Az uniós tagállamokban működő politikai pártok, amelyek az Európai Parlament tagjai, vagy nagy eséllyel bejutnak oda a mostani választásokon, 2019 és 2022 között 941 millió eurónyi (mai árfolyamon több mint 362 milliárd forint) adományt kaptak. 664 millió euró (több mint 255 milliárd forint) esetében azonban nem világos, hogy ki adományozta a pénzt.
Ezt egy nemzetközi újságírói kutatás állapította meg, amelyet a Follow The Money nevű holland szerkesztőség vezetett. A kutatás eredményeiről a Direkt36 számolt be.
Az egyes uniós országokban más-más szabályok vonatkoznak arra, hogy a pártok kitől fogadhatnak el adományt, és hogy nyilvánosságra kell-e hozni az adományozóik nevét. A transzparencia főként az olyan fejlett nyugat-európai országokban gyengébb, mint például Németország vagy Franciaország, de máshol is vannak problémák az átláthatósággal – derül ki a kutatásból, melyben 24 ország 50 újságírója vett részt.
Ha megnézzük a rendelkezésre álló számokat és a politikai pártok és jelöltjeik pénzügyeinek átláthatóságát, az összkép nagyon kiábrándító
– mondta Wouter Wolfs belga politológus. Wolfs szerint a probléma része az is, hogy a pártok pénzügyi elszámolásainak ellenőrzéséért felelős hatóságok alulfinanszírozottak vagy nem mindig függetlenek. Minden szabály a végrehajtáson és az ellenőrzéseken áll vagy bukik, tette hozzá a politológus.
Van példa arra is, amikor az adományozók valamilyen szívességért cserébe adják a pénzt. Bulgáriában például 2021-ben Nyikolaj Szabev, a legnagyobb magánpostai szolgáltató tulajdonosa 50 ezer eurót adományozott a „Továbbra is változtatunk” nevű pártnak. A párt ezek után megválasztotta Szabevet a közlekedési és hírközlési miniszteri posztra, aki miniszterként az állami postát is irányította, amely saját magáncégének legnagyobb versenytársa.
A nemzetközi vizsgálat Magyarországot pártfinanszírozás szempontjából a transzparensebb országok közé sorolta, mivel a magyar pártok kötelesek minden évben feltölteni a weboldalukra a költségvetési adataikat, az ötszázezer forint feletti összegek adományozóinak nevét pedig nyilvánosságra kell hozniuk. Ez sem biztosítja ugyanakkor a teljes átláthatóságot, ugyanis a pártok csak neveket közölnek, viszont olyan adatokat – például születési dátum vagy lakcím –, amelyek alapján be lehetne azonosítani a támogatókat, nem tesznek közzé.
A magyar helyzetet emellett bonyolítja, hogy a politikai kampányokban a pártoktól elvileg független, de velük együttműködő, vagy legalábbis őket támogató szereplők is részt vesznek. Rendszeresek például az olyan, a Fidesz érdekeit szolgáló kampányok, amelyeket civil szervezetek – például a CÖF –, vagy kormánnyal szimpatizáló közösségi médiás szereplők hajtanak végre, gyakran kormányközeli forrásokból. Sőt, Magyarországon az is általánossá vált, hogy közvetlenül a kormány folytat nyilvánvalóan politikai célú hirdetési kampányokat. Az ellenzéki oldalon is megjelentek olyan szereplők – például internetes kiadványok –, amelyek nyilvánvalóan politikai célokat szolgálva működnek.
Nem vagyok optimista a magyar pártfinanszírozással kapcsolatban. El kellene fogadni, hogy a pártrendszer működtetése sok pénzbe kerül
– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Direkt36-nak.
Ahhoz, hogy felszámoljuk a korrupciót a mostaninál nagyobb összegű és sokkal jobban ellenőrzött célokra adott közpénzzel kéne támogatni a pártokat, hogy ne trükközve kelljen megoldaniuk a fennmaradásukat
– magyarázta Ligeti.
