Ukrajna elismerte, hogy felrobbantották a kercsi hidat

Benyújtotta lemondását parlamenti mandátumáról Jurij Arisztov, a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, kormánytöbbséget alkotó Nép Szolgája párt képviselője, miután újságírók a Maldív-szigeteken látták július közepén egy ötcsillagos szállodában – hozta nyilvánosságra Ruszlan Sztefancsuk házelnök a Facebookon.

Sztefancsuk szerdai közlése szerint soron következő ülésén a parlament is tárgyal arról, hogy megfossza-e mandátumától a képviselőt.

A 48 éves Arisztov a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke volt, és ebben a minőségében hozzáfért államtitkokhoz is.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Állami Nyomozó Iroda (DBR) sajtószolgálata szerdán közölte: vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, jogszerűen utazott-e a képviselő a Maldív-szigetekre a háború alatt. A hatóságok házkutatást is tartottak Arisztovnál. A főügyészség és a nyomozó iroda anyagai, valamint a médiában elterjedt információk alapján megindították vele szemben a büntetőeljárást annak gyanújával, hogy hamis adatközléssel jutott ki Ukrajnából külföldre.

Ukrajnában januárban elnöki rendelet és kormánydöntés is született, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy az országot sújtó háború alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak. A parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, a bírók, valamint más tisztviselők csakis szolgálati utazás céljából léphetik át az államhatárt. Engedélyezett számukra a külföldi utazás tárgyalások, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetnek külföldre.

(MTI)

Ukrajna belső elhárítása hivatalosan is elismerte, hogy ők robbantották fel tavaly a kercsi hidat, amely a Krímet és Oroszország területét kötötte össze. Most először ismertek el hivatalosan ilyen támadást. Vaszil Maljuk, az SZBU vezetője a tévében ismerte el a robbantást, miközben emlékbélyegeket mutatott be a háborús különleges hadműveletekről.

Sok különböző különleges hadművelet volt. Lesz, amelyekről a győzelem után tudunk majd nyilvánosan beszélni, és lesz, amelyekről nem.

– mondta.

Az egyik ilyen akciónk a krími híd felrobbantása volt tavaly október nyolcadikán.

– tette hozzá.

Bridget A. Brink amerikai nagykövet találkozott az ukrán energiaügyi miniszterrel, German Galuscsenkóval. Brink a Twitteren arról írt, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Ukrajnát abban, hogy ellenállóbb energiahálózatot építsen.

We continue our work helping Ukraine prepare for the next heating season — my team and I met with Minister of Energy @G_Galushchenko. We look forward to exploring all options for building a more resilient energy grid, including by taking steps to enable private investment and… pic.twitter.com/wd0qdKw49o

— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) July 26, 2023

Moszkvában egy katonai bíróság elítélt egy orosz-ukrán kettős állampolgárt, amiért felrobbantotta a síneket Oroszország Brijanszk megyéjében múlt nyáron. A bíróság szerint a 22 éves férfi Ukrajna parancsára cselekedett.

Szergej Belavin a TASSZ szerint bevallotta a bűnöket, ezért többek között terrorizmus miatt ítélték el. Az ügyészség szerint a férfi az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott, és tavaly nyáron Ukrajna felől belépett Oroszországba, majd robbanószert helyezett el a síneken, amit július 9-én felrobbantott. Senki nem sérült meg, de a vasúti közlekedés 10 órán át szünetelt.

Az ukrán kormány egymilliárd dollárnyi hrivnyát tervez idén befektetni a hazai dróngyártásba, közölte Denisz Smihál miniszterelnök.

Smihál beszélt arról is, hogy egy évvel korábban kevesebb, mint egy tucatnyi dróngyártással foglalkozó cég volt csak az országban, amikor százmillió dollárnyi hrivnyát fektettek a szektorba, ma pedig 40 ilyen cég működik, és tízszer annyi drónt gyártanak.

Oroszország az afrikai országokkal folytatott együttműködésének szélesítésére törekszik – írta Vlagyimir Putyin a csütörtökön kezdődő második Oroszország-Afrika-csúcstalálkozó alkalmából küldött üdvözlő levelében szerdán. Az orosz államfő személyesen részt vesz a kétnapos szentpétervári csúcstalálkozón, amelyen a legtöbb afrikai ország képviselteti magát.

