„A fő baj a váddal az, hogy nem egyes ügyletekhez köti bizonyos vagyoni hátrányok bekövetkeztét, hanem üzletmenethez” – fogalmazott Bárándy Péter. Az egykori szocialista igazságügy-miniszter szerint a vád által kifogásolt hibás üzletmenet kapcsán nem egy kiragadott időszakot kell vizsgálni, hanem a bank létrejöttétől kezdve azt, hogy mennyit ért a pénzintézet mint gazdasági egység a fiókokkal, ügyfelekkel, számítógépekkel és a hálózattal együtt.
Az ügyvéd elmondta: a vagyoni hátrány megállapíthatatlan, és álláspontja szerint szabálysértés nem történt. Bárándy Péter védőbeszédében kiemelte: amikor 1995-ben döntés született a bank üzletpolitikájának megváltoztatásáról, az új stratégiát az állami akarattal kellett egybehangolni. Ez pedig az volt, hogy a bank mindenütt elérhető legyen a kisemberek számára.
„A Postabank nem volt más, mint a többi bank, csak más volt a viselkedése, mert intenzíven lakossági betéteket gyűjtött, ezért volt a működése veszélyeztetett” – fogalmazott Bárándy utalva arra, hogy az ügyészség szerint a bankfelügyelet 1996 végén levélben jelezte a hitelintézet vezetőinek, hogy komoly feszültségeket kelt a bank működése. A védő szerint a felügyeletnek akkor hivatalból kellett az aggályait megfogalmaznia, miként azokat más pénzintézetek működéséről szólva is megfogalmazta.
A bank igazgatósági ülésén 1997. február 6-án két évre szóló tervet fogadtak el, de a közgyűlés ezt már nem tudta megszavazni, mert a hónap végén kitört a bankpánik. Bárándy szerint szakértő is alátámasztotta azt, hogy ha a továbbiakban az eredeti, két évre szóló terv szerint működött volna a bank, akkor szolid nyereségalappal számolhattak volna.
A védő utalt rá, a döntést hozó testületi üléseken a tulajdonos is jelen volt, így a bank vezetése a tulajdonosi rendelkezésekkel azonos módon – vagy legalábbis nem azok ellenében – járt el. Az ülésekről viszont nem készült kielégítő dokumentáció, ezért a felelősség megállapítása is kétséges.
A bankvezért egy másik vádpontban a budai Hengermalom Kft. üzletrész-eladása révén okozott 121 millió forintos hűtlen kezeléssel vádolják. Ennek kapcsán Bárándy Péter azt mondta: az üzletrész értékére több adat áll rendelkezésre, ezek alapján pedig csak annyi jelenthető ki, hogy nem állapítható meg az üzletrész értéke.
Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és hat egykori vezetőtársa az eljárás során tagadta bűnösségét. Kedden az ügyész a jelentős időmúlásra és a vádlottak büntetlen előéletére tekintettel felfüggesztett szabadságvesztést kért.
A vád szerint a pénzintézet vezetői 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A büntetőper csütörtök délután és pénteken a többi vádlott védőjének perbeszédével folytatódik. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét várhatóan júliusban hirdeti ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
