A kormány támogatása révén a Magyar Katolikus Egyház több egyházmegyéje és rendje indított szálloda-beruházást az elmúlt években. Ezekről a beruházásokról nem tettek közzé országos nyilvántartást, ezért szakértők segítségére is szükségünk volt az információk összegyűjtéséhez. Az ingatlanvásárlásokra, épület-felújításokra és -bővítésekre ebben a körben mintegy 12 milliárd forintnyi állami támogatást használtak fel összesítésünk szerint.
az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában, de előfordult az is, hogy vallási funkciókra alakítottak át egy wellness-szállodát.
A közpénzeső ellenére az egyházi vezetők általában nem külön vállalkozásként működtetik az új üzletágat, hanem az egyházi szervezetbe olvasztva, a nyilvánosság számára nehezen átlátható felállásban, sőt – ahogy mi is megbizonyosodhattunk róla – információkat sem szívesen adnak ki a tevékenységükről, és csak kevesen alkalmaznak független, szakmai menedzsmentet. Pedig a hotelüzemeltetés nem jelent automatikusan bevételt, sőt az egyik püspökség már szabadulni akar a korábbi beruházásától, mert a fenntartás súlyos gondokat okozott.
Négycsillagos jezsuita hotel Dobogókőn
A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya többéves felújítás után a karácsony előtti hetekben nyitotta meg a négycsillagos hotelt Dobogókőn. A Cardoner Hotel és Konferenciaközpont átalakítása és modernizálása 3,5 milliárd forintba került, amiből az ősfás parkban álló épületekben 57 szobát, 150 férőhelyes konferenciatermet és wellness-részleget is kialakítottak.
A jezsuiták a rendszerváltás után kárpótlásként kapták meg a dobogókői ingatlant az 1950-es években államosított zugligeti épületükért, a Manrézáért (jezsuita lelkigyakorlatos ház) cserébe. A hotel itteni elődje több évtizeden keresztül bérleti szerződéssel működött, most viszont a rendtartomány céget alapított, a Cardoner Kft.-t azzal a feladattal, hogy „a kor követelményeinek megfelelően, gazdaságosan és hatékonyan” működtesse a házat. Az üzemeltetést egy, a szállodai piacon ismert, pályáztatással kiválasztott menedzsmentcég, a Service 4 You Kft. szerződéses alapon segíti. Az S4Y a honlapja szerint professzionális szállodaüzemeltetési stratégiát nyújt független, láncokhoz nem tartozó szállodák tulajdonosainak, jelenleg több balatoni, Tisza-tavi és budapesti hotel tartozik hozzájuk.
Marótyné Ugron Éva, a Cardoner Kft. ügyvezetője a 24.hu-nak azt írta, a dobogókői épületek már az 1993-as átvételkor is korszerűtlenek és lelakottak voltak. A rendtartománynak ezért az ott lévő lelkigyakorlatos ház felújításán túl a hotelre is a saját forrásaiból kellett költenie mintegy 600 millió forintot az elmúlt évtizedek alatt. Ezt egészítették ki a jezsuitáknak nyújtott állami támogatás, a Csávossy Program keretéből.
A Cardoner Kft. teljes adózott jövedelme – úgynevezett fundációként – a jezsuita rendtartományé lesz, és egyházi alapfeladatokra, lelkigyakorlatos házak támogatására, illetve szociális és egyéb közfeladatok finanszírozására forgatják majd vissza a pénzt
– közölte a cégvezető.
Régi rendház Kőszeg belvárosában
A bencés rend Kőszegen nyitott hotelt 2020-ban, miután a Pannonhalmi Főapátság 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott az óvárosban álló, háromszáz éves rendház felújítására. A 65 szobás Benedict Hotel nyitásakor azt közölték, hogy az épületben a turisták mellett a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vendégprofesszorai, hallgatói és kutatói is megszállhatnak, a közösségi terek pedig oktatási célokat is szolgálnak majd.
Az épület 1990-ben került vissza egyházi tulajdonba, a plébánia vendégházként használta. Az épület állaga az idők során erősen leromlott, felújítása csak központi segítséggel volt elképzelhető, amit végül a Kőszeg legjelentősebb műemléki épületeinek megújítását is megcélzó KRAFT-program tett elérhetővé. A felújítást e program keretében támogatta a kormány.
A szálloda működését a nyitás óta egy profi szállodás cég, az Accent Hotel Solutions Kft. menedzseli. A céget a tulajdonos Pannonhalmi Főapátság választotta ki üzemeltetőnek meghívásos pályázaton. A főapátság tájékoztatása szerint azonban a működést eddig nem sikerült nyereségessé tenni. Kormos Gyula kommunikációs tanácsadó azt írta: a szálloda a pandémia idején nyitott meg, és ebben az üzleti modellben (vendégoktatók szállásigényeinek prioritása mellett turisták kiszolgálása) kezdte meg működését.
A szállodát 2022 októberében, az elszálló energiaárak miatt be kellett zárnunk. Nem ez volt az egyetlen ilyen döntésünk abban az időszakban
– tudatta.