Putyin levelében annak a véleményének adott hangot, hogy a kereskedelem és befektetések területén, valamint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem és a klímaváltozás ügyében is szükség van a szorosabb együttműködésre. A kialakuló többpólusú világban Afrika egyre határozottabban jelenik meg az egyik pólusként – fogalmazott levelében Putyin, hangsúlyozva, hogy Oroszország támogatja afrikai partnereit „nemzeti, kulturális szuverenitásuk megerősítésében, a regionális és globális kérdések megoldásában való aktívabb részvételükben”.

A csúcstalálkozón a Kreml közlése szerint szó lesz az ukrajnai konfliktus megoldására javasolt afrikai béketervről, és tervezik több tudományos, műszaki, kulturális és humanitárius együttműködési megállapodás megkötését is.

Oroszország több afrikai állam fontos fegyverszállítójának számít. A csúcstalálkozón külön rendezvényt szentelnek az atomenergia jövőjének Afrika energiabiztonsága számára és az orosz nukleáris technológia lehetséges szerepének ezen a területen.  Az első Oroszország-Afrika csúcstalálkozót 2019 októberében Szocsiban rendezték meg.

Oroszország az afrikai országokkal folytatott együttműködésének szélesítésére törekszik – írta Vlagyimir Putyin a csütörtökön kezdődő második Oroszország-Afrika-csúcstalálkozó alkalmából küldött üdvözlő levelében szerdán. Az orosz államfő személyesen részt vesz a kétnapos szentpétervári csúcstalálkozón, amelyen a legtöbb afrikai ország képviselteti magát.

Putyin levelében annak a véleményének adott hangot, hogy a kereskedelem és befektetések területén, valamint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem és a klímaváltozás ügyében is szükség van a szorosabb együttműködésre. A kialakuló többpólusú világban Afrika egyre határozottabban jelenik meg az egyik pólusként – fogalmazott levelében Putyin, hangsúlyozva, hogy Oroszország támogatja afrikai partnereit nemzeti, kulturális szuverenitásuk megerősítésében, a regionális és globális kérdések megoldásában való aktívabb részvételükben.

A csúcstalálkozón a Kreml közlése szerint szó lesz az ukrajnai konfliktus megoldására javasolt afrikai béketervről, és tervezik több tudományos, műszaki, kulturális és humanitárius együttműködési megállapodás megkötését is. Oroszország több afrikai állam fontos fegyverszállítójának számít. A csúcstalálkozón külön rendezvényt szentelnek az atomenergia jövőjének Afrika energiabiztonsága számára és az orosz nukleáris technológia lehetséges szerepének ezen a területen.

Az első Oroszország-Afrika csúcstalálkozót 2019 októberében Szocsiban rendezték meg.

(MTI)

Oroszországban az ügyészség vádat emelt Borisz Kagarlickij politológus és szociológus ellen a „terrorizmus nyilvános igazolása” miatt – közölte a vádlott ügyvédje, Szergej Jerohov szerdán.

Ha a moszkvai Társadalom- és Gazdaságtudományi Főiskola 64 éves professzorát bűnösnek találják, akár hét év börtönbüntetést is kaphat.

Kagarlickij – aki számos tanulmányt írt az oroszországi és a nemzetközi baloldali mozgalmakról – tagadja az ellene felhozott vádakat, ügyvédje pedig kiemelte, hogy a professzor „soha nem támogatta és nem is mentegette a terrorizmust, beszédeiben csupán megkísérelt rámutatni az Oroszországot fenyegető valódi problémákra”.

Jerohov elmondta, hogy Kagarlickij ellen az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (képünkön az FSZB moszkvai központja) Komiföldön (Komi Köztársaság) található központja indított nyomozást, védencét letartóztatása után a köztársaság fővárosába, Sziktivkarba vitték.

Kagarlickijt tavaly májusban, néhány hónappal Oroszország Ukrajna ellen indított támadása után a hatóságok már „külföldi ügynöknek” minősítették.

A Moszkvai társadalom-és Gazdaságtudományi Intézet honlapján olvasható életrajza szerint Kagarlickij 1982-ben és 1983-ban politikai fogolyként ült börtönben, ám életrajzát az intézmény azóta eltávolította az oldaláról.

Oroszország és Észak-Korea a védelmi együttműködés megerősítését tervezi – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán, miután Phenjanban megbeszélést folytatott észak-koreai kollégájával.

Meggyőződésem, hogy a mai tárgyalások hozzá fognak járulni az együttműködés erősítéséhez

– mondta Sojgu a Reuters szerint. Az orosz delegációhoz szerdán csatlakozik egy kínai küldöttség is, és együtt vesznek részt egy ünnepségen, amelyet a koreai háború befejezésének 70. évfordulója alkalmából Phenjanban rendeznek meg.

