésére használják – mondta az altengernagy.

A tengeri drónoknak és légitámadásoknak köszönhetően az orosz hadihajók nem lépnek be a Fekete-tenger északnyugati részén egy megközelítőleg 25 ezer négyzetkilométeres területre – mondta az altengernagy.

A megígért amerikai F-16-os vadászgépek, amelyeknek érkezésére Ukrajna várakozásai szerint rövidesen sor kerül, felgyorsítják a szembeszállást a Fekete-tenger fölötti légtér „teljes körű orosz dominanciájával” – mondta a parancsnok, aki szerint a megfelelő felszereléssel ellátott F-16-osokkal képesek lesznek visszaszorítani az orosz harci gépeket. „A Fekete-tenger északnyugati része, elsősorban a polgári hajók számára fenntartott folyosó szinte százszázalékosan biztonságos lesz” – fogalmazott a parancsnok.

A NATO jövő heti csúcstalálkozójának legfontosabb feladata az lesz, hogy megerősítse az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok vezetőinek július 9. és 11. között Washingtonban tartandó találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagországok vezetői várhatóan átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, melynek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is.

Ezzel összefüggésben közölte: a NATO átveszi a nemzetközi biztonsági segítségnyújtás koordinálását, ami – emelte ki – javítani fogja Ukrajna védelmi képességeit. Hozzátette, hogy a szövetségesek pénzügyi támogatásra tesznek ígéretek Ukrajnának.

Ukrajnának győzedelmeskednie kell, amihez szüksége van rendíthetetlen támogatásunkra

fogalmazott Stoltenberg, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajnának mindene meglesz, ami ahhoz szükséges, hogy megvédje magát és legyőzze Oroszországot.

Kijelentette: nincs jele annak, hogy Oroszország a békére készülne. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a tagországok a korábbinál több fegyvert és lőszert, valamint légvédelmi rendszereket juttatnak Ukrajna számára.

Mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát, és mihamarabb felkészítsük a szövetségünkhöz való csatlakozásra

fogalmazott Stoltenberg, majd megerősítette: mindezen vállalások „hidat képeznek” Ukrajna NATO-tagsága felé.

Kérdésre válaszolva aláhúzta: mivel Ukrajna önálló és független ország, joga van eldönteni, hogy milyen feltételek felelnek meg neki egy béketárgyalás megkezdéséhez. A szövetségesek feladata az, hogy erősítsék Ukrajnát, ugyanis – mint hangsúlyozta – szoros kapcsolat van a harctéri helyet és aközött, ami a tárgyalóasztalnál történik.

Ha tehát tárgyalásos megoldást akarunk, katonai támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának

emelte ki.

A NATO-főtitkár közölte, az alapításának idén 75. évfordulóját ünneplő katonai szövetség csúcstalálkozója lehetőséget ad majd a közös védelem és elrettentés melletti elkötelezettség megerősítésére. Tájékoztatása szerint a szövetségesek várhatóan jóváhagyják a transzatlanti védelmi ipari együttműködés megerősítésére vonatkozó ígéretet tartalmazó dokumentumot, mely a hadiipar fellendítését célozza. A NATO emellett tovább erősíti ballisztikus rakétavédelmét egy új bázis létrehozásával Lengyelországban – mondta. Továbbá üdvözölte, hogy 23 szövetséges ország jelenleg már a GDP-jének legalább 2 százalékát szánja védelemi kiadásokra.

A főtitkár azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozó vendége lesz Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea a globális partnerségi együttműködések elmélyítése érdekében.

Minél közelebb kerülnek egymáshoz a világ tekintélyelvű szereplői, annál fontosabb, hogy szorosan együttműködjünk indiai- és csendes-óceáni barátainkkal

tette hozzá Stoltenberg.

(MTI)

Orbán Viktor nem egyeztetett a moszkvai útjáról az ukrán külügyminisztériummal – közölte pénteken a kijevi tárca. Hozzátették, hogy továbbra sem engednek abból, hogy Ukrajna nélkül nem születhet megegyezés a háború lezárásáról.

Azt is írták, hogy továbbra is készek a kétoldalú együttműködés és az európai integráció fejlesztésére irányuló további munkára a magyar miniszterelnök kijevi látogatását követően.

Helyesen cselekszik a magyar miniszterelnök, amikor a kommunikációs csatornák helyreállításán dolgozik – nyilatkozta a Mandinernek Nicolas Sarkozy, korábbi francia államfő Orbán Viktor moszkvai útja kapcsán.

A magyar miniszterelnöknek az ukrajnai háború lezárására tett diplomáciai erőfeszítéseivel kapcsolatban a lap megkeresésére az Orbán Viktorral régóta remek viszonyt ápoló, 2007-től 2012-ig hivatalban lévő francia köztársasági elnök pénteken úgy fogalmazott: „a békéhez vezető út első lépése, hogy helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat”.

A Mandiner információi szerint a magyar miniszterelnök egyeztetett pénteki moszkvai útjáról Nicolas Sarkozyvel.

Az orosz-ukrán háborúnak nincs katonai megoldása. Békét pusztán diplomáciai tárgyalások útján lehet elérni. A nap végén ez a felek döntése lesz. De első lépésként helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat

fogalmazott a lapnak Nicolas Sarkozy.

Orbán Viktor a hét elején békemisszión vett részt Kijevben, s ott egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a kormányfő pedig pénteken Moszkvába is ellátogatott, hogy ott tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz államfővel – emlékeztet tudósításában a Mandiner.

Szerda reggel Oroszország rakétacsapást mért Oroszország a kelet-ukrajnai Dnyipro városra. A támadás következtében a megyeszékhelyen megrongálódott egy bevásárlóközpont, két iskola, három óvoda és két kórház is, utóbbiak egyikében a járóbetegek ellátását végző klinika épülete teljesen megsemmisült. Az áldozatok emlékére a csütörtököt gyásznappá nyilvánították.

A támadásban napján öt halálos áldozatról érkezett jelentés, azóta az halottak száma hétre emelkedet. Szerhij Liszak, a megye kormányzója közötle, hogy egy 60 éves és egy 58 éves nő egy nappal később a kórházban halt meg. Elmondta azt is, hogy egy 14 éves fiú is életét vesztette a támadásban, a tucatnyi kórházi ápolásra szoruló sérült közül pedig két ember állapota súlyos.

(Kyiv Independent)