705 iskolást kérdeztek meg
A felmérést a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet a Lauer Learning megbízásából készítette 705 középiskolás és frissen érettségizett megkérdezésével. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezzék a fiatalok 1956-os forradalommal kapcsolatos ismereteit, tárgyi tudását egy, a témával foglalkozó, az oktatásban alkalmazható számítógépes program iránti érdeklődését, attitűdjét, illetve 41 általános- és középiskolai történelemtanárnak a forradalom oktatásáról alkotott véleményét.
A „Freedom Fighters 1956″ kutatásból kiderült: ugyan az 50 évvel ezelőtt történtek oktatásának elsősorban az események, az összefüggések és a kiemelkedő személyiségek bemutatása a célja, mégis a tanulók 1956-tal kapcsolatos ismeretei meglehetősen hézagosak, tudásuk elsősorban pedagógusfüggő. Az általános iskolákban 1-2 órát, a középiskolában 5-6 órát szánnak az események felidézésére. A tanároknak ráadásul az információátadáshoz meglehetősen szegényes segédanyag áll rendelkezésükre.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek közel 20 százaléka 1956-ról egyáltalán nem tanult. Azok is, akik tanultak az eseményről, témaismeretük mennyiségét és minőségét csupán közepesre értékelték.
Nem tekintik nagy tettnek
A felmérés kimutatta, hogy 1956-ot csak minden tizedik diák tartja a három legnagyobb nemzeti tettek egyikének, és Nagy Imrét minden ötödik fiatal sorolja a legjelentősebb történelmi személyiségek közé. A forradalom kitörésének okait a többség az idegen megszállásban látja, a demokrácia és a jobb életszínvonal utáni vágyat kevesen említik.
Az iskolások ráadásul az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es eseményeket összekeverik egymással. Az 1956-ban résztvevők nevét ugyanis ekként említik: Nagy Imre, Kádár, Rákosi, Gerő, Kossuth, Petőfi, Sztálin. Ugyanakkor pozitívumnak nevezhető, hogy a megkérdezettek 57 százaléka szerint a forradalom oldalán részt vettek a mai fiatalok példaképei lehetnek.
Az internet lehet a megoldás
A pedagógusok úgy vélekednek, hogy a tudásgyarapítás egyik eszköze az internet lehet, amit a tanulók nemcsak játékra, hanem például kutatómunkára, kiselőadásokra való felkészülésre is használnak. Egy az 1956-os forradalommal foglalkozó számítógépes játék bevezetését tervezik, amivel remélhető, hogy a félévszázada történtek az eddigieknél átfogóbb, az események mélységébe is elkalandozó információkat nyújt majd a diákoknak.
