Tavaly padlóra került az építőanyag-gyártó ágazat, és az idén sem látszik, hogy magára találna. Leépítések, termelés szüneteltetések, sőt gyárbezárások is jellemezték az elmúlt időszakot. Iparági becslés szerint 2022-höz képest körülbelül 60 százalékos visszaesés történt szinte minden szegmensben: nagyot esett egyebek közt a cserepek, a téglák, a gerendák, az áthidalók és a térkövek kereslete.
A piacvezető vállalkozásokat egyszerre két oldalról is húzza az ág. Egyfelől jelentősen csökkent a megrendelésszám az építőipar mélyrepülése miatt, az állami és önkormányzati beruházások nagy részét elhalasztották vagy lefújták, miközben a lakásépítések- és felújítások volumene is elmaradt a várttól.
Másfelől, immár egyszerre két kormányzati „büntetőadó” is érinti a legnagyobb cégeket. A kabinet 2023 februárjában az égetett agyag építőanyag, illetve a kerámiacsempe, -lap gyártókra is kiterjesztette a korábban csak a cementgyártókat sújtó kiegészítő bányajáradékot. A közteher hatálya alá csak a 3 milliárd forint árbevételt meghaladó szereplők kerültek. A vonatkozó kormányrendelet rögzíti az árakat: ennek alapján a 2020. január 1-jén alkalmazott nettó árat kell alapul venni, s ezt egy termékcsoportonként meghatározott arányszám-szorzóval lehet megemelni. (A kis méretű tömör tégla esetén például ez a szorzó 2,31-szeres, azaz ennyivel lehet drágább a termék, mint amennyiért 2020 első napján árusították.) Amennyiben egy cég a szorzóval növelt árnál drágábban akarja adni a termékét, akkor az árbevétel-különbség 90 százalékát be kell fizetnie a költségvetésbe.
A kiegészítő bányajáradékot a nagy, külföldi tulajdonú gyártóknak kell megfizetniük:
- az égetett tégla- és cserépgyártásban piacvezető osztrák Wienerberger Téglaipari Zrt.-nek,
- az osztrák tulajdonú, csempe- és burkolatgyártó Zalakerámiának,
- a tetőcserepeket gyártó, német gyökerű Creaton South-East Europe Kft.-nek.
- A büntetőadó részlegesen érinti az osztrák hátterű Leier-cégcsoportot is, mivel két téglagyára működik hazánkban.
Ezenfelül a kormány 2023 júniusában, az év elejéig visszamenőlegesen, szén-dioxid-kvóta adót vetett ki Magyarország legnagyobb kibocsátóira. Ebbe a körbe az építőanyagiparban a cementgyártók mellett a Wienerberger és a Leier is beletartozik.
Az érintett vállalatok már jó ideje a kormányzati kommunikáció célkeresztjében állnak, mivel a kabinet fájlalja, hogy a hazai építőanyag-gyártás 90 százaléka külföldi kézben van. Lázár János építésügyi miniszter már 2023 februárjában felvázolta a jövőképét: „A háborúban a külföldieket ki lehet szorítani.
A külföldi nagyvállalatok magyarországi érdekeltségeket fognak eladni.
Bár azóta a kormány erősen „rásegített” a brutális mértékű visszaesésre, Lázár víziója nem igazolódott be.
Nem igaz a szóbeszéd a Zalakerámiáról
A Zalakerámia Zrt. tavaly májusban jelentette be, hogy csoportos létszámleépítés keretében elbocsátja a Tófejen lévő gyárában dolgozók 90 százalékát. A korábban több mint 200 embert alkalmazó üzemben 2023 második felében beszüntették a termelést, a fali és padlóburkolatok gyártását átköltöztették a cég romhányi gyáregységébe. Idén márciusban ugyanakkor leállt a Nógrád megyei egység is, valószínűleg ennek kapcsán terjedt el széleskörben az a lapunkhoz is eljutott hír, hogy a cég felszámolja a magyarországi termelést, és csak a nagykereskedelmi tevékenységre fog koncentrálni. A vállalattól a következő hivatalos választ kaptuk: „A Zalakerámia Zrt. tófeji gyárában február óta folyamatosan folyik a termelés. Az építőipar hazai általános visszaesésének köszönhetően természetesen mi is tapasztaljuk a burkolólap iránti kereslet csökkenését, így jelen gazdasági helyzetben az a célunk, hogy termelésünket a piaci igényekre szabva alakítsuk, folyamatosan optimalizáljuk termékkínálatunkat.”
