Tudomány

Karként használja hatalmas péniszét ez a denevérfaj

aquatarkus / Getty Images
aquatarkus / Getty Images

Egy friss tanulmányban a szakértőknek sikerült megfejteniük az állatvilág egyik legaránytalanabbul nagy péniszének rejtélyét – írja az AFP. Az eredmények egy holland nyugdíjas megfigyeléseinek köszönhetőek, aki egy templom padlásán örökítette meg az állatokat.

A kutatók arra jutottak, hogy a hím közönséges késeidenevérek nem behatolásra, hanem nemi karként használják hatalmas péniszüket.

Az Európában és Ázsiában elterjedt faj szárnyfesztávolsága a 35 centimétert is meghaladhatja. Egyik különlegessége, hogy a hímek pénisze majdnem hétszer hosszabb és szélesebb, mint a nőstények hüvelye.

Nicolas Fasel, a Lausanne-i Egyetem munkatársa csapatával évek óta vizsgál denevéreket, a kutatások során pedig felfigyeltek az aránytalanul nagy nemi szervre. A denevérek párzásának megfigyelése nem egyszerű, a szakértők mindenesetre elképzelhetetlennek tartották, hogy a pénisz alkalmas legyen a behatolásra.

Egy nap Fasel egy furcsa, spamnek tűnő e-mailt kapott Hollandiából, amely a tárgymezőben a pénisz szó mellett az Eptesicus kifejezést is tartalmazta – ez a közönséges késeidenevérek rendszertani nemének latin megfelelője. A kutató úgy döntött, megnyitja az üzenetet. A levél egy nyugdíjas, tudományos háttérrel nem rendelkező holland nyugdíjastól érkezett, Jan Jeucken egy Castenray nevű faluban él.

A férfit lenyűgözik a helyi templomban élő denevérek, és rengeteg felvételt készített róluk. Faselék 93 videóját, valamint további négy, Ukrajnában készült felvételt használtak fel a rejtély megmagyarázására, Jeucken adatai annyira értékesnek bizonyultak, hogy társszerzőként tűntették fel a tanulmányban.

A közönséges késeidenevérek nőstényeinél a farok és a boka között egy nagy hártya van, amellyel a nemi szervüket védik. Párzás közben a hímek a tarkójuknál fogva megragadják a nőstényeket, majd péniszüket karként használják, hogy eltávolítsák ezt a hártyát. Ezt egy hosszú, mozdulatlan ölelés, úgynevezett kontaktpárzás követi, a hím ekkor adja át a spermiumokat.

Az ilyen típusú párzás gyakori a madaraknál, emlősöknél viszont eddig nem írták le. A közönséges késeidenevéreknél a folyamat meglehetősen hosszú, az átlagos párzás 53 percig tart, de 13 órásat is dokumentáltak.

Fasel úgy véli, a nőstények szokatlanul hosszú méhnyakukat arra használhatják, hogy több hím spermáját is hónapokig elraktározzák, mielőtt kiválasztanák, melyikkel akarják létrehozni utódaikat. Elképzelhető, hogy hasonló párosodás más denevérfajoknál is létezik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik