Magyarországon is egyre gyakoribbak a hívószám-hamisítási csalások — jelezte közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Az angolul phone number spoofingnak, vagy caller ID spoofingnak nevezett csalás annyit tesz, hogy az átverés során nem a hívást kezdeményező valódi telefonszáma jelenik meg, hanem egy másik, a hívó által előre beállított azonosító. A csaló azért hajtja végre a számcserét, hogy elnyerje a hívott fél bizalmát: a beérkező híváskor a kijelzőn a telefon névjegyzékében egy közismert szolgáltató száma tűnik fel – de csak látszólag.
Akkor sem érdemes bedőlni a csalásnak, ha konkrét adatokat tudnak mondani rólunk, ugyanis ezeket már a közösségi médiából is be tudják gyűjteni. Valójában persze mindig a banki adatokat akarják megszerezni.
Mire érdemes figyelni?
Ennek érdekében leggyakrabban a betéti vagy hitelkártya PIN-kódját, CVV-kódját, az online banki jelszót vagy az egyszer használható, kétlépcsős hitelesítési kódot szokták elkérni. Ez utóbbi adatokat azonban még maguk a banki ügyintézők sem kérhetik el, innen tehát könnyű lebuktatni a visszaélési kísérletet.
A legfontosabb óvintézkedés, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hívószám valódiságát. Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy valóban arról a számról keresnek-e bennünket, mint amit a telefonunk megjelenít, akkor inkább hívjuk vissza az illetőt.
Hívott félként egyelőre nem áll rendelkezésünkre olyan technológia, amely által a hívás idejében ellenőrizhetnénk, hogy a hívó száma valós-e. Büntetőügyben a nyomozó hatóság felhívására a hívás továbbításában részt vevő szolgáltatók át tudják adni a náluk megőrzött naplóbejegyzéseket, ez segíthet utólag visszakövetni, hogy egy adott hívás honnan érkezett a szolgáltató hálózatába.
