Sulyok Tamás köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés (3TK) csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott április közepén. Az államfő a litván fővárosban az ukrán elnöknek kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és továbbra is mindent megtesz az Ukrajnából menekültek támogatásáért, a háborúban álló ország humanitárius segítéséért.
Sulyok szerint meg kell állítani a háborút, így a legfontosabb cél az európai kontinens biztonságának garantálása. A köztársasági elnök felhívta ukrán partnere figyelmét a Kárpátalján élő magyar kisebbség szerzett jogai mielőbbi visszaállításának fontosságára, és garantálására.
Mindez mutatja, hogy a magyar köztársasági elnök folytatja azt a politikát, amit elődje, Novák Katalin kezdett el – mondta a 24.hu-nak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi szlovéniai nagykövet. Sulyok egyfajta jószolgálati, humanitárius gesztust tett, így a magyar diplomácia a barátságosabb arcát tudja mutatni a nemzetközi porondon.
A Fidesz által jelölt köztársasági elnökök elsősorban az orosz agressziót ítélték el a 2022-es februári Kijev elleni támadás óta, és Novák Katalin után Sulyok is külön találkozón tárgyalt Zelenszkijjel, azaz szimbolikus gesztusokat tettek Kijev felé, ami az Orbán-kormány külpolitikájára már sokkal kevésbé jellemző.
Az ukrán kapcsolat kitörési pont lehet a Fidesznek
Változás mégis van az Ukrajna iránt tanúsított magyar politikában – vélekedik Szent-Iványi. Nem Sulyok Tamás hozta ezt a változást, hiszen a külpolitikai szakértő szerint neki sokkal kisebb a politikai súlya, mint a „fénykorában lévő” Nováké volt, aki jobban „be volt kötve” a Fideszhez, és így nagyobb befolyása is lehetett az események alakulására.
Inkább arról van szó, hogy
Ezért folytat Szijjártó Péter – korábbi moszkvai látogatása és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való egyeztetései után – egyre több tárgyalást ukrán partnereivel is.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter Kijev iránti érdeklődése nem véletlenül nőtt meg – alighanem az Orbán-Zelenszkij-találkozót készíti elő sorozatos tárgyalásaival. Ennek valódi oka pedig az, hogy a Fidesz ki akar törni az európai elszigeteltségből. A Fidesz ugyanis szeretne csatlakozni a Giorgia Meloni Fratelli d’Italia nevű szerveződése által uralt európai jobboldali pártcsaládhoz, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR). Ebben a szervezetben tag egyébként a lengyel PiS is, vagyis a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság pártja is.
Márpedig Szent-Iványi szerint Giorgia Meloni – aki Ukrajna egyik legaktívabb támogatója az EU-ban olasz miniszterelnökként – egyértelművé tette Orbán Viktornak, hogy (Hozzátehetjük: a lengyel PiS sem az oroszbarátságáról híres.) Éppen ezzel magyarázható Szijjártó Péter aktivizálódása, bár a magyar szakértő szerint nem lesz könnyű érdemi előrelépést elérni a magyar-ukrán kapcsolatokban.
És persze az Orbán-Zelenszkij találkozó előkészítése ennek megfelelően úgy készül, mint a „Luca széke”, legalábbis Szent-Iványi szerint. Valószínűleg a magyar diplomácia most azon töri a fejét, hogy miként ismételhesse meg azt, amit a mesebeli okos lány csinált: hozott is, meg nem is…
Ukrajna és a biztonsági garanciák
Az Ukrajna ellen indított orosz háború felborította az európai biztonsági rendszert, és egyelőre nem látszik, hogy milyen új konstrukció tudná szavatolni az Oroszországgal határos országok szuverenitását (hogy egy itthon egyre többször ismételgetett kifejezést használjunk). Az Oroszországgal határos Finnország és a Balti-tengeren az orosz haditengerészet tevékenységével sokszor „szembesülő” Svédország a NATO-t választotta mint egyértelmű biztonsági garanciát az elmúlt két évben.
Ugyanakkor Ukrajna esetében ez az opció egyelőre – a belátható közeljövőben – nem reális lehetőség. (Akad azonban olyan szakértő, aki szerint hosszú távon csak ez, illetve Ukrajna „korlátozott NATO-tagsága” lehet az egyetlen igazi garancia.)
