A Hamász megölhette az izraeli túszok negyedét

Egy izraeli légicsapás hat olyan palesztin rendőr halálát okozta kedden a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városban, aki egy segélykamion bejutását felügyelte éppen – közölte a gázai egészségügyi minisztérium. A közlemény szerint a légicsapás a rendőrök gépjárművét érte az egyiptomi határ melletti város Hirbet el-Adasz nevű körzetében.

Helyszíni beszámolók szerint a kamion lisztet vitt volna a nélkülöző lakosoknak. A súlyos humanitárius válsággal küzdő Gázai övezet határán a segélykamionok bejutását általában rendőrök biztosítják, hogy megakadályozzák az esetleges fosztogatást.
(MTI)

A Hamász túszai közül legalább harmincegyen már nem élnek – közölte kedden a palesztin iszlamista terrorszervezet által elhurcolt izraeliek családtagjait tömörítő szervezet. A túszok kiszabadulásának érdekében megszerveződött csoport szerint az izraeli hadsereg közölte velük a meghalt harmincegy túsz nevét is. Korábban egy külföldi újságnak harminckét halott izraeli túszról számoltak be meg nem nevezett katonatisztek.

Izraeli számítások szerint a Hamász és kisebb iszlamista terrorszervezetek jelenleg 136 elrabolt embert tartanak fogva a Gázai övezetben, de csaknem negyedüknek már csak a holttestét őrzik. Az élők egészségi állapotáról nem közölnek információt, de bejelentették több túsz halálát, és többekről rövid videofelvételeket adtak közre.

Október 7-én a Hamász terrortámadásában izraeli értesülések szerint kétszázötvenhárom embert vittek el az övezetbe élve vagy holtan, de a november végi ideiglenes fegyverszüneti és fogolycsere-megállapodás keretében közülük százöten kiszabadultak.A továbbra is őrzött, októberben elrabolt 132 izraeli mellett a Hamász mindeddig nem adta ki két olyan izraeli katona holttestét, aki a 2014-es Erős szikla hadműveletben esett el.

(MTI)

Bár megoszlanak a vélemények a közel-keleti izraeli-palesztin konfliktusról, nem szabad soha elfeledni, hogy ki az agresszor és ki az áldozat – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden Prágában, amikor találkozott a külföldi diplomáciai képviseletek vezetőivel. Hangsúlyozta, hogy Csehország a konfliktusban egyértelműen Izrael oldalán áll.

Az MTI szemléje szerint ugyanakkor több mint 80 ismert cseh közéleti személyiség kedden nyílt levélben szólította fel a kormányt ezen álláspontja módosítására. A levél aláírói (köztük Anna Sabatová volt emberi jogi biztos, Václav Maly katolikus püspök vagy Tomás Halík népszerű katolikus pap) úgy vélik, a Fiala-kabinet egyoldalú, és nincs tekintettel arra, hogy a Hamász izraeli civilek elleni támadására adott válaszában Izrael „humanitárius katasztrófát idézett elő Gázában”. A cseh kormány álláspontja „elfogadhatatlanul egyoldalú és ellentmond a nemzetközi jognak” – olvasható a Prágában közzétett nyílt levélben, amelyet aláírói az államfőnek és a parlament két háza külügyi bizottságainak is megküldtek.

Az ENSZ humanitárius megfigyelői szerint már a Gázai övezet kétharmadára, mintegy 246 négyzetkilométerre terjed ki az izraeli evakuálási parancs. Az érintett területen 1,78 millió palesztin, a gázai lakosság 77 százaléka élt, mielőtt október 7-én kitört a háború Izrael és a Hamász között.

A háború elején, a megszálló csapatok inváziója előtt az izraeli hadsereg még csak azokat a palesztinokat szólította fel otthonaik elhagyására, akik a Vádi folyótól északra éltek (megjegyezve, hogy ez az utasítás is a gázai lakosság felét, közel 1,1 millió embert érintett).

A háború során a kényszerevakuáció kiterjedt a déli területekre, beleértve Hán Júnisz városát, amely jelenleg az izraeli szárazföldi műveletek centruma. Ezt követően újabb tízezrek szorultak még délebbre, Rafah városába, a Sínai-félsziget és az egyiptomi határ tőszomszédságába.

(The Times of Israel)

Az amerikai erők fokozták a hadműveleteket Jemenben és a háború sújtotta ország partjainál, mondván, hogy a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő hajók védelmében cselekszenek, megvédve a területet a húszik támadásaitól. A jemeni felkelők állításuk szerint a gázai palesztinokat támogatják, akiket Izrael csaknem négy hónapja ostromol.

A hadsereg „önvédelmi csapást hajtott végre két robbanóanyaggal megrakott tengeri felszíni drón ellen” – számolt be az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (Centcom) az X közösségi hálón. Hozzátették: „az amerikai erők azonosították” a drónokat „Jemen húszik által ellenőrzött területein”, és úgy értékelték, hogy azok „közvetlen fenyegetést jelentenek az amerikai haditengerészet hajóira és kereskedelmi hajóira”.

CENTCOM Self-Defense Strikes

On Feb. 5, at approximately 3:30 p.m. (Sanaa time), U.S. Central Command forces conducted a strike in self-defense against two Houthi explosive uncrewed surface vehicles (USV).

U.S. forces identified the explosive USVs in Houthi-controlled areas of… pic.twitter.com/WMntzJOnw6

— U.S. Central Command (@CENTCOM) February 6, 2024

Irán által támogatott húszi lázadók ellenőrzik Jemen nagy részét a jemeni kormány ellen csaknem egy évtizede tartó háború után. Míg a húszik azt állítják, hogy olyan hajókat támadnak, amelyek szerintük Izraelhez kötődnek, amelynek legfőbb katonai szövetségese az Egyesült Államok, addig más Irán-barát fegyveres csoportok az elmúlt hetekben fokozták az amerikai érdekeltségek elleni támadásaikat a régióban.

(MTI)

Megkezdte legújabb közel-keleti útját Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Riádban a szaúdi koronaherceggel, Mohamed bin Szálmánnal tárgyalt, akivel az amerikai külügyminisztériumi szóvivő tájékoztatása szerint

megvitatták a regionális együttműködés lehetőségeit a gázai válság tartós lezárása érdekében.

A hoteljébe visszatérő külügyminiszter helyszíni beszámolók szerint nem válaszolt az újságírói kérdésekre.

Blinken a négyhónapos háború alatt immár ötödször jár a régióban. Látogatásának következő állomása Kairó, ahol Abdel Fattáh esz-Sziszi egyiptomi elnökkel fog tárgyalni.

Blinken diplomáciai erőfeszítései egyre sürgetőbbek annak fényében, hogy az izraeli erők egyre délebbre nyomulnak Rafah felé, Gáza legdélebbi nagyvárosához, amely az Egyiptommal közös határ mellett fekszik, és ahol a háború dúlta övezet lakosságának több mint fele keresett menedéket.

(The Guardian)