A 24.hu a társaság egyik munkatársától megtudta, hogy Tófejen 2024 elejétől kezdve számos új dolgozót vettek fel azután, hogy tavaly megváltak az állomány nagy részétől. Néhány hónapnyi leállás a romhányi gyárban is volt 2023-ban is, az idén pedig három hónapja szünetel a termelés. „Nem állt le a Zalakerámia, csak a termelés hol az egyik, hol a másik üzemben szünetel” – kommentált forrásunk.
A romhányi üzemben jelenleg karbantartási munkálatok folynak, a logisztika és az ügyfélkiszolgálás azonban zavartalanul működik. Az üzemben rengeteg az olyan termék, amit egyelőre nem tudnak eladni. Végleges leállásról azonban itt sincs szó. A gyárvezetés szerint bármikor készen állnak arra, hogy újraindítsák a termelést. Ehhez azonban új embereket kellene fölvenni, mivel nagyon sokan elmentek a gyárból a műszakpótlék kiesése miatt – fűzte hozzá.
Az építőanyag-gyártó éves jelentése szerint 2023-ban az árbevétel több mint 60 százalékkal, a 2022-es 32 milliárd forintról 12 milliárdra csökkent. A cég vesztesége több mint a duplájára nőtt, így 2,2 milliárd forintra rúgott a 2022-es mínusz 995 milliós adózott eredmény után. A fontosabb mutatószámok egytől egyig a termelés beomlásáról tanúskodnak, pedig már a tavalyelőtti év is igen nehéz volt a vállalat számára. Az üzemi eredmény a 2022-es mínusz 647,2 millióról, mínusz 1,37 milliárdra csökkent, az anyagjellegű ráfordítások 28,4 milliárdról 11,2 milliárdra apadtak. A dolgozók statisztikai állományi létszáma 660-ról 360-ra esett.
„2022-ben jelentősebb áremelés került végrehajtásra a veszteségek csökkentése érdekében, viszont a piac rosszul fogadta, ez jelentős forgalomcsökkenéshez vezetett. Jelenleg az értékesítési struktúra átalakítása van folyamatba, a viszonteladói hálózat kiváltása közvetlen partneri kiszolgálásra” – értékelnek a beszámolóban. A kiegészítő bányajáradékról nem esik szó a cégbeszámolóban, forrásunk szerint ugyanakkor ez lehetett a legnagyobb érvágás a vállalat számára 2023-ban.
Lejtőn a nagy téglagyártó, mégis fejleszt
A Wienerberger Téglaipari Zrt.-nél tavaly szintén jellemző volt a termeléscsökkentés, egyes gyáregységek hónapokra leálltak, másutt a szokásos két-három műszakról egy műszakra álltak át, illetve be nem tervezett karbantartásokat, javításokat hajtottak végre – tudta meg lapunk Stocker Zoltántól, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnökétől. Jelenleg a békéscsabai és a balatonszentgyörgyi gyárban szünetel a termelés. Ezekben az üzemekben akadtak dolgozók, akiket elküldtek, de a teljes állomány nem lett elbocsátva. A cég akkora létszámot foglalkoztat mind a két egységben, amennyivel szükség esetén újra tudják indítani a termelést.
A siralmas a helyzet ellenére a tégla, térkő és cserépipari cég mégis beruházásokat kezdeményezett. Hejőpapin betoncserépgyár építését kezdte meg, illetve fejlesztést indított kőszegi és csornai üzemében is. Ezeknél a gyáraknál nem a magyar piac kiszolgálása a fő cél, hanem az export, innen kívánja majd ellátni termékkel a cseh és a lengyel piac mellett Dél- illetve Nyugat-Európa piacait is. Az exportra kerülő égetett téglára nem vonatkozik a kormány büntetőadója.
Stocker szerint a fejlesztéssorozat azt jelzi, hogy a Wienerberger nem akarja elhagyni Magyarországot.
