- Mintegy 40 hektárnyi letarolt nádas,
- szinte az egész fertőrákosi tópart legyalulása,
- több száz tonna beton elhelyezése,
- valamint a partszakasz feltöltése a tó medrében tervezett monolit-vasbeton szálloda és az apartmanházak megépítése érdekében
– jelenleg nagyjából ez a magyar állam által finanszírozott Fertő tavi turisztikai központ beruházásának mérlege. A Sopron külterületéhez tartozó tópart kerítéssel van elzárva, körülbelül öt éve megközelíthetetlen, őrző-védő szolgálat felügyeli. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, világörökségi területen zajló fejlesztést 2016 óta tervezik, eddig elköltöttek rá megközelítőleg 12 milliárd forintnyi közpénzt, amely javarészt a Mészáros és Mészáros Zrt. által végrehajtott, majd abbahagyott építési munkálatokra folyt el.
A projekt tervezését és kivitelezését nem csak a helyi lakosság és a civil szervezetek kizárásával kezdték meg, hanem a magyar kabinet még az ENSZ tudományos és kulturális szervezetével az UNESCO-val sem folytatott egyeztetéseket. Pedig Magyarország a világörökségi egyezmény aláírásával vállalta, hogy amennyiben az örökségi területeken beruházásokat tervez, akkor a szervezetet nem csak véleményezőként, hanem szakértőként is bevonja.
A fejlesztés végrehajtása jelenleg „az állami beruházások átütemezése”, vagyis a költségvetési pénzszűke, továbbá a projekt körül évek óta zajló, több szálon futó pereskedések miatt szünetel. Valószínűleg a kormányzat megspórolhatta volna a projekt folyamatos akadályoztatását, amennyiben nem erőből nyomja át a beruházást, hanem átláthatóan, az érdekelt felek bevonásával jár el.
Erre figyelmeztető példát adhat a Fertő tó ausztriai oldalán zajló, ugyancsak nagy volumenű turisztikai fejlesztés, amely első pillantásra a magyar állami beruházáshoz hasonló elemeket tartalmaz, ám homlokegyenest eltérő szemlélettel zajlik a kivitelezése.
Ahol a betonozás helyett inkább eltüntették a betont
Az osztrák Esterházy vállalat (Esterházy Betriebe AG) idén június elején adta át a Neuer Strand Neusiedler See nevet viselő tóparti turisztikai beruházást, a magyar határtól mintegy 20 kilométerre fekvő Breitenbrunnban (Fertőszéleskúton), miután az UNESCO világörökségi bizottsága 2020-ban megadta az engedélyt a fejlesztésre. A 16 hektáros területen összesen 53 millió euróból (mintegy 20 milliárd forintból) megvalósuló projekt egyebek közt egy 120 hálószobás hotelfejlesztést, kemping és glamping (luxussátor) területfejlesztést, valamint egy 700 férőhelyes parkoló, egy 240 fő kiszolgálására alkalmas étterem, továbbá egy 130 főt befogadó rendezvényterem létrehozását tartalmazta. Emellett a partszakaszon a kikötőöblöt is fejlesztették, ezzel együtt itt jött létre
A Neuer Strand területe ugyancsak a világörökségi területhez tartozik, a fertőrákosi fejlesztéshez hasonlóan Ramsari területnek számít (nemzetközi jelentőségű vizes élőhely), valamint szintén az európai uniós Natura 2000 hálózat része. Nem része ugyanakkor az osztrák Fertő Tavi Nemzeti Parknak.
Mindez elegendő ok lenne arra, hogy kiváltsa a Fertő tó fokozott védelmére kényes természetvédők haragját, ám a beruházást
A projekt minden tekintetben természetbarát és környezettudatos építkezéssel valósult meg. A pandémia, a drágulás és egyéb előre nem tervezhető dolgok miatt nagyjából 12–15 százalékos többletköltséggel számolunk – becsülte a 24.hu-nak Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóságának elnöke.
„Az előkészítés során mintegy 15 szakhatóság engedélyét kellett beszerezni. Már a projekt kiírástól kezdve szorosan együttműködtünk az összes érintett féllel és partnerrel. A projekt tervezése, koncepciójának kidolgozása és végrehajtása során folyamatos konzultáltunk az UNESCO világörökségi helyszín tervezési tanácsadó testületével, a környezetvédelmi felügyelettel, a civil szervezetekkel – köztük a WWF-fel – emellett lakossági fórumokat szerveztünk a projektről, s az építkezés helyszínén vezetett túrákat szerveztünk” – részletezte Ottrubay.
– ezeket figyelembe vették a kivitelezésnél.
A fejlesztők egy több mint 40 éve épült, lepusztult állapotban lévő üdülőhely felújítását, átalakítását kezdeményezték. A munkálatok során mintegy 1,2 hektárnyi területen felbontották a korábbi aszfalt- és betonfelületeket, amelyeket zöld felületekkel helyettesítettek. Az érintett területekre termőföldet hoztak, növényeket telepítettek, elsősorban a szárazságtűrő zöldfelületek arányát növelték. Az addig aszfaltozott részeket víztartó rétegekkel helyettesítették, emellett esővíztároló zöldtetőket építettek, ennek köszönhetően a locsoláshoz nagyrészt esővizet használnak majd. A parkolók már eleve zúzalékos gyeppel borítottak, ezeket helyenként megújították.
Az építkezés során a régi fák köré védőburkolatot húztak, illetve a gyökereket is befedték, hogy ne sérüljenek. Összesen 65 darab új, őshonos fát ültettek el.
Végső soron jóval több »természetet« hoztunk a területre, mint amennyi korábban létezett
– értékelt az igazgatósági elnök.
