Fegyvereket és helyreállítási pénzt ígért Kijevnek a brit külügyminiszter

Négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben 16 ukrán rohamot és ellenrohamot vert vissza – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1200 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy Blanovne nevű katonai olajtárolót, egy SZ-300PT típusú légvédelmi rakétarendszer egy radarját, két indítóállását, egy német IRIS-T légvédelmi rakétarendszer indítóállását, két harckocsit – az egyikük egy Abrams volt -, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin, egy cseh DANA M2-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, három francia gyártmányú HAMMER légibombát, továbbá 40 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Tokmakban amerikai GPS-irányítású M982-es Excalibur tüzérségi lövedék talált el egy négyemeletes lakóházat, a romok alól hat embert mentettek ki.

David Cameron brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

Cameron előző nap Kijevbe érkezett, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, pénteken pedig a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városába látogatott.

A Sky News brit hírtelevíziónak adott, Lvivből közvetített pénteki interjúban kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.

Cameron nyilatkozatának közvetlen előzményeként Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit

– fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva a francia államfő.

Macron szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek már semmiféle ilyen korlátai nincsenek.

David Cameron a pénteki Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hiszen egyedül Nagy-Britannia csaknem 60 ezer ukrán katonának nyújtott eddig kiképzést.

Nem hiszem, hogy helyénvaló lenne, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének

– fogalmazott a brit külügyminiszter.

Cameron kijevi tárgyalásain új brit fegyverszállítási csomagot jelentett be. Ebben precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.

FSZB-tisztek végeztek egy ukrán szabotőrrel, aki azt tervezte, hogy robbantásos támadást hajt végre egy üzemanyag-állomás ellen az Oroszország észak-nyugati részén lévő Leningrád régióban, írja a Guardian.

A tájékoztatás szerint az orosz származású férfit az ukrán hadsereg toborozta, és Litvánia felől lépett be az országba. Azt követően ölték meg, hogy ügynökökre lőtt rá.

Lettországban a balti védelmi vonal kiépítésének részeként harckocsiárkokat kezdtek ásni az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határ mentén – jelentette a lett közmédia. Az értesülés szerint az első erődítések munkálatai az orosz határtól mindössze egy kilométerre, a Terehova határellenőrző ponttól nem messze folynak.

Itt felássuk az utat és egy tankcsapdát alakítunk ki, hogy szükség esetén ezen az úton ne lehessen járműveknek, így a harckocsiknak haladniuk

– mondta a portálnak Kaspars Lazdins lett mérnök alezredes. Elmondása szerint a védelmi vonal építése során figyelembe veszik a természetes környezetet, beleértve a folyókat, mocsarakat és erdőket.
Hozzátette: ahogy a harckocsiárkok elkészülnek, elhelyezik az úgynevezett sárkányfogakat a határon.

Idén január 19-én az észt hadsereg bejelentette, hogy a balti államok között megállapodás született védelmi vonal megteremtéséről az orosz határon. A dokumentumban leszögezték, hogy a különböző védelmi struktúrákból álló övezet létrehozásának egyik célja a katonai fenyegetésekkel szembeni védelem lesz.

Egy amerikai tisztviselő szerint orosz csapatok behatoltak az amerikai hadseregnek otthont adó nigeri bázisra – írja a The Guardian. A cikk szerint az amerikai és az orosz csapatok így közvetlen közelségbe kerültek egymással. A nyugat-afrikai országot irányító katonatisztek nemrég felszólították az Egyesült Államokat, hogy vonja ki közel 1000 katonáját az országból, amely a tavalyi puccsig Washington kulcsfontosságú partnere volt a több ezer embert megölő és több millió embert elüldöző felkelők elleni harcban.

Egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai védelmi tisztviselő elmondta, hogy az orosz erők nem keverednek az amerikai csapatokkal, hanem egy külön hangárt használnak a 101-es légibázison, amely a Diori Hamani nemzetközi repülőtér mellett található Niameyben, Niger fővárosában.

Oroszország arra kéri partnereit, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba – írta Marija Zaharov orosz külügyi szóvivő a moszkvai diplomáciai tárca honlapján csütörtökön megjelent állásfoglalásában.

A világ többségének országaiból való partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja

– hangsúlyozta Zaharova. Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15-16-án tartanak Bürgenstockban.

Precíziós fegyvereket és megrongált energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért az ukrán kormánynak kijevi látogatásán a brit külügyminiszter. David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.

Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében. David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot (4560 milliárd forintot) fordít.

A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója. David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font (9,2 milliárd forint) sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására. A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font (77,5 milliárd forint) pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.