Navalnij halála miatt hívják be az európai országok az orosz nagyköveteket

Németország, Spanyolország, Svédország, Finnország és három balti állam külügyminisztériumai hétfőn bekérették a helyi orosz diplomáciai képviseletek vezetőit Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében – írja az MTI.

A balti országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban tudatták, hogy a Tallinnban, Rigában és Vilniusban folytatott megbeszéléseken elítélték Navalnij halálát, és hangsúlyozták, hogy a Kremlt teszik felelőssé a történtekért. Felszólították egyben Oroszországot, hogy teljeskörűen tárja fel az ellenzéki vezető halálának körülményeit, és adja ki holttestét Navalnij családjának.

Bírálták a márciusi orosz elnökválasztást is, amely szerintük nem lesz “sem szabad, sem tisztességes”. “Tekintettel az ellenzék és a független sajtó teljes elnyomására és a hiteles alternatív jelöltek és a nemzetközi megfigyelők hiányára, ezek a választások nélkülözni fognak minden demokratikus legitimitást” – közölték a balti államok diplomáciai vezetői. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területeken nem fogják elismerni a voksolást, sem annak eredményét.

Németország, Spanyolország, Finnország és Svédország is bekérette a nap folyamán az orosz nagyköveteket. A finn külügyi tárca az X-en közölte, hogy Oroszország felelősségét hangsúlyozták Navalnij halálában, és felszólították a moszkvai vezetést alapos és átlátható vizsgálat lefolytatására, valamint az összes politikai fogoly szabadon engedésére. A német kormány részéről az Oroszországban bebörtönzött politikai aktivisták szabadon engedését sürgették. A minisztérium szóvivője különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy az orosz hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik virágot helyeznek el Navalnij emlékhelyén.

Az Alekszej Navalnij és az orosz kormány más bírálói ellen politikailag motivált eljárások, valamint az őrizet embertelen körülményei megmutatják, mekkora brutalitással jár el az orosz bíróság a máskéntgondolkodók ellen, és meddig képes elmenni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) azért, hogy elnyomja Oroszországban a szólásszabadságot

– jelentette ki sajtótájékoztatóján a szóvivő.
Londonban már pénteken este a külügyminisztériumba kérették a vezető orosz diplomatákat, hogy tiltakozzanak Navalnij halála miatt.

Legkevesebb 23 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván eltűnt személyként – közölte hétfőn a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) eltűnt személyek keresésével foglalkozó hivatala (CTA-B).

Dusan Vujasanin, a CTA-B vezetője a közleményben azt írta, hogy az ismeretlen sorsú embereket letartóztathatták, elrabolhatták, meghalhattak, vagy csak megszakadt velük a kapcsolat, amikor hozzátartozóik elmenekültek. “Nem tudni, hogy mi történt a szeretteinkkel, elviselhetetlen érzés, márpedig Ukrajnában ez a tragikus valóság családok tízezrei számára” – hangsúlyozta Vujasanin.

Az ICRC 2022 márciusában, az ukrajnai háború kitörése után nem sokkal hozta létre az ott eltűnt személyek keresésével foglalkozó hivatalát, amely mindkét háborút viselő fél számára segítséget nyújt az eltűnt rokonok vagy családtagok keresésében. A hivatal január végéig 8 ezer ukrán és orosz családot látott el információval a hiányzó hozzátartozóik hollétével, vagy sorsával kapcsolatban.
Az ICRC a genfi egyezmény és a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően, a világ minden pontján kapcsolatban áll a háborút viselő felek képviselőivel és közvetítőként lép fel közöttük annak érdekében, hogy a hozzátartozók információhoz juthassanak a hadifoglyokról, illetve segíteni próbál a fogolycsere-egyezmények létrejöttében, valamint a kiszabadult foglyok védelmében.

(MTI)

Többször is amerikai vegyi lőszert vetett be az ukrán fél az orosz hadsereg ellen a háború folyamán – állítja Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján.

A különleges hadművelet során több esetet feljegyeztek, amelyek során az ukrán fegyveres erők amerikai vegyi lőszereket használtak

– mondta Kirillov, aki szerint az Egyesült Államok és Ukrajna többször megsértette a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezmény előírásait.

Bejelentette, hogy Leonyid Paszecsnyiket, a „Luhanszki Népköztársaság” közigazgatásának vezetőjét tavaly december 5-én fenolvegyületekkel kísérelték meg megmérgezni. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Szaldót, a herszoni régió Moszkva által kinevezett vezetőjét 2022 augusztusában mérgezéssel szállították kórházba. Az ő szervezetében a vegyifegyver-tilalmi egyezményben feketelistázott, ricin nevű anyagot mutattak ki. Kirillov szerint más vezető tisztségviselők ellen is megpróbáltak „terrorcselekeményt” vegyi anyaggal elkövetni.

