Tucker Carlson interjút jelentett be Zelenszkijjel, amit az ukrán elnöki hivatal rögtön cáfolt

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „áttörésnek” tartja Kaja Kallas észt kormányfő kinevezését az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztére.

Erről az ukrán diplomácia vezetője az LRT litván állami televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön. „Észtország miniszterelnökének kinevezése az EU főképviselőjévé áttörést jelent, különösen a Keletről érkező fenyegetésekkel összefüggésben. Három évvel ezelőtt szerintem nehéz lett volna elképzelni, hogy a volt Szovjetunió egyik országának politikusa lehet a külpolitikai ügyek főképviselője” – jegyezte meg a miniszter.

Kuleba szerint ez bizonyítja azt, hogy az EU „nem rejtőzködik”, és nem próbál „puhább” politikát folytatni az orosz fenyegetéssel szemben. „Éppen ellenkezőleg, készen áll erővel, bátran, tisztességgel fogadni a kihívást” – hangoztatta a tárcavezető. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna figyelemmel fogja kísérni az Európai Parlamentben az uniós intézmények új vezetőinek kinevezéséről szóló végső döntéseket és vitákat.

(MTI)

Szlovákia kész arra, hogy szükség esetén több NATO-katonát fogadjon, továbbá növelje az áramszállításokat Ukrajnába – jelentette ki szerdán Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök Varsóban, ahol lengyel kollégájával, Andrzej Dudával tárgyalt.

Duda újságíróknak nyilatkozva méltatta a két ország közötti nagyon jó szomszédsági viszonyt, amelyet szerinte Pellegrinek a NATO-csúcstalálkozót megelőző látogatása is bizonyít.

Lengyelország a második ország, ahová a június óta államfőként hivatalban lévő Pellegrini szlovák elnökként ellátogatott. Az első elnöki látogatás hagyományosan Csehországba vezetett.

Pellegrini szerint Szlovákia valójában „rengeteg munkát” végez Kijev érdekében, annak ellenére, hogy a média Robert Fico miniszterelnök kormányának visszafogott hozzáállását hangsúlyozza Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Ezt bizonyítja a lőszerek és fegyveralkatrészek fokozott gyártása a szlovák fegyvergyárakban, valamint a villamosenergia-export Ukrajnába, amelynek áramtermelő kapacitását az orosz légicsapások tönkreteszik – mondta.

Kiemelte: „A háború kezdete óta Szlovákia több mint 40 ezer megawatt villamosenergiát exportált Ukrajnába, és ősszel és télen növelni fogjuk a szállításokat, ami valószínűleg kulcsfontosságú lesz Ukrajna számára”. Hangoztatta, Szlovákia nem ismeri el a Krím Oroszország általi annektálását, sem a határok erőszakos megváltoztatását Ukrajna keleti és déli részén.
Leszögezte, hogy „Lengyelország Szlovákia stratégiai partnere, egyike annak a három országnak, amely Szlovákia legnagyobb befektetője vagy legnagyobb kereskedelmi partnere”.

Szlovákiát és Lengyelországot az európai uniós és NATO-tagságuk sikertörténete is összeköti – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a szlovák védelmi kiadások a NATO-tagok vállalásának megfelelően meghaladja a bruttó hazai termék 2 százalékát.
Pellegrini egyben felajánlotta vendéglátójának a szlovák szakértők segítségét és tapasztalatát a lengyelországi atomerőmű-építésben.

(MTI)

Visszavonultak az ukrán erők csapatai a keleti-ukrajnai Donyeck megyében lévő Csasziv Jar egy részéből – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg, miután előző nap Oroszország bejelentette, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni a stratégiai fontosságú város egyik körzetét.

Csasziv Jar stratégiai fontosságát az adja, hogy egy magaslaton fekszik, és ha az orosz erők az egész város felett megszerzik az ellenőrzést, potenciális bázisként használhatják a nyugati – Kramtorszk és Szlovjanszk városok felé történő – előrenyomuláshoz. Az orosz védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint a város keleti részén, a Sziverszkij Donec-Donbász vízi csatornától nyugatra lévő Novij körzet felett sikerült átvenniük az ellenőrzést.

Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője az ukrán televízióban elmondta, hogy a városrészből azért vonultak ki, mert az orosz csapatok betörése, a védők állásainak lerombolása után nem akarták kockáztatni a katonák életét és egészségét, ezért a parancsnokság döntése értelmében védettebb, felkészültebb állásokba rendelték vissza őket. Hozzátette: hogy az ellenség ezeket az állásokat is tovább támadja.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6702-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6060-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

A hírek szerint legalább hat halottja és 53 sérültje van annak a szerdai dnyiprói támadásnak, amely során az orosz erők tűz alá vettek egy bevásárlóközpontot. A támadás után közvetlenül öt áldozatról írtak, egy hatvanéves nő másnap, kórházban halt meg – idézi Serhii Lysak kormányzót a Kyiv Indepenndent.

A támadás helyszínének közelébe egy gyermekkórház intenzív osztálya helyezkedik el, a detonációt kísérő törmelék nem kímélte azt az épületet sem, de egyelőre nem érkeztek hírek arról, hogy ott bárki megsérült volna. Emellett a közeli óvodákban és iskolákba betörtek az ablakok, ennek kapcsán egy 14 éves lány sérüléséről írnak.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ számolt be róla csütörtökön, hogy az amerikai konzervatív média nagyágyúja, Tucker Carlson (aki az év elején Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélgetett) interjút készít Ukrajna elnökével, Volodomir Zelenszkijjel. A beszélgetés dátumáról nem közöltek pontos információkat, mindössze annyit, hogy a beszélgetéssel Carlson célja az, hogy az amerikai polgárok képet kapjanak annak a konfliktusnak a mindennapjairól, ami az Egyesült Államok életére is nagy befolyással van.

Néhány órával később, a Kyiv Independenten megjelentek szerint az ukrán elnöki hivatal határozottan cáfolta, hogy az ukrán elnök interjút adna a „szélsőjobboldali politikai kommentátornak”.