A világ első számú buddhista vallási vezetője ebből az alkalomból mondott beszédében hangsúlyozta: el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen. A dalai láma kifejtette, hogy a világbéke eléréséhez párbeszédre van szükség, ha ez megvalósul, akkor a XXI. század a dialógus évszázadává is válhat. „A világbéke azonban nem magától jön el, azt nekünk kell megteremtenünk” – tette hozzá.
Ha az embereknek megvan a belső békéjük, azzal a világbékét is meg lehet teremteni – tette hozzá. Mindig lesznek különbözőségek, ellentétes érdekek, de ezzel a problémával szembe kell nézni, méghozzá őszinte és békés módon. Ezt a szembenézést dialógusnak hívják. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel erőszakmentesen tudjuk ezeket a kérdéseket kezelni – mondta.
A dalai láma arról is beszélt, hogy az emberek közötti feszültség feloldásához nyitottságra, átláthatóságra van szükség, mert „mindannyian ennek a bolygónak vagyunk a polgárai (…), egy családhoz tartozunk”. Úgy ítélte meg, Budapest multikulturális jellege előnyt jelent a nyitottság kialakításában és továbbadásában.
A buddhista egyházi vezető megjegyezte: történészek szerint a XX. században mintegy 200 millió ember vesztette életét erőszakos úton. A múlt évszázad problémái azonban továbbra is megmaradtak, a XXI. században is továbbélnek.
Kiemelte azt is, hogy a magyar nyelvtudós Kőrösi Csoma Sándor összeállította a tibeti-angol szótárt, és „ezzel óriási cselekedetet hajtott végre”.
Demszky Gábor főpolgármester ünnepi beszédében elmondta: a Fővárosi Közgyűlés utolsó ülésén egyhangúlag szavazta meg a XIV. dalai lámát Budapest díszpolgárának, ezzel „egy pillanatra mintha a béke, az együttműködés szelleme jelent volna meg”.
Köszöntőjében arról is szólt, hogy a dalai láma életszemléletének alapja a türelem és a megértés, amely „megerősíti a hitünket abban, hogy az alapvető értékekre támaszkodva lehetséges párbeszéd és kölcsönös megértés az eltérő nézetrendszerekből táplálkozó szellemi hagyományok és kultúrák között”.
A főpolgármester rámutatott: a dalai láma tanácsainak realizálása egyáltalán nem könnyű, mint ahogy az önmagunkkal való szembenézés sem az. A dalai láma „egész emberiség iránt tanúsított szolidaritásával és példamutató életével bebizonyítja, hogy mindez lehetséges és a dolgok természetes rendjéből következik”.
Demszky Gábor beszámolt arról is, hogy a XIV. dalai lámának Kőrösi Csoma Sándor egy 1835-ben kiadott könyvét ajándékozta.
Az ünnepség végén Tendzin Gyaco beírt Budapest emlékkönyvébe, és a tiszteletet kifejező fehér üdvözlő sálat, úgynevezett katakot akasztott a főpolgármester nyakába. Az eseményen több ellenzéki és kormánypárti fővárosi képviselő is megjelent.
A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap először 1979-ben járt itt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött hazánkban, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben utazott Magyarországra.