A tábornok közölte, hogy az orosz védelmi minisztérium birtokában álló összes olyan dokumentumot, amely alátámasztja a vegyifegyver-tilalmi egyezmény amerikai és ukrán megsértésének tényét, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) rendelkezésére bocsátotta. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországot amerikai nyomásra „kiszorították” a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsából.

Folytatni fogom Alekszej Navalnij munkáját – ezzel a címmel adott ki videóüzenetet Julija Navalnaja, a sarvidéki orosz büntetőtelepen a múlt héten ismeretlen körülmények között meghalt ellenzéki személyiség özvegye. A the Guardian című brit lap az alábbiakat idézi a Julija Navalnaja, által elmondttakból:

„Szabad Oroszországban akarok élni, szabad Oroszországot akarok építeni” – mondta.

„Vlagyimir Putyin megölte a férjemet” – jelölte meg Navalnij halálának felelősét, hozzátéve, hogy az orosz néppel együtt fog harcolni a Kreml ellen a új Oroszország megteremtéséért.

„Alekszej megölésével Putyin megölte a másik felemet – a szívem és a lelkem felét” – érzékeltette vesztesége súlyát az özvegy, amit azzal egészített ki, hogy:

De a másik felem még mindig megvan, és ez azt üzeni nekem, hogy nincs jogom feladni. Folytatni fogom Alekszej Navalnij munkáját, folytatom a harcot az országunkért

Még vizsgálják Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálának körülményeit, az hogy az eljárás mikor zárul le és mikor adják át a holttestet a hozzátartozóknak, nem tartozik a Kreml hatáskörébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak az MTI híre szerint.

Ezt a kérdés nem nekünk kell feltenni. Mi nem foglalkozunk ezzel az üggyel. Ez nem az elnöki adminisztráció feladata

– válaszolta a szóvivő arra a kérdésre, hogy mikor adják ki Navalnij holttestét a hozzátartozóknak.

Kira Jarmis, a börtönében pénteken elhunyt ellenzéki politikus szóvivője hétfőn közölte, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) arról értesítette Navalnij anyját és ügyvédjeit, hogy a halálozással kapcsolatos nyomozást határozatlan időre meghosszabbították. A hatóság közölte, hogy a halál okát még nem állapították meg.

Olyan körülmények között, amikor nincsen semmilyen információ, úgy gondoljuk, hogy teljesen megengedhetetlen ilyen, mondhatni, őszintén szólva arcátlan kijelentéseket tenni

– kommentálta a Peszkov azokat a nyugati politikusi nyilatkozatokat, amelyek a Kremlt tették felelőssé Navalnij haláláért.

Julija Navalnaja, a politikus özvegye hétfőn bejelentette, hogy folytatni fogja férje ügyét, és felkérte Navanij támogatóit, álljanak mellé. Navalnaja azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin elnököt, hogy ő ölte meg a férjét, és kilátásba helyezte, hogy a harcostársai hamarosan közölni fogják, hogy ezt miért tette.

Az orosz Büntetés-végrehajtási Szövetségi Szolgálat (FSZIN) pénteken közölte, hogy az elítélt meghalt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú “Sarki Farkas” börtönében. Az FSZIN szerint a politikus a séta után rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

„Teljesen elfogadhatatlannak” és „visszataszítónak” nevezte az Alekszej Navalnij halála miatt Oroszországot bíráló nyugati kijelentéseket Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov.

„Ezek a kijelentések természetesen semmilyen kárt nem okozhatnak államfőnknek” – igyekezett rögzíteni az elnökválasztásra készülő orosz vezetés álláspontját.

Peszkov elmondta még, hogy a Navalnij halálával kapcsolatos vizsgálat folyamatban van, és az orosz törvényeknek megfelelően zajlik. Arra a kérdésre, hogy Putyin elnök hogyan reagált a halálhírre, Peszkov azt mondta:

Nincs mit hozzátennem.

A politikai fogolyként számon tartott Kreml-kritikus ellenzéki vezető halálát pénteken egymás után ítélték el a világ vezetői, vezető nyugati tisztségviselők éppen úgy, mint orosz ellenzéki személyiségek is, akik határozottan Oroszországra hárították a felelősséget, és a halálesetet „Putyin brutalitásának újabb jeleként” értékelték.

Szombaton a G7-ek éves müncheni biztonsági konferenciáján összegyűlt külügyminiszterek felszólították Oroszországot, hogy teljes mértékben tisztázza Navalnij halálának körülményeit.

(The Guardian)

A néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij hozzátartozóit már harmadik napja nem engedik hozzáférni a holttesthez – közölte hétfőn az elhunyt politikus szóvivője, hozzátéve, hogy édesanyját nem engedték be a halottasházba, ahol vélhetően a holttestet őrzik.

Alekszej anyja és az ügyvédei ma kora reggel érkeztek a halottasházba. Nem engedték be őket. Az egyik ügyvédet szó szerint kilökték az épületből. Amikor megkérdeztük a személyzetet, hogy Alekszej holtteste ott van-e, nem válaszoltak

– közölte a közösségi médiában Navalnij szóvivője, Kira Jarmis.

Beszámolója szerint a nyomozók arról tájékoztatták édesanyját és ügyvédeit, hogy a Navalnij halálával kapcsolatos vizsgálatot meghosszabbították.

„Nem tudjuk, meddig fog ez tartani. A halál oka még mindig tisztázatlan. Hazudnak, húzzák az időt, és nem is titkolják” – tette hozzá.

A bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus pénteken 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Azóta volt börtönben, hogy 2021 elején visszatért Oroszországba, és egészségi állapota hónapok óta romlott. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

Holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.

Édesanyja, Ljudmila Navalnaja még szombaton egy ügyvéddel a távoli büntetőtelepre utazott.

Brüsszelben találkozik hétfőn Alekszej Navalnij özvegye az Európai Unió huszonhét külügyminiszterével – beleértve Szijjártó Pétert is.

Julija Navalnaja pénteken azt mondta Münchenben egy nyugati vezetők és diplomaták részvételével megtartott találkozón, hogy Putyin és szövetségesei viselik a felelősséget mindazért, amit a hazájával, a családjával és a férjével tettek.

A huszonhét külügyminiszter hétfői tárgyalását Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője vezeti. Ő Navalnij özvegyének látogatását úgy jelentette be, hogy az kiemeli „az oroszországi szabadságharcosok támogatását és tiszteleg Alekszej Navalnij emléke előtt”.

A miniszterek hétfőn mások mellett az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyalnak, és arról, hogy mit tartalmazzon az Európai Unió tizenharmadik, Oroszországgal szembeni szankciós csomagja.

Az EU- tagjai közül Németország akadályozta az Ukrajna ellátására szolgáló katonai alap feltöltését, mondván, hogy Berlin a többi taghoz képest túlságosan sokat fizet be.

Magyarország eddig elutasította, hogy támogassa a Moszkvával szemben javasolt új szankciókat, amelyek közel kétszáz olyan vállalatot és magánszemélyt  vennének feketelistára, amelyeket és akiket a háborúban, illetve a már meglévő kereskedelmi korlátozások megkerülésében érintettnek tartanak.

(Reuters)

Az orosz hadsereg hétfőn teljesen elfoglalta a még a Szovjetunió idején felhúzott hatalmas kokszüzemet a lerombolt Avdijivkában – derült ki az orosz hadügyminisztérium közleményéből.

Az ukrajnai Avdijivka elfoglalása kilenc hónap után kétségtelenül Oroszország legnagyobb győzelmét jelenti; ehhez fogható legutóbb tavaly májusban történt, amikor Bahmut városát sikerült bevenniük.

Az orosz védelmi minisztérium közölte: csapatai mintegy kilenc kilométert haladtak előre az ezer kilométeres frontvonalnak ezen a részén. Az orosz hadsereg a véres csata után folytatja az előrenyomulást.

Ukrajna indoklása szerint azért vonták ki a csapatokat, hogy megmentsék őket a heves harcok utáni teljesen bekerítéstől. Putyin fontos győzelemként üdvözölte Avdijivka elestét, és gratulált az orosz csapatoknak.

Avdijivka – amelyet az oroszok Avdejevkának neveznek – évtizedes konfliktus során került az oroszok kezére. A város Oroszország számára különösen szimbolikus jelentőségű, mivel 2014-ben rövid időre rátették a kezüket a Moszkva által pénzelt szeparatisták, akik Kelet-Ukrajna egy részét elfoglalták ugyan, hogy aztán az ukrán csapatok visszafoglalják a területet, és kiterjedt erődítményt építsenek.

Avdijivka a donbászi ipari régióban fekszik, 15 km-re az oroszok által megszállt Donyecktől. A szovjet korszakban épült gyár Európa legnagyobb kokszüzemei között ismert.

Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szombaton közölte, hogy az ukrán csapatokat a városon kívülre, biztonságosabb állásokba vonták vissza, „hogy elkerüljék a bekerítést, és megóvják a katonák életét és egészségét”.

Oroszország szombaton közölte, hogy erői sorozatos vereségeket mértek az ukrán erőkre az 1000 kilométeres frontvonal mentén.

(Reuters)