Elesett egy erdélyi magyar Ukrajnában

Gyakorlatot tartottak Oroszország „hadászati elrettentő erői” Vlagyimir Putyin elnök irányításával – közölte szerdán a Kreml.

Szergej Sojgu védelmi miniszter Putyinnak, aki a Kreml szituációs terméből figyelte az eseményeket, arról tett jelentést, hogy a „hadászati támadó erők” által egy ellenséges nukleáris támadásra válaszul végrehajtott nagyerejű nukleáris csapás megindításával összefüggő feladatokat gyakorolták el. Valerij Geraszimov vezérkari főnök közölte, hogy a gyakorlaton részt vett az orosz hadászati rakétaerők Jarsz típusú mobil szárazföldi hadászati rakétarendszere, az orosz Északi Flotta Tula hadászati rakétahordozó tengeralattjárója, valamint két Tu-95MSZ típusú nagyhatótávolságú hadászati rakétahordozó repülőgép.

A Kreml szerint a gyakorlat során a pleszecki űrközpontból a kamcsatkai Kura tesztpályára indítottak el egy Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát, a Barents-tengerről, a nukleáris meghajtású Tula hadászati rakétahordozó tengeralattjáróról egy Szinyeva ballisztikus rakétát bocsátottak fel, a Tu-95MSZ nagyhatótávolságú repülőgépek pedig a levegőből indítottak rakétákat. Mindeközben ellenőrizték a katonai irányítószervek képzettségi szintjét, a vezetés, valamint a műveleti állomány készségét az alárendelt csapatok irányításának megszervezésére. A Kreml közlése szerint minden betervezett feladatot maradéktalanul teljesítettek.

Új légvédelmi rakétarendszerek jelentek meg az orosz fegyveres erőknél, amelyek az ukrán légierő 24 repülőgépét lőtték le az elmúlt öt nap alatt – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerdán felkereste a „különleges hadműveletben” részt vevő Kelet csoport vezetési pontját a donyecki régió déli részén.

Olyan komplex rendszereket kaptunk, amelyek öt nap alatt 24 repülőgépet lőttek le

– mondta Sojgu.

A tárcavezető szerint az orosz hadsereg tevékenysége nyomán kialakult helyzet azt mutatja, hogy az ukrán fegyveres erők egyre kevesebb képességgel rendelkeznek. Beszámolója szerint kedden elfogtak négy kényszermozgósított lembergi (Lviv) katonát, akiket az ukránok azonnal a frontra vezényeltek. Szavai szerint az elmúlt három-négy hétben sok ukrán esett fogságba vagy adta meg magát önként. Úgy vélekedett, hogy ez az ukrán hadseregben megmutatkozó rossz pszichológiai állapotról árulkodik.

Sojgu azt állította, hogy az ellenség pánikban van, az orosz hadsereg pedig minden megközelítést, be- és kijáratot ismer.

Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója bejelentette, hogy a légvédelem négy repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le szerdán a régió légterében.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Berdjanszkban egy katona életét vesztette, annak következtében, hogy hétfőn egy pokolgép robbant fel a gépkocsija alatt. Az ügyben terrorizmus címén büntetőeljárás indult.

A nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű közvetlen közelében lévő területre mért csapást az orosz hadsereg szerdára virradó éjjel, a támadás következtében adminisztrációs és laboratóriumi épületek ablakai törtek be – közölte az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata a tárca honlapján. A közlemény szerint elektromos vezetékek is megrongálódtak, ami miatt 1860 fogyasztó maradt áram nélkül a régióban, Szlavuta és Netyisin városokban. „Jelezték, hogy a helyreállítási munkálatok azonnal megkezdődnek, amint a szakembereket a károk helyszínére engedik” – tette hozzá a tárca.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a közöségi oldalain közzétett beszámolójában kiemelte, hogy Ukrajna felkészül az energetikai infrastruktúra elleni terrortámadásokra. „Idén nemcsak védekezni fogunk, hanem válaszolni is” – hangoztatta az államfő.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerdán a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz ágyúzások következtében előző nap két helyi lakos vesztette életét a régióban lévő Podoli faluban. „A nap folyamán az orosz megszállók a Harkiv, Csuhujiv, Kupjanszk és Izjum környéki településeket ágyúztak” – fűzte hozzá a kormányzó.

Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy előző nap az orosz erők Donyeck megyében Avgyijivka, Bahmut, Liman, Marjinka, és Sahtarszk felé, továbbá a harkivi régióban Kupjanszk városa, valamint Zaporizzsja irányában hajtottak végre támadóműveleteket, mindössze 24 óra leforgása alatt mintegy nyolcvan katonai összecsapás zajlott le a fronton.

A vezérkar közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége mintegy nyolcszázzal 296 ezer fölé emelkedett. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 44 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint kilenc drónt.

MTI

Vasárnap esett el az ukrán fronton az aradi származású Witmann Rudolf. Haláláról ukrán barátnője adott hírt a közösségi médiában. Búcsú-posztjában úgy fogalmazott, „az életedet adtad Ukrajnáért… egy olyan háborúért, ami nem volt a tiéd, de itt voltál, hogy nekünk legyen jövőnk.”

Witman Rudolf egy éve szolgált az ukrán hadseregben, nem sokkal Oroszország tavaly februárban indított ukrajnai inváziója után csatlakozott az ukránokhoz. Korábban a francia idegenlégióban is szolgált.

Witmann volt az első olyan román állampolgár, aki zsoldosként harcolva vesztette életét Ukrajnában.