A vállalat beruházásai szemmel látható volumenűek: Hejőpapin 12 milliárd forintból fejlesztik a gyárat, kőszegi áthidalókat és födémgerendákat gyártó üzemben közel 2 milliárdot fordítanak átalakításra, a csornai üzemben pedig az 500 milliót közelíti a beruházási érték.
Ezzel együtt a társaság 2023-as beszámolója lesújtó képet fest. A kiegészítő melléklet indoklása szerint tavaly jelentősen csökkent az építőanyagok iránt a kereslet a korábbi évekhez képest, így a belföldi piacon a cég értékesítési volumene csökkent. A bányajáradékról mindössze annyi említést tesznek, hogy a befizetések körülbelül 695 millió forint pluszterhet jelentettek. A szén-dioxid-kvóta adó bevezetése 592 millióval sújtotta a Wienerbergert.
Az árbevétel 43 százalékkal, a 2022-es 54,2 milliárd forintról 30,7 milliárdra zuhant – ebből valamivel több mint 7 milliárdot tett ki az exportárbevétel. A cég tavalyelőtt 8,7 milliárdos profitot tehetett zsebre, tavaly azonban már 1,8 milliárdos veszteséget szenvedett el. Az anyagjellegű ráfordítások hatalmasat estek, a 2022-es 29,2 milliárd forintról 18,5 milliárdra csökkentek. Eközben a személyi jellegű ráfordításoknál nem sok lefaragás történt: ez a 2022-es 9,6 milliárdról 9,2 milliárdra esett.
A vállalat átlagos létszáma mintegy 790 volt, a személyi állomány 2022. január 1. és 2023. január 1. között 230-cal zsugorodott. A nehéz helyzet nyomán az idén csak átlagosan 8 százalék volt a béremelés mértéke a cégnél, miközben 2022-ben még összesen 13 százalékkal emelkedtek a fizetések.
A büntetés ellenére fejleszt a Leier
A Leier Hungária Építőanyaggyártó Kft. számos építőanyag-termék piacán van jelen. Fő tevékenysége az építési betontermék gyártása, számos kiegészítő tevékenysége mellett pedig csak a Devecseren, illetve Mátraderecskén működtetett téglagyárai kapcsán érintett a kormány két büntetőadójában.
A Leier árbevétele szintén megcsappant, a 2022-es 75,8 milliárdról 57 milliárdra zsugorodott tavaly – ebből 12 milliárdot tett ki az exportárbevétel. A cég eközben megőrizte a nyereségességét, 2023-as 5 milliárdos adózott eredménye azonban már csak kevesebb mint fele volt a 2022-esnek.
A kiegészítő bányajáradékból mindössze 10,5 milliós, a szén-dioxid-kvóta adóból pedig közel 553 milliós fizetési kötelezettsége keletkezett.
Bár a cég éppen a téglagyárai miatt került célkeresztbe, nem volt rest fejleszteni devecseri üzemét, ahol kétmilliárd forintot meghaladó mértékben hajtott végre gyárberuházást.
A nagy export sem mentette meg a Creatont
Hazánk legnagyobb tetőcserépgyártója, a Creaton South-East Europe Kft. tavaly 35 százalékos árbevétel-csökkenéssel szembesült, a forgalom a 2022-es 22 milliárdról 14 milliárdra csökkent. Az adózott eredmény 4 milliárdos nyereségből 3 milliós veszteségbe csapott át.
„Általánosságban elmondható, hogy a felmerülő költségek, ráfordítások aránya jelentősen csökkent az előző évhez képest. A piaci helyzet romlása, a visszaesett megrendelés-állomány, a vállalkozás termékeivel szembeni keresletcsökkenés volt tapasztalható 2023-ban.”
Nem derül ki, hogy a bányajáradék mekkora teher volt a cégnek. Az azonban igen, hogy a bevétel kétharmadát adó export is mélyrepülésbe került. A nyugat-európai és régiós külpiacokon nagyrészt minden országban csökkent a bevétel. Legnagyobb külpiacán Romániában közel a felére esett az értékesítés.
A cég Lenti üzemeiben gyárleállások voltak, ennek ellenére nem volt szükség létszámleépítésre. Az átlagos statisztikai létszám 215 körül mozgott tavaly és 2022-ben is.
