Vlagyimir Putyin és Sólyom László erről a Sándor palotában kedden délután folytatott tárgyalások után beszélt a sajtónak adott nyilatkozatában. A két államfő véleményt cserélt nemzetközi kérdésekről, globális kihívásokról, szót ejtettek olyan fontos kérdésekről, mint a hadisírgondozás, valamint a finnugor kérdésben való együttműködés. Sólyom László tájékoztatta orosz vendégét a civil szféra és a civil szervezetek magyarországi tevékenységéről. A két elnök megállapította, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendkívüli mértékben fejlődtek az utóbbi években, különös tekintettel Magyarország geostratégiai helyzetére.
Az orosz nép nem a szovjet rendszer
Sólyom László elmondta, hogy megelégedéssel nyugtázta a sárospataki református kollégium köteteinek hazatérését. Rámutatott, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az együttműködésnek a globális kérdésekben, külön üdvözölte, hogy Oroszország is ratifikálta a kiotói egyezményt. A két államfő egyetértett abban, hogy a finnugor kisebbségek kérdése Oroszországban nem politikai kérdés, a kétoldalú együttműködés körébe tartozik. Magyarország kulturális és gazdasági segítséget szeretne nyújtani ottani rokonainak, együttműködve az orosz hatóságokkal. Sólyom László vendégének elmondta, hogy a magyar nép meg tudja különböztetni az orosz nép iránti pozitív érzéseit és a szovjet rendszer iránti attitűdjét. Biztosította Vlagyimir Putyint, kizártnak tartja, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából oroszellenes hangulat üsse fel a fejét Magyarországon.
Putyin: erősödött a két ország közti bizalom
Vlagyimir Putyin, aki oroszországi látogatásra hívta meg Sólyom Lászlót, kiemelte, hogy mostani budapesti vizitjét nem egy kipipálandó látogatásnak tartja. E látogatás annak köszönhetően valósult meg, hogy „az utóbbi négy év alatt alapvetően megváltozott az orosz-magyar együttműködés minősége” – mondta az orosz elnök. A múltban sok probléma volt a két ország között, így az 1956-os események. Kiemelte, hogy Borisz Jelcin akkori orosz elnök 1992-ben értékelte ezeket az eseményeket, és elítélte a szovjet vezetés lépéseit. „A mai Oroszország nem a Szovjetunió, de őszintén meg kell mondanom, hogy természetesen lelkünkben mi valamennyien érzünk valamiféle erkölcsi felelősséget ezekért az eseményekért” – tette hozzá Putyin, aki szerint „ma az a feladatunk, hogy a jövőbe tekintsünk, nem feledve a múltat”.
Az utóbbi három év eseményei azt mutatják, hogy nagyon jók a perspektívái az együttműködés fejlesztésének. Ezek az eredmények annak voltak köszönhetőek, hogy a politikai együttműködés és a két ország közötti bizalom magasabb szintre emelkedett – hangoztatta az orosz elnök, aki kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése kedvező hatást gyakorolt Oroszország és az Európai Unió közötti viszony alakulására. Hozzáfűzte, Oroszország hálás a magyar vezetésnek azért, hogy segíti Oroszország és az unió kapcsolatainak fejlődését. A gazdasági kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy az orosz piacot gyakorlatilag megnyitották a magyar agrártermékek előtt, Oroszország kész segíteni a kis- és középvállalkozások tevékenységét, a nagy orosz vállalatok pedig készek beruházásokat eszközölni Magyarországon. A két államfő előbb szűk körben tárgyalt egymással, majd a delegációk részvételével plenáris ülés következett.