(hvg.hu)

Visszavonta a kísérleti nukleáris robbantásokat tiltó egyezmény ratifikációját az orosz parlament. A felsőház, a Szövetségi Tanács 156 szavazattal, nulla ellenében hagyta jóvá a kilépésről szóló törvényt, miután az alsóház, a Duma is egyhangúlag elfogadta azt. Múlt héten a 450 tagú ház mind a 415 jelenlevő képviselője megszavazta a visszavonást. A törvény hatálybalépéséhez már csak Vlagyimir Putyin elnök aláírására van szükség.

A törvénytervezetet az alsóház külügyi bizottsága készítette elő, Vjacseszlav Vologyin házelnök indítványa alapján, aki szerdán hangsúlyozta, hogy a döntés „tükörválasz” az Egyesült Államoknak, amely aláírta ugyan a szerződést, de nem ratifikálta.

A visszavonás kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel a Valdaj nemzetközi vitaklub október 5-i ülésén. Elmondta azt is, hogy Oroszország nem fog elsőként nukleáris fegyverkísérletet végrehajtani. Ugyanezt hangsúlyozta Mihail Uljanov, az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetéhez (CTBT) akkreditált orosz képviselő is. Kifejtette: Oroszország vissza fogja fogni a ratifikációt, de szerinte ez még nem az atomtesztek újrakezdésének szándékát jelzi.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy fokozza a nukleáris fenyegetést.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg.

(The Guardian)

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete orosz forrásokra hivatkozva azt írja, az ukrán erők néhány állást fenntartanak Krinszkijben, 30 km-re keletre Herszon városától és 2 km-re a Dnyepertől, és folytatják a támadásokat a folyó keleti (bal) partján. Az orosz katonai bloggerek szerint továbbra is az ukránok ellenőrzik Krinszkij egy részét, és állásokat tartanak fenn az Antonivszkij út és a vasúti hidak közelében. Azt is állították,  hogy az ukrán erők tartalékosokat helyeztek át a Dnyeper deltában lévő szigetekre, ahonnan megpróbálnak áttörni Pojmába és Picsanivkába. Az ukrán erők továbbra is csónakokkal szállítanak kisebb csoportokat a Dnyeper különböző pontjaira.

A kutatóintézet egy hete úgy fogalmazott, figyelemre méltó, hogy prominens és jellemzően megbízható orosz források úgy írnak az ukrán keleti parti tevékenységről, hogy az nagyobb léptékben zajlik, mint a korábban dokumentált, folyón átívelő taktikai rajtaütések. Korábbi jelentésükben azt írták, hogy az orosz katonai vezetés attól tart, hogy egy szélesebb ukrán hadművelet előkészületeit látjuk. Az orosz parancsnokság az elmúlt hónapokban több elit egységet is kivont Herszonból a nyugati Zaporizzsjai védelmi műveleteinek támogatására. Herszont vélhetően csendes szektornak tekintették, ezért a térségben kevésbé ütőképes erők állomásoznak.

Volodimir Zelenszkij a Krími Platform prágai csúcstalálkozóján videóüzenetben fejtette ki, hogy Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el. Ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását. Az ukrán elnök beszéde tele volt technikai hibákkal: a cseh parlament házelnöki hivatala később megerősítette, hogy hekkertámadás történt, ám ennél bővebb tájékoztatást nem adtak.

Zelenszkij elmondta:

a Krím és a Fekete-tenger feletti orosz uralom illúziója szertefoszlott.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, az orosz (fekete-tengeri) flotta már nem képes a Fekete-tenger nyugati részén tevékenykedni, és fokozatosan menekül a Krímről. – Ez történelmi eredmény – vélekedett.

Az ukránok a közelmúltban csapást mértek a 2014-ben egyoldalúan annektált félszigeten lévő orosz légibázisra, a Fekete-tengeri flotta szevasztopoli parancsnokságára és a Krímet Oroszországgal összekötő egyetlen hídra.

Még nem szereztük meg a Krím és a környező vizek feletti teljes tűzuralmat, de meg fogjuk. Csak idő kérdése

– fogadkozott Zelenszkij.

(The Guardian)

Az ukrán erők október 24-én folytatták az ellentámadást Kelet- és Dél-Ukrajnában: Bahmuttól délre és Zaporizzsja megye nyugati részén nyomultak előre, olvasható az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete mai jelentésében. Az október 23-án közzétett, geolokációval hitelesített felvételek szerint az ukrán erők Andrijivka falutól keletre tudtak területet nyerni (Bahmuttól 10 km-re délnyugatra). Andrijivka egy nagyon pici, alig százfős falu Donyeck megyében. Október 24-én közzétett, szintén geolokációval hitelesített felvételek szerint Robotinétől nyugatra tudtak valamelyest előrenyomulni az ukrán ellentámadók. Ebbe az irányba tudnák tovább építeni a sikereiket Tokmak felé, amely egy 30 ezer lakosú kisváros ugyan, de annak a sokat emlegetett, stratégiai fontosságú ellátási útvonalnak a mentén fekszik, amely a Krím szárazföldi összeköttetését biztosítja.

Az ukrán vezérkar október 24-én arról is beszámolt, hogy az ukrán erők folytatták a támadó műveleteket Bahmuttól délre, és részleges sikereket értek el Robotine közelében.

Az orosz erők október 24-én támadó hadműveleteket hajtottak végre Avdijivka közelében: a településtől északkeletre nyomultak előre. Orosz források korábban arról tájékoztattak, hogy az ukrán védelmi vonalak, beleértve az aknamezőket is, jelentősen nehezítik az orosz előrenyomulást a térségében.

Ukrajnában október közepétől, végétől beköszönt a raszputyica, amely szó szerinti fordításban „úttalanságot” jelent. Ilyenkor az Ukrajna területének mintegy 70 százalékát borító síkság összefüggő mocsárvidékké változik, jó darabig ellehetetlenítve minden gyors mozgásra, gépesített hadviselésre alapozó támadó műveletet.