Az orosz állami TASZSZ hírügynökség szerint Moldova az országban szolgálatot teljesítő diplomaták számának csökkentését fogja kezdményezni, azt követően, hogy a kisinyovi orosz nagykövetség épületén olyan eszközöket azonosított be a helyi sajtó, amelyek kémkedésre használhatók.

Az ügyben a moldáv külügyminisztériumba rendelték Oroszország kisinyovi nagykövetét. A TASZSZ idézi a moldovai orosz diplomáciai képviselet vezetőjét, aki szerint a döntés aláássa az országok közötti párbeszéd lehetőségét. A két ország közötti kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta sokat romlottak, ráadásul Transznyisztrában – amely egy Moldovától elszakadni kívánó, Moszkva-barát régió – 1500 orosz katona is állomásozik.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy nem tűri tovább a korrupciót és az árulást, miközben országa azon fáradozik, hogy megtalálja az eszközöket az orosz megszállók elleni védekezéshez. Zelenszkij esti videóbeszédében korrupcióellenes felhívást tett, miután két mérföldkőnek számító ügyre derült fény: letartóztattak egy sikkasztással vádolt katonai toborzási tisztviselőt és egy Oroszországgal való együttműködéssel vádolt parlamenti képviselőt.

Zelenszkij a parlamenti képviselőkhöz szólva kijelentette, hogy nem tűri tovább azokat, akik valamilyen személyes haszonszerzés miatt nem hajlandók támogatni Ukrajnát az uniós tagság megszerzésében.

Nem akarok többé ilyet látni. Senki sem akar ilyet látni. Ukrajnának nincs több ideje erre.

Az Egyesült Államok 400 millió dollár (mintegy 160 milliárd forint) értékű, újabb katonai csomagot küld Ukrajnának – jelentette be az amerikai kormány kedden. A szállítmány tartalmaz légvédelmi felszereléseket, tüzérségi eszközöket, lőszereket, páncélozott járműveket és páncéltörő eszközöket, valamint egyéb felszereléseket – olvasható a külügyminisztérium közleményében, amelyben kiemelik, hogy az elnöki felhatalmazással élve Antony Blinken külügyminiszter rendelte el az eszközök lehívását a meglévő katonai készletekből, ami azt jelenti, hogy az napokon belül Ukrajnába érkezhet.

A védelmi minisztérium részletes tájékoztatása szerint a szállítmányban szerepelnek a többi között HIMARS nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi eszközökben és NASAMS föld-levegő rendszerekben használható irányított rakéták, valamint Stinger és Javelin rakéták. Az amerikai kormány Stryker páncélozott járműveket és romboló eszközöket, valamint Hydra-70-as rakétákat és lőszereket is küld az ukrán haderő számára.

A külügyminisztérium közleménye egyben elítéli az elmúlt napok orosz támadásait ukrajnai kikötői létesítmények és gabonatárolók ellen, ami néhány nappal követte azt, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az ukrán gabona tengeri szállítását lehetővé tevő, ENSZ- és török közvetítéssel tavaly létrejött Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésben.

Michael Carpenter, az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete kedden Washingtonban egy sajtótájékoztatón arról beszélt: Washington arra törekszik, hogy a szervezeten belül elszigetelje Oroszországot. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkára, Helga Maria Schmid hétfőtől szerdáig Washingtonban tárgyal, hétfőn Antony Blinken külügyminiszterrel találkozott, és az ukrajnai háború jelentette kihívásokról egyeztetett.

(MTI)

Vlagyimir Putyin októberben Kínába látogathat – közölte kedden a Kreml.

Köztudott, hogy meghívást kaptunk, októberben az Övezet és Út Fórum alkalmával Kínába szándékozunk utazni

– mondta Jurij Uzsakov, az elnök nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsadója.

Hszi Csin-ping kínai elnök márciusban állami látogatást tett Moszkvában, és kijelentette, hogy a két ország közötti kapcsolatok új korszakba lépnek. Kína és Oroszország stratégiai szövetségesek, mindkét fél gyakran hangoztatja határok nélküli partnerségüket és együttműködésüket gazdasági és katonai téren.

A kapcsolatok még szorosabbá váltak, miután Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát. Putyin legutóbb 2022-ben látogatott Kínába, ahol részt vett a pekingi téli olimpia megnyitó ünnepségén.

(The Moscow Times)