CNN: az Egyesült Államok átadja az Irántól lefoglalt fegyvereket Ukrajnának

A világ megszabadul egyes országok diktatúrájától, amelyek megpróbálnak másokat gazdasági rabságba taszítani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a dél-oroszországi Szíriusz központban a III. pénzügyi biztonsági nemzetközi olimpián. Az MTI szemléje szerint az orosz elnök azt hangoztatta:

A világ fokozatosan megszabadul annak a pénzügyi és gazdasági modellnek a diktatúrájától, amelynek célja csak az, hogy adósságba, rabszolgaságba hajtson, gazdasági gyarmattá változtasson, a világnak egész régióit megfossza a fejlődéshez szükséges erőforrásoktól.

Putyin a világ fizetőeszközeinek jelenlegi rendszerét pénzügyi piramishoz hasonlította, amelynek csúcsán egyes országok vezetői állnak. Mint mondta, ez nem felel meg az emberiség többsége érdekeinek.

Kitért az ázsiai és közel-keleti központi bankok projektjére is, amely lehetővé teszi a digitális valuták kibocsátását és cseréjét.

Egyetlen harmadik félnek sincs lehetősége a visszaélésre, hogy a fizetésekbe beavatkozzon, beleértve például egy tranzakció blokkolását, számlák befagyasztását, mások pénzének vagy vagyonának eltulajdonítását

– hangoztatta.

A Kommerszant című lap emlékeztetett, hogy Putyin a szeptember 29-i orosz-latin-amerikai konferencián kijelentette: a nemzetközi pénzügyi rendszer az “aranymilliárd” érdekei szerint épült ki, és a fejlődő országok modern hitelkötelezettsége az úrbér és a hadisarc formáját öltötte.

Észtország és Lettország mintegy 693 millió euró (270 milliárd forint) értékben vásárol közösen katonai járműveket – közölte szerdán a katonai közbeszerzésekért felelős Észt Védelmi Beruházások Központja.

A két balti állam így próbálja bővíteni, illetve korszerűsíteni katonai járműparkját. A tájékoztatás szerint a központ erről szóló keretmegállapodást írt alá a Volvo, a Scania és a Mercedes-Benz helyi képviselőivel.

A hétéves futamidejű szerződés keretében különböző típusú és méretű járműveket rendelne meg nagyobb tételben a két balti ország a gyártóktól. Ezek között lennének közúti forgalomra tervezett logisztikai, illetve terepre is alkalmas taktikai járművek. Az első hullámban csaknem 400 jármű beszerzése van tervben, ezek közül az elsőket már jövőre leszállítanák a megrendelőnek.

Tallinn és Riga már korábban elmélyítette együttműködését a védelmi beszerzések terén, így például a két NATO-tagország nemrég az Iris-T típusú közepes hatótávolságú német légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról döntött. (MTI)

Az ukrán hírszerzés Youtube-csatornáján közzétett felvételek szerint az ukrán különleges erők egységei sikeresen partra szálltak az orosz megszállás alatt álló Krímben.

A videó szerint az ukránok több motorcsónakkal vitték véghez a manővert.

A videóhoz fűzött kísérő szöveg szerint az ukrán Védelmi Minisztérium Stugna és a Testvériség különleges nevű alakulatai értek partra a félsziget területén, ahol „tűzkárokat okoztak a megszállóknak”.

Aleksandar Vučić szerb elnök a jelek szerint találkozik Vlagyimir Putyinnal októberben Kínában, az Övezet és út (BRI) csúcstalálkozón. A találkozó hosszú távon is sorsdöntő lehet Szerbia nemzetközi kapcsolataira – írta az EuroNews.

A BRI-t, amit az ókori Selyemút újrateremtésének szánnak a globális kereskedelemben, Hszi Csin-ping kínai elnök terjesztette elő 2013-ban, hogy összekapcsolja Kínát Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Európa és Afrika piacaival.

A közelmúltban az észak-koszovói rendőrgyilkosság után a Nyugat fokozta a nyomást Belgrádra és szankciókkal fenyegette meg, így Szerbiának fontos lenne az orosz támogatás az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Másrészt viszont a szerb-orosz csúcstalálkozót a Nyugat valószínűleg úgy tekintené, mint Belgrád elfordulását Moszkva felé, ami újabb akadály lehet Szerbia uniós törekvéseinek útjában, amit amúgy is sokan rossz szemmel néznek az Unióban, mivel súlyos politikai deficiteket látnak a belgrádi politikában.

