Ukrajnai militáns csoportok törtek be Oroszországba

Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Nevelszke települést, miközben ott, valamint az avgyijivkai és a dél-donyecki fontszakaszon kedvezőbb állásokat foglalt el – közölte kedden a moszkvai védelmi tárca.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorodban pilóta nélküli repülőszerkezet csapódott be egy üzletközpontnál és a polgármesteri hivatalnál, négy civil megsebesült.
Az orosz védelmi minisztérium már kedd reggel 25 pilóta nélküli repülőszerkezet lelövését jelentette öt orosz régióból. Orjolban és Nyizsnyij Novgorodban olajipari létesítményekben tűz keletkezett.

(MTI)

Megtiltották a belépést az Oroszországi Föderációba Kaja Kallas észt-, és Evika Silina lett miniszterelnöknek, közölte az orosz külügyminisztérium. A két kormányfő mellett a balti-országok számos magas rangú tisztviselője jutott ugyanerre a sorsa.

Észtországból, Lettországból és Litvániából összesen 347 ember került az oroszok feketelistájára.

A tárca a kitiltásokat a balti államok Oroszországgal szembeni „barbár lejáratókampánnyal”, a szovjet emlékművek „tömeges lebontásával” és az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal indokolták.

Az orosz külügy jellemzően nem fedi fel a tiltólistára került személyek nevét, ám ezúttal kivételt tett, és a 347-ből 23 személyt megnevezett.

Február közepén az orosz belügyminisztérium körözést is kiadott Kaja Kallas ellen, a „történelmi emlékezet meggyalázása és az Oroszországgal szembeni ellenségesség” okán.

(Meduza)

A magyar kormányfőről is szót ejtett Volodimir Zelenszkij a francia Le Monde-nak adott interjújában. Az ukrán elnök szerint a háború egyesítette az EU-t, mondván, az uniós vezetők 90 százaléka jelenleg Ukrajna mellett áll, de a közösségen belül vannak „más hangok is”.

Magyarország, az élén Orbán Viktorral, néha életveszélyes játékot játszik. Ez elsősorban magára Magyarországra nézve veszélyes. Ez az ország tudja, milyen egy invázió, tudja, hogy milyen következményei vannak egy fasiszta rezsimnek, és meglep, hogy ennek ellenére Budapestnek ilyen üzenetei vannak Ukrajna felé

– mondta Zelenszkij, aki szerint Donald Trumpnak sem tetszik Orbán mozgása. A republikánus elnökaspiránst független vezetőnek tartja, aki nem szereti, ha „gyenge barátai vannak”.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök kilátásba helyezte nyugati csapatok Ukrajnába küldését. Erről Zelenszkij azt mondta, ha az ukrán hadsereg kitart, akkor a francia csapatok francia területen maradhatnak.

Hiába tagadták az oroszok hivatalosan az ukrán militáns csoportok betörési kísérletének jelentőségét, most mégis online oktatásra állnak át az oroszországi Kurszk városi iskoláiban – derül ki az orosz állami propagandaügynökség, a TASZSZ jelentéséből.

Kedden Ukrajnai székhelyű fegyveres csoportok azt állították, hogy átlépték a határt az oroszországi Kurszk és Belgorod régiókba, Oroszország viszont azt közölte, hogy megakadályozta a behatolásokat. A kurszki régiót az éjszaka folyamán ukrán drónok is támadás alá vették.

Két ukrajnai székhelyű fegyveres csoport jelentette, hogy megkezdte a behatolást Oroszország területére annak nyugati határán keresztül. Az Oroszország Szabadsága Légió és a Szibériai Zászlóalj egyaránt a Telegramon tett bejelentést az Oroszország elleni támadásról. Az Oroszország Szabadsága Légiója azt írta:

Centiméterről centiméterre fogjuk megszerezni a földünket a rezsimtől.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán 24 csatornának azt mondta, hogy a fegyveres csoportok az ukrán államtól függetlenül hajtottak végre műveletet orosz területen. Juszov szerint ebben egy harmadik erő, az Orosz Önkéntes Testület is részt vesz.

A Oroszország Szabadsága Légiója a hétvégén tartandó oroszországi választásokra utalt:

Az emberek arra szavaznak majd, akire akarnak, nem pedig arra, akire kell. Az oroszok szabadon fognak élni.

Az Oroszország Szabadsága Légió és az Orosz Önkéntes Testület korábban már vállalt felelősséget más, Ukrajnából indított támadásokért is.

Oroszország közben azt állította, hogy kedden megakadályozták az Ukrajna felől érkező behatolási kísérleteket, és súlyos veszteségeket okoztak a támadóknak. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán „terrorista alakulat”, amelyet tankok és páncélozott harcjárművek támogattak, moszkvai idő szerint hajnali három körül három különböző irányból próbált behatolni Oroszország Belgorodi régiójába.

A tárca közölte, hogy az ukrán „szabotázs- és felderítő csoportok” négy további támadását mintegy öt órával később visszaverték az oroszországi Kurszki területen.

(The Guardian)

Némiképp árnyalta Ferenc pápa ukrajnai háborúval kapcsolatos korábbi kijelentését Pietro Parolin bíboros, a Vatikán de facto külügyminisztere. Mint ismert: a szentatya nemrég azzal állt elő, hogy Ukrajnának „fehér zászlót kellene mutatnia”, és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a bő két éve tartó háború befejezéséről.

Az ukrajnai háborút lezáró tárgyalások első feltétele, hogy Oroszország hagyjon fel az agresszióval

– idézte Parolin bíboros szavait a Reuters a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott keddi interjúból.

Emlékeztetőül: az ukrán külügyminisztérium hétfőn beidézte a pápai nunciust, hogy „csalódottságát” fejezze ki Ferenc korábbi megjegyzése miatt.

Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai Kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson, írja az MTI.

A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a Szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.

Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy „óriási és történelmi hiba” lenne, ha a Kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.

A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a Kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.

A Szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.

A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett, írja az MTI.

Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.

Az ukrajnai fronton most jobb a helyzet, mint az utóbbi három hónapban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a francia BFMTV televíziónak nyilatkozva. „Ezt a friss információt adhatom önöknek: a helyzet sokat javult az utóbbi három hónaphoz képest”, fogalmazott.

Elismerte, hogy a hadsereg nehézségekkel küzdött a tüzérségi lőszerek hiánya, a légiblokád, az orosz nagy hatótávolságú fegyverek, valamint a nagyon sűrű dróncsapások miatt, de azt mondta: sikerült az orosz előretörést megállítani, nagy veszteségeket okozva a támadónak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez akár egy héten belül is megváltozhat, ha az ukrán hadsereg nem kap elegendő támogatást.

Mint mondta, országa több mint ezer kilométer védelmi vonalat épít ki az orosz erők megfékezésére.

Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére reagálva az MTI tudósítása szerint azt mondta:

amíg Ukrajna tartja magát, addig a francia hadsereg francia földön maradhat.