Bár konkrét dátumokat nem tartalmaz a konvergeciaprogram tervezete, a 2007-es költségvetés sikeres teljesítésével megnyílhat az út afelé, hogy Magyarország 2009 végéig csatlakozzon az euró előszobájának tekintett ERM II. árfolyamrendszerhez – sorolta Veres János pénzügyminiszter. Ezt követően, amennyiben stabil lesz a forint árfolyama, s kedvezően alakul a makrogazdasági pálya, 2011-2013 között vethető fel, hogy hazánk csatlakozzon az euróövezethez.
Ehhez azonban még számos feltételnek teljesülnie kell. A költségvetési bevételeket növelő, a kiadásokat csökkentő, a kormány által már meglépett kiigazításon túl szükséges az államháztartás szerkezetének átformálása, anélkül ugyanis tartósan nem tartható fenn az egyensúly. A pénzügyminiszter a strukturális reformok négy területét nevezte meg.
Négy átalakítandó struktúra
Az egészségügy átalakításával kapcsolatban részletekbe nem kívánt belemenni, de mint mondta, az elképzelések összhangban vannak a Zöld könyvben felvetettekkel. Az viszont már eldöntött, hogy a kormány emelni kívánja az úgynevezett nyugdíjkorcentrumot. Ez azt jelenti, hogy ugyan a nyugdíjkorhatár Magyarországon 62 év, mégis a nyugdíjba menők átlagéletkora 53-55 év, ami tarthatatlan az amúgy is öregedő társadalomban. Ezért szigorodni fognak a rokkant-, illetve a korengedményes nyugdíj feltételei. Az oktatás területén a már bejelentett lépéseken túl a felsőoktatásban a kormány be kíván avatkozni a költségvetés által finanszírozott keretszámokba, a humán szakokkal szemben az informatikai és műszaki képzést támogatva. Átalakítják az ártámogatás rendszerét is, amire évente 700 milliárd forintot fordít a kormány, vagyis a GDP 3 százalékát. Átrendezik a közlekedéshez, gyógyszerhez adott támogatásokat, gázárkompenzációra pedig csak a bányajáradék plusz 30 milliárd forint költségvetési forrás fordítható évente. Utóbbinál ez azt jelenti, hogy kizárólag a szociálisan rászorulók vehetik igénybe.
Nem változtak a számok
Kérdésre válaszolva Veres János elmondta, hogy a korábban napvilágot látott sarokszámokhoz képest nincs jelentősebb változás a konvergenciaprogram tervezetében, így abban sem, hogy jövőre 6,2 százalékos inflációval számolnak. A Brüsszelnek kiküldendő programot a kormány jövő csütörtöki ülésén véglegesítik, de addig még számos egyeztetést tartanak különböző testületekkel, intézményekkel, így az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, a parlamenti pártokkal, és bizottságokkal, az Állami Számvevőszékkel, és a Magyar Nemzeti Bankkal. Változtatás természetesen lehetséges a programtervezetben, de a kijelölt pálya irányát nem hajlandó megváltoztatni a kormány.
S hogy mi hitelesíti a kormány konvergenciaprogram-tervezetét?
Nos, Veres János szerint három tényező. Először, hogy a tervezet elkészítésekor – a korábbiakkal ellentétben – folyamatosan egyeztettek a jegybankkal, azonos számítási metódusok mentén jutottak azonos eredményekhez. A háromfős Konvergencia Tanács észrevételeit is beépítették a tervezetbe, s nem utolsó sorban a nemzetközi minősítők „fejével” gondolkodva alakították a programot.
