Reinhard Olt tudósító beszámolt a végkielégítéseket drasztikusan megadóztató, a lakosság körében népszerű törvényről, amelyet azonban az alkotmánybíróság október végén egyhangúlag elutasított. A vitatott törvény, amely a lakosság 90 százalékának helyeslésével találkozik, elsősorban az állami és önkormányzati cégektől távozó tisztviselők hatalmas végkielégítései ellen irányult – írta a német konzervatív újság tudósítója. – Csakhogy megszövegezésekor a kormány nem vette tekintetbe azoknak a tanároknak, tisztviselőknek vagy ápolónőknek az érdekeit, akiknek több évtizedes munka után járna a 2 millió forintos összeghatárt meghaladó végkielégítés, amelyre csekélyke nyugdíjuk miatt igencsak rászorulnak. Közülük került ki az a mintegy 90 személy, aki panasszal fordult az alkotmánybírósághoz.
A testület ugyan nem találta alkotmányba ütközőnek a jogszabályt, ám kifogásolta, hogy az nem határozza meg egyértelműen: a különadó hatálya alá eső jövedelmek közül melyek minősülnek „erkölcstelennek”. Az utólag beillesztett definícióval megfejelt törvénytervezetet a kormánypárti frakciók újból a parlament elé terjesztették, ami aligha okozott volna izgalmat Budapesten – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. – Csakhogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egyben nyilvánosságra hozta az alkotmány módosításának a tervezetét is. „Ez pedig még jóindulatú értelmezés mellett is oly mértékben korlátozhatja a legfőbb bírói testületet, hogy az aláássa a hatalmi ágak megosztásnak elvét” – zárta írását a német újság bécsi tudósítója.
