A kormányfő, aki a budapesti visegrádi csúcson vett részt, azt mondta, hogy a szlovák nyelvtörvényt a pozsonyi kabinet tárgyalni fogja, de egyes részleteket szakértőkkel dolgoztatnának ki.
Radičová úgy fogalmazott, hogy szeretné, hogyha a szlovák magyar viszonyra a kölcsönös alázat, és a felelősségvállalás lenne jellemző. A politikus azt is hozzátette, hogy a jószomszédi viszony a két ország vezetésén túl elsősorban a két ország állampolgárainak fontos. „Hiszen ugyanazok a mindennapi gondok nyomasztanak bennünket. A súlyos gazdasági válság, a pénzügyi piacok problémái, a pusztító árvizek” – érvelt a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz az idén augusztus 1-én életbe lépő magyar kettős állampolgársági törvénnyel szemben elfogadott úgynevezett pozsonyi ellentörvénnyel, a válasz úgy hangzott, hogy „Szlovákiában mindig is létezett kettős állampolgárság, több ország viszonylatában is”. A politikus szerint minden állampolgárnak szíve-joga élni a kettős állampolgárság lehetőségével. A szlovák miniszterelnöknek nincsen kételye afelől, hogy náluk is működhet a kettős állampolgárság.
Kiderült azonban az is: Pozsony továbbra is feltételekhez kötné azt, hogy a magyar jogszabály Szlovákia viszonylatában is érvényes lehessen. Az állampolgárság megadásába mindkét országnak beleszólása kell, hogy legyen. Tehát elvárható, hogy egy ilyen jogszabály törvényre emelése előtt a másik országgal egyeztessenek – mondta Iveta Radičová.
A szlovák miniszterelnök az interjúban kijelentette: a magyar parlament által elfogadott jogszabály a kettős állampolgárság öt nemzetközi kritériumából kettőt nem teljesíti: az állandó lakóhely és a családi, házastársi kötelék feltételét. „Majd ha ez a törvény megfelel a nemzetközi előírásoknak, és megfelel a nemzetközi szervezetek által elvártaknak, akkor elfogadjuk.” – hangzott Iveta Radičová álláspontja.
A nyelvtörvényt is felülvizsgálja majd az új pozsonyi kabinet. Ám az állam nyelvét mindenkinek – saját boldogulása érdekében – jól kell beszélnie – jelentette ki Radičová.