A két elnök már hivatalosan is bejelentette részvételét az októberi kínai csúcson, melyen 90 ország képviselője lesz jelen. A szerb-orosz közvetlen találkozót maga Vučić nem erősítette meg, bár nem is tagadta.

Az Egyesült Államok több ezer lefoglalt iráni fegyvert és lőszert terez átadni Ukrajnának, ami segíthet enyhíteni az ukrán hadsereg hiányosságait – írja a CNN amerikai tisztségviselők beszámolója alapján.

A cikk szerint az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága a tervek szerint a héten bejelenti a döntést– közölték a tisztviselők.

Ugyanakkor nem világos, hogy az Egyesült Államok milyen jogi minőségben szállítja majd a fegyvereket, ugyanis az ENSZ megköveteli a lefoglalt fegyverek megsemmisítését vagy tárolását. A Biden-kormány hónapok óta mérlegeli, hogyan küldjék legálisan az ukránokhoz a fegyvereket, amelyeket a CENTCOM közel-keleti létesítményeiben tárolnak.

Két hónapja nincs hír Victoria Roshchyna díjnyertes szabadúszó újságírónőről, aki legutoljára Ukrajna egyik Oroszország által megszállt területéről tudósított – írja a The Guardian.

Roshchyna a háború 2022 februári kezdete óta számolt be az ukrajnai orosz invázió frontvonaláról, korábban pedig 2022 márciusában az orosz erők elfogták, és 10 napig tartották Berdjanszkban . A Nemzetközi Női Médiaalapítvány (IWMF) szerint összetett és veszélyes témákkal foglalkozott, beleértve a bűnözést, a bíróságokat és az emberi jogokat olyan független médiában, mint az Ukrayinska Pravda , a Hromadske és a Szabad Európa Rádió .

„Rendkívül aggódunk a biztonsága miatt, és nemzetközi figyelmet kérünk erre a helyzetre” – áll az IWMF közleményében. „ A szólásszabadság oroszországi rendszerszintű cenzúráját nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szabad, független újságírás elengedhetetlen ahhoz, hogy a globális közvéleményt tájékoztassuk Oroszország Ukrajna elleni háborújának valóságáról – tették hozzá.

#Ukraine: #VictoriaRoshchyna missing since Aug 3 after traveling to Russian-occupied territories in eastern Ukraine to report. Fears she's held by Russian forces. She was captured twice in 2022. #CFWIJ demands Russian authorities disclose her location & release her immediately. pic.twitter.com/b8FdoBtvsy

— #WomenInJournalism (@CFWIJ) October 4, 2023

Az Európai Unió arra készül, hogy tárgyalásokat kezd Ukrajnával az ország jövőbeli csatlakozásáról, amelynek hivatalos bejelentése már decemberben várható – írja a Politico. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban a Parlamenthez intézett éves beszédében kijelentette, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van. Az uniós országok júniusban adták meg Kijevnek az uniós tagjelölti státuszt, és a Bizottság novemberben fog jelentést készíteni arról, hogy Ukrajna és más tagjelöltek mennyire teljesítik a csatlakozási feltételeket.

A Politiconak egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata arról is beszélt, a jelentés elfogadása után az Európai Bizottság nyilatkozatot fog tenni, amely „nagyon megnehezíti a tagállamok számára, hogy ne mondják azt, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat” Ukrajnával kapcsolatban. „Az e körüli politikai nyomás túl nagy lesz ahhoz, hogy az egyes tagállamok ellenálljanak” – mondta.

(via Népszava)

Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lehet – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy szerdán ismertetett interjúban.

Az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület vezetője a Der Spiegel című német hetilap hírportáljának elmondta, hogy Ukrajna 2030-ra elnyerheti a tagságot, ha mindkét fél elvégzi a házi feladatait.

Ukrajnának, mint az összes többi tagjelöltnek végre kell hajtania reformokat, küzdenie kell a korrupció ellen és teljesítenie kell a tagság jogi követelményeit. Az EU oldalán világosan meg kell határozni, hogy a tagok mit akarnak közösen elérni, mit tartanak igazán fontosnak és mire akarnak költeni, és fel kell gyorsítani a döntéshozatalt.

