Május 16-án tartja alakuló ülését az Országgyűlés. A Házszabály szerint az újonnan megválasztott parlamentet a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze.
A szabályozás szerint az alakuló ülést az államfő nyitja meg, és tájékoztatást ad a képviselők megbízóleveleinek átvételéről. Az elnök felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki feladatok ellátására. Az új házelnök megválasztásáig ugyanis ő vezeti az üléseket.
Eskü, frakcióalakulás és beszámolók
Az alakuló ülésen az Országos Választási Bizottság elnöke és a belügyminiszter beszámol a Háznak a választásokról. Ennek elfogadásáról a képviselők az eskütételt követően határoznak. Ezelőtt azonban a mandátumvizsgáló bizottság tagjai, a korjegyzők és a korelnök megvizsgálják a megbízólevelek szabályszerűségét. A képviselők ezután leteszik az esküt és aláírják az erről szóló okmányt.
Szintén kedden jelentik majd be az egyes pártok képviselőcsoportjuk megalakulását. Az előzetes információk szerint összesen öt frakció lesz 2006-tól a magyar Országgyűlésben: az eddig is frakcióval rendelkező MSZP, SZDSZ, MDF és Fidesz mellett ugyanis a KDNP is önálló képviselőcsoportot alakít.
Szili valószínűleg folytatja
Az Országgyűlés a Házszabály értelmében – a parlamentben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak és a korelnök javaslatai alapján – az alakuló ülésén titkos szavazással megválasztja a házelnököt és az Országgyűlés alelnökeit, valamint jegyzőit is. A posztokról a Ház vita nélkül határoz, ha azonban mégsem jönne össze a szükséges többség, még az alakuló ülésen meg kell ismételni a voksolást. Miután azonban az MSZP hétfőn bejelentette: ismét Szili Katalint jelöli a tisztségre, nem valószínű, hogy probléma lenne újraválasztásával, hiszen a koalíció pártjai stabil többséggel rendelkeznek a parlamentben, és az SZDSZ nem jelezte, hogy kifogása lenne az eddigi házelnökkel szemben.
30-án kormányprogram, június 14-én új kormány
A parlament munkájának érdemi része azonban az új kormány megalakulásával kezdődik majd. Lapinformációk szerint a héten megkezdődik a szakértői egyeztetés a kormányprogram első változatáról, az MSZP kongresszusa pedig május 20-án szavaz a fő irányokról. Jövő héten a tervek szerint a koalíció pártjai különböző társadalmi csoportok képviselőivel konzultálnak a tervezetekről, ezt követően, valószínűleg május 30-án nyújtják be a kormányprogram végleges formáját az Országgyűlésnek. Ha addigra a személyi kérdésekről is sikerül megállapodni, június 14-én megalakulhat a második Gyurcsány-kormány.
Ki lesz Polt utódja?
Május 16-án lejár Polt Péter megbízatása. A legfőbb ügyész utódját a következő hat évre az új Országgyűlés választja majd meg, kérdés azonban, kik lesznek az aspiránsok. Az alkotmány szerint a „Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki”. Sólyom László már megnevezte jelöltjét Horányi Miklós személyében, az MSZP és az SZDSZ azonban úgy tűnik, őt nem szavazná meg, így új jelöltet kell keresni. A szabad demokraták és a szocialisták keveslik ügyészségi tapasztalatát, s attól is tartanak, hogy a leköszönő Polt Péter fémjelezte irányvonalat követi majd, és személye nem lesz az ügyészi szervezet függetlenségének biztosítéka. Alternatív jelöltet eddig azonban még nem ajánlottak.