Ingatlan a veszprémi vár alatt
A Veszprémi Érsekség két éve 40 milliárd forintos állami támogatással monstre felújítási és átalakítási munkálatokat kezdett a veszprémi várban. A projekt indításával párhuzamosan megvásárolta a Séd-patak partján álló Hotel Gizellát, a 28 szobás, konferencia-részleggel is rendelkező hotel vételárát és a pénz forrását azonban nem hozták nyilvánosságra. 2022-ben a Magyar Narancs cikkeire reagálva az érsekség annyit közölt, hogy az összeg jóval kisebb volt a városban terjedő milliárdos vételárnál, ami egyébként a környékre jellemző egymilliós négyzetméterár alapján egy 1600 négyzetméteres épület esetében nem tekinthető túlzásnak.
A szálloda az üzemeltető céggel, a DC Capital Kft.-vel együtt került az egyházmegye birtokába, mert az ingatlan az adásvétel idején elidegenítési tilalom alatt állt. A hotel ugyanis korábban a Kisfaludy 2030 állami turizmusfejlesztő programból 57 millió forintot nyert el kapacitásbővítésre és arculatváltásra.
Udvardy György érsek a bizalmasát és személyi titkárát, Loósz Róbertet nevezte ki a DC Capital ügyvezetőjének. A cég az Opten adatbázisa szerint 2022-ben 142 milliós forgalom után meglepően magas, 135 millió forint nyereséget könyvelt el, ám az osztalékot nem vették ki a cégből. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a veszprémi érsekség forráshiányra hivatkozva rendszeresen megcsapolja az egyházmegye papjainak járó állami jövedelempótlékot: a 24.hu decemberben írta meg, hogy Udvardy tavaly és tavalyelőtt is fejenként egymillió forint befizetésére szólította fel a papokat.
A veszprémi főegyházmegyét hiába kérdeztük, mire használják fel az újonnan vásárolt hotel bevételeit, az érsek hivatalától nem kaptunk választ.
A bíboros áldotta meg az épületet
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ígéretet tett ugyan arra, hogy összegyűjti és elküldi az adatokat arról, hogy szállodai üzletáguk mekkora bevételt termel, és mire fordítják a nyereséget, de válasz végül onnan sem érkezett.
Erdő Péter bíboros, prímás 2020-ban áldotta meg az esztergomi Hotel Adalbert új szárnyát, a Szent Tamás Házat, amelyet 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatásból építettek fel a két régebbi épület, a Szent György Ház és a vallási turisztikai célokat szolgáló zarándokszállás mellé. Kovács Viktória, a Szent Adalbert Központ igazgatója a nyitás után elmondta, hogy az új szárny háromcsillagos minősítéssel üzemel, az épület 56 szobájában pedig egyszerre 110 vendéget tudnak elhelyezni.
A Szent Adalbert Központ olyan monstre rendezvényház, amely egyidejűleg több esemény és akár 800 fő befogadására is alkalmas, és az „Adalbert-brand” része a bazilika alatt húzódó különleges pincerendszerből kialakított Prímás Pince is. Úgy tudjuk, az intézmények és a hotel vezetése itt is egyházi alkalmazásban áll, de erről sem kaptunk információt a főegyházmegyétől.
A miniszterelnök ötlete volt, hogy vegyék meg állami pénzből
Jól illusztrálja a kormány és különösen a miniszterelnök adakozó kedvét a Wellness Hotel Kalocsa esete. 2020 végén ugyanis maga Orbán Viktor lepte meg Bábel Balázst, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét azzal, hogy támogatást adott az éppen eladósorba került, 27 szobás hotel megvásárlásához, az érsekség pedig vallási célokra alakította át az állami pénzen megszerzett szállodát.
A Kalohirek.hu akkori cikke szerint a kormányfő – aki az érsek 70. születésnapja alkalmából látogatott a városba – a Szentháromság tér bejárásakor szembesült azzal, hogy a Hotel Kalocsa épülete nincs egyházi tulajdonban.
Ekkor tett – egy bő héttel később már beváltott – ígéretet, miszerint a kormány segítséget nyújt az épület megvásárlásához és annak felújításához is
– mesélte Bábel érsek, hogyan született meg a hotelvásárlás ötlete. A látogatás után két nappal a Magyar Közlönyben meg is jelent, hogy a kormány 2,1 milliárd forinttal támogatja az érsekség „ingatlanvásárlását, -felújítását és a kapcsolódó beruházásokat.”
Az Átlátszó nem sokkal a rendelet megjelenése után kereste az érsekséget, azt próbálva kideríteni, mit terveznek a szállodával, miután Bábel egy interjúban azt is bevallotta, hogy az Orbán-vizit után kapott egy telefonhívást, hogy gyorsan rakja össze a „dokumentációt”, mert szükség van rá a támogatás megadásához. A 24.hu információja szerint az érsekség ölébe pottyant épülettel kapcsolatban kezdetben felvetődött, hogy a város központjában álló épületet továbbra is turisztikai célra hasznosítsák, ám végül a hotelből egyházi funkciókkal felruházott ingatlan lett.