Az bizonyos, hogy a NATO-belépés nem rövidtávú esély Kijev számára, s az amerikai támogatás is bizonytalanná vált tavaly október óta. Ukrajna ezért igyekszik az európai integrációját erősíteni, és a transzatlanti relációk mellett a regionális együttműködésre is kezd egyre nagyobb hangsúlyt helyezni.
Ez a hangsúlyváltás nyilvánvalóan az EU-tagság elérését szolgálná – ám ez a folyamat szintén elég bizonytalannak tűnik egyelőre. Éppen ezért a kisebb, de megvalósult lépések is felértékelődnek. Így például erről Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszter-helyettes beszélt idén januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon.
A 3TK idén feléledni látszik tetszhalotti állapotából, és most áprilisban elnöki szintű csúcstalálkozót tartott a 13 európai tagállam. A tizenhárom tag között vannak
- a balti államok
- és a Visegrádi Négyek,
- továbbá Ausztria,
- Szlovénia
- és Horvátország,
- valamint a Kelet- és Dél-Balkán három állama (Románia, Bulgária és Görögország).
A 13 állam tehát sajátos sávban helyezkedik el, gyakorlatilag a Német- és Oroszország közötti Köztes-Európában.
Szent-Iványi ennek kapcsán kiemelte, hogy Ukrajna aktivizálódása értékelheti fel a 3TK-t. Ez az infrastrukturális, közlekedési és digitális együttműködést célzó regionális szervezet évekig nem volt különösebben fontos intézménye a térségbeli együttműködésnek, mivel hiányzott mögüle a pénz. Így hiába terveztek észak-déli irányú közlekedési és energiaipari beruházásokat, autópályákat és szállítóvezetékeket.
Ezt a szervezetet a lengyelek és a horvátok kezdeményezték még a 2010-es évek közepén, és – magyarázta Szent-Iványi. Szerinte ezt az ötletet Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter karolta fel leginkább, aki Donald Trump elnöksége (2017-2021) idején előbb a CIA-t, majd közel három évig az amerikai diplomáciát irányította. Az együttműködésből azonban nem sok valósult meg.
A 3TK a lengyelek számára azért vált fontossá, mert egy két háború közötti kezdeményezésük, az Intermarium újjáéledését látták benne. Ez a Balti- és a Fekete-tenger közötti térségben növelte volna Varsó szerepét, ma pedig már az adriai régiót is bekapcsolnák ebbe, ezért lett Három Tenger Kezdeményezés a szerveződés neve, amelyet a lengyelek immár Trimarium néven is emlegetnek.
Szent-Iványi elmondta a 24.hu-nak, hogy Pompeo állítólag igen aktívan tevékenykedik 2024-ben is, mert alighanem bízik abban, hogy egy esetleges Trump-elnökség idején újra külügyminiszter lehet. Mindez azonban még messze van a valóságtól, addig pedig egyértelmű, hogy a Biden-adminisztráció nem sokat foglalkozik a 3TK-val.
Ám Oroszország – amely Ukrajna megtámadásával felrúgta a már említett európai biztonsági rendszert – is keresi a megoldást arra, hogy valamiféle új szisztémát kreáljon. Moszkva és Peking biztonsági együttműködésről tárgyalt például bő egy hete az orosz külügyminiszter Kínában. A tervezett együttműködés „Európában és Ázsiában” jönne létre a két ország között, „ellensúlyozandó az Egyesült Államok arra irányuló kísérleteit, hogy akaratát ráerőltesse a két térségre” – közölte bő egy héttel ezelőtt Szergej Lavrov Pekingben, a kínai kollégájával, Vang Ji külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után.
Lavrov hangsúlyozta azt, amiről a bevezetőben is írtunk (csak éppen ő nem Moszkva, hanem a Nyugat felelősségét látja a biztonságpolitikai változásokban): „Hosszú ideig létezett egy euroatlanti biztonsági struktúra, természetesen a NATO, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében, de mostanra ezek kivonták magukat a meghatározó struktúrák sorából, amelyeken belül értelmes tárgyalásokat lehet folytatni, és meg lehet állapodni valamiben, ami az érdekek egyensúlyán alapul.”
A Három Tenger Kezdeményezés éppen ennek a most körvonalazódó orosz-kínai együttműködésnek vethet gátat – ha belegondolunk a kezdeményezés eredeti céljaiba. Kína „Egy Út, Egy Övezet” kezdeményezésével szemben teremtene összeköttetést a régiónkon belül.
Új hidegháborúk? És akik ki akarnak maradni?
