Nagyvilág

Állampolgárságot kapnak a Spanyolországban élő románok

RICCARDO DE LUCA / ANADOLU / AFP
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos, Marcel Ciolacu román miniszterelnök, Elly Schlein, az Olasz Demokrata Párt elnöke, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, Antonio Costa portugál miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár
RICCARDO DE LUCA / ANADOLU / AFP
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos, Marcel Ciolacu román miniszterelnök, Elly Schlein, az Olasz Demokrata Párt elnöke, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, Antonio Costa portugál miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár
A múlt hétvégén Rómában, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) kongresszusán Marcel Ciolacu román kormányfő és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök megállapodott a kint élő romániaiak spanyol állampolgárságának megadásáról. Persze ezt Madrid adminisztratív feltételekhez köti.

Megállapodtunk a végső részletekről a Spanyolországban élő románok kettős állampolgárságának ügyében. A Spanyolországban élő román állampolgárok ezen kívánsága hamarosan valósággá válik a spanyol és a román szociáldemokrata párt erőfeszítéseinek eredményeként

– nyilatkozta a román kormányfő, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. A román kormánykoalíciót jelenleg a PSD és a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotja, és Marcel Ciolacu vélhetően Rómába utazása előtt megegyezett a PNL-vel, hogy a bejelentés sikerét ők zsebelik be – a liberálisok nem is kommentálták a kormányfő dicsekvését –, mivel az idén Romániában EP- és helyhatósági (összevonva), valamint államfő- és parlamenti választások is lesznek, és a két párt közös listán indul.

Pedig a liberálisok szerepe sem elhanyagolható, hisz 2022 végén, amikor a rotációs elv alapján a PNL adta a miniszterelnököt, a liberális Nicoale Ciuca egyezett meg Madriddal egy román-spanyol közös munkacsoport felállításáról, amely kidolgozza a részleteket. Ekkor Ciuca, hogy megerősítse a szándékot, meglátogatta a Castellón de la Planában élő romániai közösséget. Ám azt közben mézesmadzagként belengették mindkét oldalról, hogy a spanyol állampolgárság megszerzése magasabb fizetést biztosít majd, egyúttal lehetőséget a közigazgatásban való elhelyezkedésre, hisz így akár önkormányzati képviselők vagy polgármesterek, alpolgármesterek is lehetnek a kint élő románok.

A spanyol statisztikai hivatal adatai szerint 2023. január 1-jén 629 755 romániai rezidens élt Spanyolországban, a marokkói után a második legnagyobb külföldi közösség. Vélhetően ennyien fizetnek adót, társadalombiztosítást is, ám a nem hivatalos statisztikák szerint  a Spanyolországban lakó-dolgozó romániaiak száma valójában eléri az egymilliót.

Jose Jordan / AFP Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök és Nicolae Ciuca román miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a külügyminiszteri megállapodások aláírása után a Románia-Spanyolország csúcstalálkozón a kelet-spanyolországi Castellon de la Planában 2022. november 23-án.

Akárhányan is vannak – leszámítva a bűnözői csoportokat, amelyek prostitúcióból, kéregetésből, rablásból élnek – szinte mindenki gazdasági menekültnek számít, ám összetartásuknak köszönhetően ma már közel száz egyesületet működtetnek.

Eperszedéssel kezdődött

Első körben, a ’90-es évek végétől kezdődően eperszedésre indultak útnak a román állampolgárok, majd beépültek más mezőgazdasági tevékenységbe is, később pedig a szolgáltatásokba, főleg a turizmus területén. Tavasztól őszig falvak ürültek ki Románia legszegényebb régióiban, első sorban Moldvában és a déli megyékben, de a kisvárosok lakosainak száma is megtizedelődött. Hogy ők milyen körülmények között és mennyiért dolgoztak, arról évtizedek óta legendák keringenek, a lényeg azonban, hogy így is többet kerestek, mint Romániában. Az első „epresek” fő célpontja Huelva tartomány volt, itt most egy körülbelül 14 ezres romániai közösség él.

