Demszky 16 éve

Demszky Gábor munkássága Budapest élén megosztja a város lakóit: míg az internetes fórumokon olvasható bejegyzések vagy a buszon hallható beszélgetések alapján a fővárosiak elégedetlenek a munkájával, a statisztikák szerint még mindig ő az egyik legesélyesebb jelölt.

A liberális főpolgármester 16 éves ténykedését két szakaszra lehet bontani. Kocsis János Balázs városszociológus szerint míg Demszky első két ciklusában Budapest meglehetősen jól fejlődött, addig az utóbbi nyolc évben sikerült a várost a régió sereghajtójává tennie. „Demszky Gábor első két ciklusa alatt még Budapest eséllyel pályázott, hogy a régió központja legyen, az elmúlt nyolc évben viszont elmaradtak a nagyobb és látványos fejlesztések” – mondta Kocsis a FigyelőNetnek. A szakértő szerint már nemcsak Bécs és Prága, hanem Krakkó, Varsó és bizonyos szempontból Belgrád is megelőzte a magyar fővárost. A városszociológus szerint ez annak is köszönhető, hogy Demszky Gábornak nem sikerült a rendszerváltás óta együttműködni a kerületekkel, a környező településekkel és a kormányokkal.

Ugyanezt az együttműködést hiányolja a Fidesz Budapest-programjának kidolgozója is. „Demszky Gábor egy taktikus politikus, viszont nem ért a városhoz” – mondta Cselovszki Zoltán a FigyelőNetnek. A Fidesz politikusa – aki egyébként a főépítészi posztra pályázik – hozzátette: Demszky „zsarolási” módszerrel akart mindig is forráshoz jutni, konszenzussal viszont többre mehetett volna.

Demszky és a kormányok

A rendszerváltás után a konzervatív kormány és a liberális városvezetés a politikai szembenállás ellenére is korrekt viszonyt alakított ki egymással. Még a két partner közti viták is eredménnyel zárultak, így lett például a később lemondott expó hozadéka a Lágymányosi híd. Mivel a kormány a Budapesten beszedett személyi jövedelemadó nagyobb részét az önkormányzatoknál hagyta, a fővárosnak maradt pénze olyan beruházásokra, mint a Vásárcsarnok, a Vígszínház vagy a kisföldalatti felújítása.

A Horn-kormány valamivel több állami támogatást adott a fővárosi kórházak és iskolák felújításához. Igaz, ebben a ciklusban csökkent az önkormányzatoknál maradó adóbevétel és a tömegközlekedés állami támogatása is. Demszky 1998-ra elérte, hogy a kormánnyal megkössék a „hőn áhított” 4-es metró szerződését.

Az új, konzervatív kormány viszont megnehezítette a liberális vezetésű főváros dolgát. Orbán Viktor ugyanis kormányzása kezdetén kijelentette, hogy nem vesz részt a metróépítésben. Emellett a Főváros 1998 és 2002 között egyetlen intézmény felújításához sem kapott állami pénzt és a BKV-t sem támogatták tovább. A beruházások leállítása mellett ráadásul a kormány 100 milliárd forintot vont el Budapest költségvetéséből, az önkormányzat pedig saját pénzéből nem tudta pótolni a felújításokhoz hiányzó összeget.

Demszky Gábor így több szempontból is örülhetett, hogy 2002-ben ismét a koalíció nyerte meg a választásokat. Medgyessy Péter ugyanis újra megkötötte az elődje által felmondott szerződéseket, és ismét állami támogatást adott a fontosabb intézményfelújítási programokhoz, ám a korábban elvont százmilliárd forintot nem tudta visszapótolni. Így a 4-es metró, az északi híd vagy a szennyvíztisztító elindítása a Gyurcsány-kormányra maradt.

Új utak négyévente

Honnan tudja a budapesti, hogy választási év van? Hogy feltúrják az egész várost – talán ezzel a pesti viccel írható le leginkább Demszky Gábor útfelújítási stratégiája. Viszont a négyévenkénti káosznak köszönhetjük az Andrássy út, a Dózsa György út és a Bartók Béla út rekonstrukcióját, és a Hungária-gyűrű kiépítését. Kocsis szerint se jót, se rosszat nem lehet mondani Demszky közútfejlesztési stratégiájára, talán csak annyit, hogy egyenletesebben lehetett volna felújítani. A városszociológus úgy véli, a parkolással sokkal nagyobb gond van: a fővárosnak ugyanis még mindig nem sikerült egységes parkolórendszert kialakítania. Ezért az is előfordulhat, hogy ugyanazt az utcát mindkét parkoló társaság uralja, csak éppen nem mindegy, melyik oldalon vesz jegyet az autós.

Busszal Budapesten

Bár az éjszakai tömegközlekedés átalakítása jó ötletnek bizonyult, megvalósításával mégsem kellett volna 16 évet várni. A FigyelőNet által megkérdezett városszociológus a tömegközlekedésről azt rótta fel Demszkynek, hogy bár a rendszerváltás idején egy jó hálózatot örökölt, az az idő múlásával elavult. „10 évvel ezelőtt az emberek reggel bementek a munkába, este pedig hazamentek, erre pedig tökéletesen megfelelt a tömegközlekedési rendszer. Mára azonban az emberek napközben is mászkálnak, ezt nem veszi figyelembe a BKV” – magyarázza Kocsis János, hozzátéve, hogy bár a belső kerületekben a tömegközlekedés jónak mondható, az elmúlt évtizedben a külvárosban csak ritkultak a járatok.

De a tömegközlekedést vizsgálva nemcsak a belváros jutott a középpontba: 1998 óta a 4-es metró is beszéd- és kampánytéma lett, viszont háttérbe szorította a többi lehetséges tömegközlekedési alternatívát, így a kötött pályás felszíni közlekedést. „Graztól Lyonig rájöttek, hogy a villamos az egyik leghasznosabb jármű, mert olcsóbb, mint a metró, és nem tartja fel a dugó. Csak épp Budapest maradt le ebben” – magyarázza Cselovszki.

Demszky egyébként szóban szintén a kötöttpályás közlekedés prioritását hangsúlyozza, ugyanakkor 16 éve alatt nem épített egyetlen villamospályát sem, sőt számos meglévő vonalat szüntetett meg. „Példa erre: bár a Podmaniczky-tervben szerepelt, hogy a legközelebbi felújításkor a kiskörúti villamosokat egészen a Nyugati térig vezetik be, a tavaszi felújítás alkalmával ezt nem tették meg” – mondta Kocsis. Demszky egyébként inkább első éveiben gondolkodott a felszíni tömegközlekedésben: az 1-es villamost ugyan meghosszabbította a Lágymányosi hídig, tervének második részét, hogy át is vezeti Budára, viszont már nem valósította meg. Ugyan a liberális városvezető villamospályákat nem épített, vásárolt Hannoverből villamosokat a 3-as és a 62-es vonalra, és Combinókat a Nagykörútra. Demszky négy ciklusa alatt, átalakította a 7-es buszok útvonalát, beszerzett 170 darab csuklósbuszt, 92 darab midibuszt, 60 darab alacsonypadlós buszt és 100 darab Volvo-buszt.

Liberális kultúra

A városképhez a közlekedésen és a beruházásokon kívül azonban a köztisztaság és a hajléktalankérdés rendezése is hozzátartozik . A városszociológus szerint utóbbit egyébként olyannyira jól kezelte Demszky, hogy több a hely a hajléktalanszállókon, mint ahányan bemennek. A liberális vezetésű fővárosnak azonban még nem sikerült megoldást találnia arra, hogy a hontalanok ne az aluljáróban, hanem a hajléktalanszállókon éljenek. A tiszta utcák képe a 16 év alatt is csak álom maradt. Bár a kutyapiszkot kötelező felszedni, a vezetésnek azt vagy szigorúbban kellene vennie, vagy tisztítógépekkel naponta kéne takarítani az utcákat – véli a szakértő.

Cselovszki szerint egyébként a legjobb állapotban Budapest kulturális élete van. „Ehhez azért az a liberális nyitottság kellett, amelyet a jelenlegi főpolgármester képvisel” – ismerte el Cselovszki. Az elmúlt 16 év alatt ugyanis olyan kulturális események otthona lett Budapest, mint a Híd-ünnep, a Zsidó Nyári Fesztivál, a Sziget Fesztivál, a Mesterségek Ünnepe és a Budapesti Őszi Fesztivál.

(A Figyelő csütörtökön megjelenő számában a fővárost értékelő sorozat első darabjaként a városképről olvashat majd).