Az európai és ázsiai rend orosz-kínai esetleges újraértelmezése – Magyarországot leszámítva – számos közép-kelet-európai országban kelt aggodalmat. A New York Times újságírója, David E. Sanger frissen megjelent könyvéről, amely az Új hidegháborúk címet viseli, a CNN-nek elmondta: a világ olyan irányba halad, hogy egyfelől az USA és nyugati szövetségesei, másfelől Oroszország, Kína, illetve Irán és esetleg Észak-Korea csoportosulásai állnak majd szemben egymással. Ám számos ország van, amelyik nem szeretne egyik tömbhöz sem csatlakozni – tette hozzá.
Ebben a folyamatban felértékelődhetnek olyan, már-már elfeledett kezdeményezések, mint a 3TK. A Három Tenger Kezdeményezés nem katonai vagy biztonsági céllal alakult, de hozzájárulhat térségünk, a Nyugat-Európa és Oroszország közé „beszorult” Köztes-Európa biztonsági kihívásainak kezeléséhez.
Szent-Iványi szerint bár a 3TK-t a lengyelek és a horvátok kezdeményezték, de a Balti- és az Adriai-tenger mellett a harmadik tengelyt Románia és a Fekete-tenger partvidéke jelenti az együttműködésben. Kérdésünkre, hogy lehet-e a horvát-lengyel-román irányítású 3TK együttműködéssel szemben egy magyar-szerb-szlovák együttműködésről beszélni a térségünkben, azaz az Orbán Viktor, Aleksandar Vucic és Robert Fico nevével fémjelzett országok szembekerülnek-e térségünkben a 3TK kezdeményezőivel, Szent-Iványi úgy felelt, hogy nem lát ilyen konfliktust.
Ettől persze még a kétoldalú viták nem ritkák, de ezek szerinte nem a 3TK-val vannak összefüggésben, hanem azzal, hogy a magyar kormánynak nagyon sok országgal vannak egyébként is vitái. Ugyanakkor szerinte a Három Tenger Kezdeményezés mögött vannak lengyel szándékok arra, hogy a térségben domináns szerepet játsszanak (például az energiapolitikában), de ez sem ok arra, hogy Magyarország szembekerüljön a szerveződéssel.
Szent-Iványi szavait erősíti egy korábbi hír is, amit még Novák Katalin jelentett be tavaly ősszel, hogy a 3TK üzleti fórumát 2025-ben Budapesten fogják tartani. Sőt jövőre a fórum mellett csúcstalálkozót is rendeznek majd előreláthatólag a magyar fővárosban – erről még Bukarestben köztársasági elnökként beszélt Novák tavaly szeptemberben. Novák ekkor szinte szó szerint azt mondta, amit most Sulyok Tamás Vilniusban: Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, elítéli az orosz agressziót és legfontosabb célnak a béke elérését tekinti.
Ukrajna számára a 3TK a szabad világgal való kapcsolatot jelenti
Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszter-helyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője kifejezetten lelkes a 3TK kapcsán: azt hangsúlyozta idén január közepén, hogy a kezdeményezés egy olyan platform lehet, amely Ukrajna háború utáni újjáépítésekor a projektek lebonyolításában kulcsszerepet játszhat. Az energiaipar, a közlekedés és a digitális szektorokat említette. Kacska reményei szerint a 3TK gazdasági és infrastrukturális keretet is adhat Ukrajna gyorsított európai uniós integrációjához.
Azzal, hogy a 3TK társult partnerként fogadta be Ukrajnát, ezzel Kijevnek azt az erőfeszítését is támogatják, hogy az EU-hoz is csatlakozhasson – mondta a miniszterhelyettes. (Ez utóbbit azért aligha támogatja lelkesen mindenki.)
A 3TK révén erősödhet Kacska szerint Közép-Kelet-Európa szerepe az ukrán újjáépítésben is. S persze az ukrán politikus várja a külföldi befektetőket is, amire az újjáépítéshez szüksége van – mivel szerinte a 3TK egyszerűen Ukrajna „kapcsolata a szabad világgal”. Ezen a térségen keresztül kapja Ukrajna a fontos katonai utánpótlást, az üzemanyag-szállítmányokat, és más létfontosságú közlekedési kapcsolatot is a Három Tenger Kezdeményezés országain keresztül tartanak fel – hangsúlyozta az ukrán politikus.
Ami pedig a biztonságpolitikát illeti, Kacska reményét fejezte ki, hogy a 3TK tagállamai csatlakozni fognak egy olyan nemzetközi garanciarendszerhez, amely a háborús kockázatok ellen biztosítékot jelentene.