Nagylelkű ingatlanátadás Velemben – kis csúszással
A Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára 2021-ben jelentette be, hogy az állam ingyen a Szombathelyi Egyházmegye tulajdonába adja a velemi Avar Hotelt, és költségvetési támogatást is biztosít a leromlott állapotban lévő szálló renoválásához. A 15 ezer négyzetméteres területen álló épületet egy évvel korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 200 millió forintos kikiáltási áron próbálta elárverezni.
Soltész Miklós kezdő összegként 1 milliárd forintot ígért be a püspökségnek a munkálatokra, és azt prognosztizálta, hogy 2023-ra újra megnyithat a szálloda. Csakhogy a tulajdonátírás annyira elhúzódott, hogy a felújítást a mai napig nem tudták elkezdeni.
A szombathelyi püspökség sajtóirodájának közlése szerint a csúszás miatt a menetrend jelenleg úgy áll, hogy 2024 tavaszáig az építési engedélyt kell beszerezniük, majd ezt követően készülhet el a kiviteli terv, és csak utána írhatják ki a közbeszerzést. A nyertes vállalkozó a fizikai munka első ütemére – az egyik hátsó épületrész átépítésére és a hozzá tartozó kert rendezésére – kaphat szerződést. Az első ütem várhatóan 2025 nyarának végéig fejeződhet be. A volt hotel többi, jelentősebb részének felújítása további forrásokat igényel. Így ezek elkészülte jó néhány év múlva várható.
A magyar állam által biztosított támogatásból reményeink szerint az első ütem jó eséllyel le fog zárulni. A beruházás teljes költségvetéséről nem tudunk adatokkal szolgálni, hiszen csak most következik a közbeszerzés, valamint az építőipari árak változásai is befolyásolhatják, mennyi pénzt kell a felújításra költeni
– közölte a püspökség. A hotel helyén egy katolikus ifjúsági központot nyitnak, a majdani Szent Vid Ház rendezvényház szállás, ifjúsági szállás és táborhely funkciókat egyesít majd.
A futballrajongó püspök sporthotelt építtetett
A futballügyekben közismerten aktív Szeged-Csanádi Egyházmegye tavaly augusztusban nyitotta meg a megyeszékhely vadonatúj sporthoteljét, amelyhez szintén jelentős támogatást adott az állam, a kivitelezést pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. végezte. A Szegeder.hu cikke szerint az eredeti tervezettnél jóval drágább, nettó 3,8 milliárd forint lett a beruházás, amely egyébként része volt a közel 14 milliárdos költséggel kialakított Szegedi Ifjúsági Centrumnak. A 48 szobával és két lakosztállyal rendelkezdő Hotel Gerardus teraszairól közvetlen kilátás nyílik a szomszédos sportpályákra.
Kerestük a szegedi püspökséget is, hogy ők milyen szervezeti formában működtetik a hotelt, és milyen célokra szánják a bevételt, de Kiss-Rigó László megyés püspök irodája nem válaszolt.
A Duna-parti hotelt már nem akarják üzemeltetni
Egészen eltérő helyzetben van a pécsi püspökség az új szállodákat indító egyházmegyékhez képest. Az egyházmegye két évtizede, Mayer Mihály püspök hivatali ideje alatt vett meg egy régi hotelt a mohácsi Duna-parton, az épületet saját beruházásként újította fel, majd hosszú ideig – nem törődve a veszteségekkel – Szent János Hotel néven önálló vállalkozásként üzemeltette is. Az üzletet a nyilvánosság kizárásával a vagyonkezelői posztra kinevezett pap hozta össze, akit 2015-ben letöltendő börtönbüntetésre ítéltek adócsalás és hűtlen kezelés miatt.
A Bama.hu cikke szerint az egyházmegye a mohácsi önkormányzatnak ingyen átadta a Szent János Hotel működtetési jogát. A megállapodás értelmében a város bérleti díj fizetése nélkül hasznosíthatja, majd 2026-ban meg is vásárolhatja az ingatlant. A lap megszólaltatta Pávkovics Gábort, a város polgármesterét is, aki szerint nem nézhették tétlenül, hogy a település egyik legszebb részén, a révátkelőnél található hotel sorsa megpecsételődjön, ezért keresték meg Felföldi László megyés püspököt.
A 24.hu is érdeklődött a pécsi püspökségnél a tapasztalataikról, illetve hogy megtudjuk, két évtized után milyen okokból döntöttek úgy, hogy kiszállnak a hotelből.
A szálloda a megnyitása óta szinte folyamatosan veszteséget termelt, a Covid-járvány pedig már kiemelt pénzügyi gondot okozott a működtetésben
– írta az egyházmegye kommunikációs vezetője. Papp Erika közölte: az egyházmegye a veszteségek nagyságrendjéről nem kíván nyilatkozni, annyit azonban elárult, hogy a szálloda értékesítésének ötlete már évekkel ezelőtt felmerült, ám a hosszas tárgyalások után csak 2021-ben véglegesítették a szerződést. A pécsi püspökség nem kapott állami támogatást a hotel fenntartására.