A legnagyobb romániai közösségek Valencia, Zaragoza, Castellón de la Plana, Barcelona, valamint Madrid környékén koncentrálódtak. Igyekeznek integrálódni a spanyol társadalomba, ugyanakkor tartják a kapcsolatot az otthoniakkal is, és nem csupán úgy, hogy küldik havonta a pénzt, hanem nyáron, karácsonykor konvojokban, százezerek utaznak haza egy kis otthoni levegőért. Az első generáció gyermekei már kint tanultak, sokan egyetemet végeztek – orvosok, tanárok, IT-sek, ingatlanügynökök lettek, és például Andalúzia szélén, Motrilban kis műhelyeket, üzemeket létesítettek.

És ahol ilyen nagyszámú román él, ott megjelenik a Román Ortodox Egyház (BOR), amely nem csak vallási alapon gyűjti maga köré a híveket, hanem, akárcsak Romániában, kemény politikai propagandát is nyom a mindenkori regnáló hatalom mellett. Nem véletlen, hogy 2008-ban Timotei Laurant kinevezték Spanyolország és Portugália első román ortodox püspökévé. A püspök gyorsan meghálálta a bizalmat, hisz jelenleg 137 ortodox parókia és négy kolostor működik, amelyeket a BOR-on keresztül a román állam is finanszíroz. Ennek nyomában pedig gombamód szaporodnak a baptista, adventista gyülekezetek és imaházak-templomok is, de már létrejött négy római katolikus és két evangélikus gyülekezet is a romániai diaszpóra körében.

Csak a portugálok és a franciák kaptak ilyen kiváltságot

Hivatalosan a spanyolok nem hangoztatják, de az állampolgárság megadása – ilyen egyezménye Madridnak csak a portugálokkal és a franciákkal van – gazdasági érdek számukra, hisz szívesebben látnak bevándorlókat uniós tagállamból, mint harmadik országból. Az állampolgárság megadásának részletei egyelőre ismeretlenek, semmi nem szivárgott ki, de várhatóan munkahelyhez, lakcímhez, járulékfizetéshez, társadalombiztosításhoz kötik majd. A hivatalosan 630 ezer és a valós egymillió közötti, a fekete zónában ügyködő romániaiak egy jelentős részét biztos sikerül majd „kifehéríteni”, hisz a spanyol állampolgárság számukra is vonzó.

A PNL-PSD koalíció pedig még több voksot lát ebben az egész ügyben az idei választásokra, mert nyomukban ott liheg a szélsőséges, nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amely keményen nyomul nem csak otthon, hanem a diaszpórában is. A szlogenjük rém egyszerű: hatalomra kerülnek és mindenkinek magas életszínvonalat biztosítanak Romániában, nem úgy, mint „ezek” eddig, tehát jöhetnek haza. Az igaz, hogy Spanyolországba is elsősorban dühből vándoroltak ki a romániaiak, mert szegénységben, kilátástalanságban éltek, ezért fogékonyak az AUR populista propagandájára.

Daniel MIHAILESCU / AFP A jobboldali populista és nacionalista párt, a Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) támogatói tüntetnek a kormány és az energia- és közüzemi árak emelkedése ellen Bukarestben 2022. október 2-án.

A 2019-es EP-választásokon a diaszpóra a jobbközép felé (PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség, USR) hajlott, viszont a harmadik erő az AUR volt 3,25 százalékkal, megelőzve a PSD-t. Nem véletlen, hogy a PNL-PSD választási szövetséget kötött, hogy visszaszorítsa az AUR-t.

A spanyol állampolgárság megadásáért folytatott kemény politikai küzdelem másik oka, hogy – amint a fenti eredmények is mutatják – a diaszpóra számára a levélben való szavazási lehetőség, vagy a még több választóhelyiség nem hozta meg voksokban a várt eredményt. Pedig a román választási hatóság megengedte, hogy bárhol a világban, 100 aláírásért már választóhelyiséget hoznak létre az érintett településen, és fizetik az urnabiztosokat, elnököket is. A 2019-es választások során összesen 835 választóhelyiséget alakítottak ki, ebből 143-at Spanyolországban, ráadásul három nap állt rendelkezésre, hogy pecsételjenek.

A spanyol állampolgárság megadásának eredményeit a romániai pártok először június 9-én mérhetik le, amikor az EP-választásokat tartják összevonva a helyhatóságival.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik