Idén sem teljesül a kormány nyugdíjígérete

A kormány 18,5 százalékra becsülte erre az évre az inflációt, ezért 3,1 százalékos nyugdíjemelésről döntött novembertől. A legfrissebb számítások szerint azonban a kabinet alulbecsülte a 2023-as áremelkedések várható mértékét, ezért az ígért inflációkövető nyugdíjemelés az idén elmarad – írja a Piac és Profit a Nyugdíjszerviz! videójára hivatkozva.

A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint 19,5 százalékos infláció várható reálisan az idei évre, részben éppen a kormány olyan lépései miatt, amiket már idén elkezdtek beárazni a piaci szereplők (csomagolóanyagok termékdíja, új sztrádadíjak, üzemanyagok jövedéki adója). Farkas András nyugdíjszakértő pedig 19,1 százalékos éves pénzromlást valószínűsít. Ezek alapján idén sem teljesülhet az inflációkövető nyugdíjemelés.

A nyugdíjszakértő emlékeztetett,

• tavaly 14 százalékkal növelték a nyugdíjakat, míg
• a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által februárban közölt hivatalos áremelkedés 15,2 százalék volt 2022-ben.

Vagyis tavaly sem volt inflációkövető a nyugdíjemelés. És várhatóan a tavalyi több mint 1 százalékos bukás után, az idén újra több mint 1 százalékot veszíthetnek reálértékükből a magyar nyugdíjak.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjszámítási módszer nem jó, azon változtatni kellene. Karácsony Mihály a legnagyobb problémának azt látja, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemből az ország egyre kevesebbet költ nyugdíjakra. Ez most mindössze 7 százalék. Ausztriában ez a szám 15,8 százalék, ráadásul ott jóval magasabb a GDP. Ezzel a ráfordítással szerinte nem csoda, hogy a magyar nyugdíjak Európában az utolsók között kullognak.

Európában az átlagbérek 60 százalékát kapják meg általában a nyugdíjasok. Nálunk ez az arány most 52 százalék és hát persze egyáltalán nem ugyanaz, hogy egy német átlagbér 60 százalékát kapja-e az ember, vagy egy magyar átlagbér 52 százalékát – mondta Farkas András. Szerinte ide vezethető vissza az úgynevezett nyugdíjas elszegényedési csúszda is, hogy

• a járandóságok megállapításakor még számít a nemzetgazdasági átlagkereset, viszont
• amint megkapja valaki az első nyugdíját utána már csak az inflációt veszik figyelembe az emelések megállapításánál.
• Utána tehát minden évben, ha az infláció kisebb, mint az átlagkeresetek növekedése, akkor reálértékben szegényednek a nyugdíjasok.

Magyarországon például az elmúlt 20 évben 20 százalékkal romlott a nyugdíjasok pozíciója az aktív keresőkhöz képest. Ez egy rossz szabályozás, amit szerinte meg kellene változtatni egy nyugdíjreform során.