Nem mondom, hogy könnyű lesz, de nem vesztegethetjük tovább az időt

– mondta Charles Michel az Európai Tanács pénteki informális ülésével kapcsolatban adott interjúban, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni tagjelöltek húsz éve várnak a csatlakozásra, Oroszország és Kína befolyása pedig egyre csak erősödik a térségben.

Hozzátette, hogy egy virágzó és biztonságos Ukrajna megteremtése EU-s érdek, és az ország az orosz támadással szembeni ellenállással már megmutatta, hogy az EU-ban a helye, méghozzá hamarosan, és nem majd valamikor, a távoli jövőben.

Ukrajna felvétele azt is bizonyítaná, hogy az EU alkalmas a geopolitikai cselekvésre – mondta Charles Michel, kiemelve:

nem állítom, hogy már most is a gazdasági méretünknek megfelelő szerepet játszunk a világpolitika színpadán, de jó úton járunk, ezt mutatja például, hogy az EU Ukrajna első számú gazdasági és katonai támogatója.

Azonban a geopolitikai befolyás mércéje nem mindig a katonai erő, és az EU a szabályokra és a többoldalú együttműködésre épülő, multilaterális világrend “éllovasa” is az ENSZ-ben. Ha pedig ezt a szerepet nem vállalja, jönnek majd mások és felépítenek egy új rendet, a mi értékeink és szabályaink nélkül – mondta az Európai Tanács elnöke.

A többi között arról is szólt, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésre – kevésbé fejlett országok támogatására – fordított források legnagyobb részét, 43 százalékát az EU és tagállamai biztosítják, és a közösség “világszerte hatalmas összegeket fektet be az éghajlati válság elleni küzdelembe, a békébe és a biztonságba”.

Egy orosz bíróság szerdán távollétében nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte Marina Ovszjannyikova volt állami televíziós újságírót, aki egy hírműsorba “Állítsátok meg a háborút” és “Hazudnak nektek” feliratú plakátot tartott maga elé. Ovszjannikovát „az orosz fegyveres erőkről szóló, tudatosan hamis információk terjesztésében” találta bűnösnek a bíróság. A 45 éves Ovszjannikova egy éve menekült el Oroszországból a lányával egy meg nem nevezett európai országba, miután megszökött a házi őrizetből.

Kapcsolódó

Áruló vagy besúgó az orosz állami tévébe berontó háborúellenes szerkesztő?

Marina Ovszjannyikova tíz másodperc alatt lett a szabad véleménynyilvánítás hőse, miután berohant az egyik legnézettebb orosz hírműsor élő adásába, hogy a háború ellen tiltakozzon.

Bizonytalanná vált és veszélybe kerülhet az amerikai támogatás Kijevnek az új házelnök keresése közepette – erről is ír a The Guardian. Ahogy arról a 24.hu-n is beszámoltunk, az amerikai képviselőházban többségi szavazással (216-210 arányban) menesztették Kevin McCarthy házelnököt. A republikánus vezető eltávolítását saját párttársa, Matt Gaetz kezdeményezte, miután előzőleg elfogadták az átmeneti költségvetést.

Ez a döntés valószínűleg megakasztja az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról szóló törvények elfogadását, ráadásul míg McCarthy lehetséges utódai közül néhányan határozottan támogatják Kijev megsegítését, mások határozottan ellenzik.

Az új házelnök megtalálása várhatóan három napig tart, de John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője már kedden arra figyelmeztetett, hogy ha nem hagyják jóvá az újabb segélyt, akkor az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítség csak néhány hónapig fog kitartani.

31 ukrán drónt lőttek le az oroszok Belgorod, Brjanszk és Kurszk felett az éjszaka folyamán – legalábbis ezt állítja az orosz védelmi minisztérium. A The Guardian cikke szerint Belgorodban épületek rongálódtak meg. Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Belgorod felett 19 drónt lőttek le, de Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó szerint több épület és néhány autó is megrongálódott.

Az oroszok azt is állítják, hogy az ukrán erők kazettás bombákat lőttek ki több falura is az Oroszország déli részén fekvő Brjanszk régióban.