A Tárki Egészség Tudásközpontja még a Zöld Könyv megjelenése előtt június 1. és 25. között kikérte az egészségügyi szektor szereplőinek véleményét a reform elvárt céljairól és az azok eléréséhez javasolt változtatásokról. A felmérésben mintegy mintegy 208-an, többek között az orvosi és egyéb egészségügyi szakmai kollégiumok, kamarák, a szakmai, tudományos és érdekvédelmi szervezetek, a felsőoktatási intézmények, betegszervezetek, valamint az egészségügy gazdasági szereplői vettek részt.
A válaszadók legfontosabbnak a finanszírozási-tulajdonosi-szolgáltatói struktúra összehangolt átalakítását tartják. Ez azt jelenti, hogy többet is kell költeni az egészségügyre, és a forrásokat hatékonyabban kell felhasználni. Nagy (96 százalékos) volt az egyetértés abban, hogy a strukturális változtatásokhoz meg kell változtatni a szereplők érdekviszonyait. A szakmai irányítás támogatása, a stratégiai tervezés területén jelentős változtatásokat tart szükségesnek a válaszolók közel háromnegyede.
Ugyancsak figyelemre méltóan magas (64 százalékos) közmegegyezést találtak a kutatatók abban a tekintetben, hogy más ágazatok egészséghez való viszonyának javítása nélkül nem lehet előrelépni. Igen sokan vélték úgy, hogy a struktúraváltáshoz meg kell változtatni a tulajdonosi viszonyokat, illetve az ellátási kötelezettségek rendszerét is. A válaszolók közel fele (44 százalék) volt meggyőződve arról, hogy a hatékonyság nem javítható az irányítási-felügyeleti rendszer komoly megerősítése nélkül.
Az orvosok jogállását módosítanák
A válaszadók alig kevesebb, mint kétharmada egyetértett azzal, hogy az egészségügyben dolgozók jogállásával kapcsolatos jogi szabályozást módosítani kell. A jelen helyzet ugyanis szerintük meglehetősen ellentmondásos: miközben a háziorvosok, házi gyermekorvosok és a fogorvosi alapellátásban dolgozók elsöprő többsége nem közalkalmazott, addig a járóbeteg szakellátásban és a fekvőbeteg ellátásban dolgozók java része az. A privatizációs szabályok alkotásának, módosításának szükségességével viszont már csak a válaszadók alig több, mint egyharmada értett egyet.
A betegjogi szabályozás módosítását a válaszadóknak szintén alig több mint egynegyede tartja szükségesnek. A válaszadók szerint a reform lehetséges céljai között szerepel még a lakosság egészségének, életmódjának javítása, és az ezekre hatással lévő, más, nem egészségügyi szektorok szerepvállalása is. A szakma tehát nemcsak a finanszírozás átalakítására, hanem a betegség megelőzésére is hangsúlyt helyezne.
Az átlagembert a vizitdíj érdekli
Több száz telefonos és elektronikus megkeresés érkezett a lakosságtól az egészségügy átalakítására vonatkozó Zöld Könyvhöz – mondta el az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón kedden. Hozzátette: a megkeresések többsége az esetleges vizitdíjhoz kapcsolódott, illetve arra irányultak a kérdések, hogyha bevezetnék, akkor kik és hogyan kaphatnának mentességet a díj fizetése alól.
Az államtitkár elmondta: eddig ötszázan telefonon mondták el véleményüket, százharminc emberrel személyesen beszélt a miniszter vagy valamelyik államtitkár, szintén 130-an hagytak az üzenetrögzítőn véleményt, és mintegy hatszáz elektronikus levél érkezett a minisztériumhoz.
