Az adócsalást a jövőben költségvetési csalásnak fogják hívni a Btk. tervezett módosítása szerint. Nemcsak névváltozás lesz azonban, hanem az új törvény általánosabbá is teszi a (most már költségvetési) csalás fogalmát.
A könyvelők riadalmát az váltotta ki, hogy a javaslatban van néhány rész, amit eltérően értelmeznek. Felmerült például, hogy esetleg a vétlen könyvelők is felelősségre vonhatóak lesznek, ha elfogadja a parlament a módosítást. Nem egészen egyértelmű, hogy a felügyelőbizottságok tagjait vagy a könyvvizsgálókat felelőssé tehetik-e majd a költségvetési csalásnál.
Elkövetheti-e a költségvetési csalást a könyvelő?
Garasné Péczer Klára adószakértő úgy látja, ha a könyvelő (tudtán kívül) hamis számlát állít be a könyvelésbe, a módosító javaslat szerint elköveti az költségvetési csalást. Ez szerinte két dologból következik. Az egyik, hogy a vezetői ellenőrzési kötelezettségnél kikerül a törvényből a „gondatlanság alakzata”, a másik, hogy a javaslatban szerinte általános a költségvetési csalás alanya.
Azt, hogy a „gondatlanság” már nem lesz benne a törvényben, ő úgy értelmezi, hogy többé nem lesz felmentő tényező. Vagyis a vétlen könyvelő is büntethető lesz.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége (MAX) elnöke, Zara László szerint viszont pont fordítva kell érteni a szövegrészt. Az, hogy a gondatlanság alakzata kikerül, azt jelenti, hogy gondatlanság miatt nem fognak felelősségre vonni senkit, így a könyvelőt sem. Csakis szándékosság miatt.
Költségvetési csalást követ el többek között…
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Részlet a törvénymódosítás szövegéből.)
Büntethető-e a könyvelő, ha nem tud a simlisségről?
Az igazságügyért felelős államtitkárság válaszában szintén a szándékosság kérdését hangsúlyozta. Ha az adószakértő tud róla, hogy az adókedvezmény vagy visszatérítést nem vehetné igénybe a cég, mert az hamis számlákon alapul, vagy a vállalkozás nem folytat olyan tevékenységet, ami miatt a kedvezményre jogosult lenne, akkor elköveti a bűncselekményt. Ha tudtán kívül hamis számla alapján könyvel és arról kellő szakmai körültekintés mellett sem állapíthatta volna meg, hogy az hamis, természetesen nem felel költségvetési csalás miatt – írták.
Fokozott felelőssége a könyvelőnek akkor van – folytatta Zara László – ha felmerül benne a gyanú, hogy a bizonylat hamis vagy hamisított. Ekkor bejelentést kell tennie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), pénzmosás gyanúja miatt.
A Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza szerint az idézett szövegrész a könyvelt vállalkozás vezetőjére vonatkozik. A könyvelő legfeljebb akkor ütheti meg a bokáját, ha a kapott iratokból nem készíti el a bevallást vagy manipulálja az iratokat. Kocsis Zoltán azonban nem gondolja, hogy a könyvelők saját szakállukra hamis számlákat, iratokat tennének a könyvelésbe. Vitás esetek elkerülésére javasolta, hogy dokumentálják a könyvelési anyagok átadását.
Hozott anyagból dolgoznak
Oldal György adószakértő sem lát a módosító javaslatban semmi olyat, ami miatt a könyvelők vétlenül elmarasztalhatóak lennének. Eleve “utalványozott” bizonylatokból dolgoznak. Van, hogy a vállalkozás vezetője aláírja a bizonylatot, esetenként mellé tesz egy nyilatkozatot, hogy a számla a vállalkozás érdekében merült fel. De ha ez nem történik is meg, Oldal György olvasatában maga a ráutaló magatartás is utalványozásnak számít. Másrészt, amit átad könyvelésre a cég, az már múlt idő, megtörtént gazdasági esemény bizonylata.
A könyvelő soha nem vesz részt a vállalkozás irányításában, csak tanácsot ad, előterjesztést készít stb. A döntés mindig a vállalkozás vezetőjének (vagy vezetésének) a feladata. Persze előfordulhat olyan (szabálytalan) eset, amikor pl. a könyvelő vezeti a vállalkozás pénztárát, vagy készíti el a leltáríveket. Nos, ilyenkor a szabálytalanság már nem tekinthető “vétlen” közreműködésnek – tette hozzá.
Számít-e, hogy ki írja alá az e-bevallást?
Garasné Péczer Klára amiatt sem érzi biztonságban a könyvelőket, mert ők döntő többségükben saját elektronikus aláírásukkal küldik be az általuk kiszolgált cégek adóbevallásait. Igaz, hogy meghatalmazásuk van a cégvezetőtől, de mégiscsak ők az aláírók, s ez szerinte kockázatot jelent a módosítás miatt.
Zara László viszont azt mondta, azzal, hogy a könyvelő a saját ügyfélkapuján keresztül, saját elektronikus aláírásával nyújtja be a bevallást, eddig sem és ezután sem vállalta át a felelősséget. Pont ezért nem, mert a cégvezető meghatalmazásával használja az ügyfélkaput.
Kocsis Zoltán is egyetértett Zara Lászlóval. Szerinte a meghatalmazás kvázi azt jelenti, mintha a cég vezetője nyújtaná be a bevallásokat. S az ő kiemelt felelőssége, hogy ezeket ellenőrizze is. Tehát ha a könyvelő a tőle elvárható gondossággal végezte a munkáját, semmiféleképpen nem húzható rá a vizes lepedő – erősítette meg.
Zara László megemlítette: korábban is szárnyra kaptak már hasonló rémhírek, pedig ennek semmi alapja. Ennek ellenére eddig is voltak könyvelők, akik bedőltek a híreszteléseknek. S hogy mentsék magukat, valóban bűncselekményt követtek el. Mégpedig azzal, hogy elkérték az általuk könyvelt cég ügyfélkapu-regisztrációjának adatait, s azzal küldték be az adóbevallást. Ez kvázi olyan, mintha aláhamisították volna a vállalkozó nevét az adóbevallásra. Persze ha a vállalkozó sajátjának ismeri el a bevallást, és nem vitatja, akkor ez nem derül ki. Ellenkező esetben viszont valóban felelősségre vonhatják a könyvelőt, okirat-hamisításért – figyelmeztetett.
A felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót is számon kérhetik majd?
A felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségnél sem olvasható ki a könyvelő felelőssége a törvénymódosító javaslatból – mondta Zara László és Kocsis Zoltán. Mégpedig azért nem, mert itt kifejezetten a cégvezetőről, a cég tagjáról vagy dolgozóiról van szó.
megújul az ellenőrzési kötelezettség fogalma is
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Részlet a törvénymódosítás szövegéből.)
Viszont az nem egyértelmű szerintük, hogy a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló felelőssé válik-e az új passzus értelmében. Kocsis Zoltán inkább úgy értelmezett, hogy igen, Zara László inkább úgy, hogy nem, de hozzátette, hogy a szöveg alapján nehéz eldönteni ezt a kérdést.
A minisztérium határozottan azt írta, a felügyelőbizottsági tag ellenőrzésre, felügyeletre jogosított tagként vagy dolgozóként felelni fog a tervezet alapján.A könyvelőnek itt csak akkor lehet felelőssége, ha nem külsős, hanem alkalmazott, s van felügyeleti és ellenőrzési kötelezettsége is a cégnél.
