Akkoriban az ellenzék vezető ereje, az SZDSZ a titkosszolgálatok „szétroncsolását, felszámolását” sürgette, amit szerinte részben a korábbi hatósági zaklatásuk szülte megtorlási szándék motiválhatott – mondta A Szabadelvű Médiaműhely Titkosszolgálatok a rendszerváltozásban elnevezésű rendezvényén Boross Péter – aki 1990 után államtitkárként, majd tárca nélküli miniszterként felügyelte a területet.
Korabeli céljairól azt mondta: meg akarta akadályozni a feloszlatási törekvéseket, ehhez pedig – az ellenzék lecsendesítése érdekében is – személycserék voltak szükségesek. Ugyanakkor a legfontosabb döntést, a III/III-as főcsoportfőnökség megszüntetését már a Németh-kormány meghozta – fogalmazott.
Az ügynöklisták nyilvánosságáról szólva kifejtette: a személyiségi jogok védelme miatt csak az állambiztonsággal együttműködő közszereplők nevét lehetne ismertetni, a közszereplők köre azonban továbbra is tisztázatlan. Ellenérvként hozta továbbá, hogy az ügynökök élettörténete, motivációi, tevékenysége között elképesztő különbségek voltak, amelyek érzékeltetésére a listák alkalmatlanok.
A történtek fényében az, hogy az ügynöklisták nyilvánossága érdekében az utóbbi években bizottságok alakultak, és juttatták el jelentéseiket a kormánynak minden eredmény nélkül, csak „önpropagandaként” értékelhető – mondta a volt miniszterelnök, hozzátéve: véleménye szerint ezen a téren nem várható változás.
Boross Péter kijelentette: a titkosszolgálatok nem működhetnek sikeresen olyan bizonytalanság közepette, mint amilyet az előző kormányzati ciklusban a parlamenti szakbizottság tagjaként megtapasztalt. Mint mondta, a kiszivárogtatások és a felelőtlen politikai adok-kapok eredményeként „megrendültek azok a cövekek”, amelyekre a szolgálatok tevékenysége épül, így ma „azt sem tudni, működnek-e egyáltalán”.
Földi László egykori hírszerző ezredes a rendszerváltás időszakáról szólva azt mondta: Magyarországon „a munka folytathatósága érdekében aránylag sérülésmentesen” zajlott az átmenet a titkosszolgálatoknál, míg Csehországban – arra hivatkozva, hogy a kommunista állambiztonság tisztjei méltatlanok, hogy a demokratikus berendezkedés felett őrködjenek – lényegében felszámolták őket.
Az akkor a hírszerzésnél dolgozó Földi László arról is beszélt: a szolgálatok két-három évvel a rendszerváltás előtt már tudták, hogy politikai változás készül, de spekulációnak nevezte, hogy részt vettek volna az előkészítésében.
Előadásban Földi László az ügynöklisták nyilvánossága ellen érvelt. Mint mondta, a továbbiakban senki sem vállalná az együttműködést, ha attól kellene tartania, hogy neve évek múltán megjelenik a sajtóban. Kitért arra: a titkosszolgálatok világában nincsenek lezárt ügyek. Azok a külföldi állampolgárok, akiket Magyarország beszervezett, hazaárulók, így sokkal többet kockáztatnak, mint hogy sérül a jó hírnevük – összegzett, hozzáfűzve, hogy „kapcsolati rendszerünket meg kell védeni”.
