Csúnyán megsérült az exkormányfő Bahmutnál

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton telefonon egyeztetett egymással arról, hogy Oroszország a minap felmondta a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezményt, valamint Ukrajna NATO-hoz fűződő viszonyáról is eszmét cseréltek.

Stoltenberg a beszélgetés után írt Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: „Határozottan elítéljük Moszkva kísérletét arra, hogy fegyverként használja az élelmiszereket. A szövetségesek Ukrajna mellett állnak, ameddig csak szükséges, és a NATO-csúcstalálkozó óta Ukrajna közelebb áll a NATO-hoz, mint valaha.”

Zelenszkij szintén a Twitteren számolt be arról, hogy szó esett közöttük a fekete-tengeri gabonaszállítás folytatásának egyéb lehetőségeiről, de részletekbe nem bocsátkozott.

Oroszország hétfőn jelentette be, hogy nem újítja meg a lejárt fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy tavaly nyár óta mintegy 33 millió tonna gabonát és élelmet adjon el külföldre a háború ellenére. Az egyezmény főként a globális élelmiszer-ellátásban volt kulcsfontosságú. Mióta az egyezmény megszűnt, Moszkva folyamatosan bombázza az odesszai gabonatárolókat és Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

#UPDATE Ukrainian President Volodymyr Zelensky said he discussed the “unblocking” of the Black Sea grain corridor with NATO chief Jens Stoltenberg on Saturday after Moscow exited a crucial deal to ensure the safe passage of ships ➡️ https://t.co/02w00U64MC pic.twitter.com/U43fjRAsDH

— AFP News Agency (@AFP) July 22, 2023

Fejsérüléseket szenvedett Olakszandr Borodaj, az önhatalmúlag kikiáltott szeparatista Donyecki Népköztársaság egykori miniszterelnöke. Borodajék autójukkal tűz alá kerültek Bahmutnál, és egy repesz sebesíthette meg a jelenleg orosz parlamenti képviselőként politizáló férfit. Bahmut és környékén most is intenzív harcok dúlnak, az ukránok félig már körbevették az oroszok által tíz hónapos véres harc árán elfoglalt várost.

Yesterday, Oleksandr Borodai – former Prime Minister of the self-proclaimed Donetsk People’s Republic – and some others traveling with him came under tank fire near Bakhmut. Shrapnel cut the car and wounded several soldiers. pic.twitter.com/G1oMelPL0l

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 22, 2023

Hiába tiltakoztak az oroszok, hogy az amerikaiak kazettásbombákkal látták el az ukránokat, ők maguk is újból bevetették a világ számos országában betiltott fegyvert. Emiatt Donyecknél egy ukrán egyenruhás meghalt, többen súlyosan megsebesültek, köztük a Deutshe Welle egyik operatőre.

Nem sokkal korábban az orosz védelmi minisztérium számolt be arról, hogy egy ukrán kazettáslőszer négy orosz propagandistát talált el Zaporizzsja megyében. Közülük a RIA Novosty háborús tudósítója belehalt a sérüléseibe.

⚡️ Deutsche Welle cameraman Yevhen Shilko was wounded by Russian cluster munitions in Druzhkivka, Donetsk region

Deutsche Welle reports that one Ukrainian military officer was killed in the attack and several others were seriously injured. Shilko’s condition is stable, he is in… https://t.co/4HREgB70RY pic.twitter.com/c0Agh8l8I8

— NEXTA (@nexta_tv) July 22, 2023

Ukrán források szerint legalább nyolcan meghaltak és számosan megsebesültek orosz támadásokban szombatra virradóra szerte Ukrajnában, míg orosz források arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők többek között kazettás lőszerekkel lőttek egy Belgorod megyei falut.

Az ukrán légierő szombati beszámolója szerint az éjszaka 14 orosz drónt, köztük öt iráni gyártásút lelőttek a harcok dúlta délkeleti országrész fölött.

Orosz jelentés szerint az ukránok 21 tüzérségi lövedéket és 3 kazettás lőszert lőttek ki egy MLRS sorozatvetőből az oroszországi Belgorod megyei Zsuravlevka falura. Ezenkívül az ukránok bevetettek egy kamikaze drónt is – közölte Belgorod térség kormányzója, Vjacseszlav Gladkov, aki szerint az ukrán támadásnak nem voltak áldozatai. Ukrajna kazettás lőszereket kapott az Egyesült Államoktól ebben a hónapban, de Kijev ígéretet tett arra, hogy felhasználásukat az ukrajnai csatatérre korlátozza.

Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, és a vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

(MTI)

Több világörökségi státuszú múzeum is megrongálódott az Odessza elleni legutóbbi orosz támadásokban – közölte az UNESCO. Az ENSZ párizsi székhelyű tudományos és kulturális szervezetének közleménye szerint a legnagyobb károkat a Régészeti Múzeum, a Tengerészeti Múzeum és az Irodalmi Múzeum szenvedte el, az elmúlt öt nap folyamatos orosz légi támadásaiban.

Odessza történelmi központja januárban került fel az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszíneket felsoroló listájára, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt.

Rövid időre lezárták a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hidat a forgalom elől, de mostanra újra is indult a forgalom – írja a The Guardian egy „hivatalos Telegram-csatornára” hivatkozva.

Az útlezárás okát nem közölték. Ukrajna azonban szombaton – Szergej Akszjonov oroszbarát krími vezető közlése szerint – dróntámadást kísérelt meg a Krím-félsziget ellen. A kollaboráns kormányzó a krími lakosságot arra kérte, hogy

őrizzék meg a nyugalmukat.

A kormányzó arról nem közölt részleteket, hogy az ukránok pontosan mit is próbáltak támadni, és nem számolt be áldozatokról sem.

A Krím Ukrajna tavaly februári lerohanása óta gyakorlatilag végig célpont volt, de a támadások az utóbbi hetekben erősödtek fel.

A lengyel külügyminisztérium bekéreti Oroszország varsói nagykövetét Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki kijelentése miatt. Putyin pénteken többek között azt mondta: a lengyelek közvetlenül beavatkozni készülnek az ukrajnai konfliktusba, hogy „egy kövér darabot szakítsanak ki maguknak az országból, és visszaszerezzék, ahogy ők azt hiszik, történelmi területeiket, vagyis a mai Nyugat-Ukrajnát”.

Az orosz elnök emellett azt fejtegette: Lengyelország Sztálin döntésének köszönhetően kapta meg nyugati területeinek jelentős részét.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mindezek fényében a Twitteren csütörtök éjszaka bejelentette, hogy berendelik Szergej Andrejev varsói orosz nagykövetet a külügyminisztériumba. A lengyel miniszterelnök egyben háborús bűnösnek nevezte Sztálint, aki több százezer lengyel haláláért felelős.

Igor Girkin volt orosz hírszerző és vezető nacionalista katonai blogger letartóztatása valószínűleg feldühíti az orosz hadsereg egyes részeit és bloggertársait is – állítja a brit hírszerzés. A brit védelmi minisztérium jelentésében azt írta, hogy Girkin régóta bírálta az orosz védelmi minisztérium ukrajnai tevékenységét, de az utóbbi napokban a kritikái mindinkább Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen irányultak.

A kelet-ukrajnai orosz erők egykori harctéri parancsnokát, akit a holland bíróság a maláj utasszállító 2014-es lelövése miatt ítélt el, pénteken „szélsőségesség” vádjával tartóztatták le Oroszországban. Girkin 2014-től kezdve jelentős szerepet játszott a donbászi háborúban, és tavaly is hónapokat töltött a frontvonalon – írták.

Jevgenyij Prigozsin júniusban meghiúsult lázadása, korábbi kritikái és Girkin bírálatai is azt mutatják, hogy egyre inkább megdőlni látszik a Putyin bírálatára vonatkozó tabu.

Volodimir Zelenszkij szerint a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd „háborút hoz, nem békét”, ezért legitim katonai célpont. Az ukrán államfő videokapcsolaton keresztül csatlakozott az Egyesült Államokban megrendezett aspeni biztonsági konferenciához, ahol azt mondta:

Ez az útvonal a háború lőszerrel való ellátására szolgál, ami napi szinten történik. És ez militarizálja a Krím félszigetet.

Az elnök szerint a híd az ukránok számára olyan ellenséges létesítmény, amely ráadásul a nemzetközi jog és minden vonatkozó norma figyelmen kívül hagyásával épült. Így szerinte érthető módon válik célponttá számunkra.

A Kercsi-hídon a hétfői robbanások miatt két civil halt meg, és egy részét üzemen kívül kellett helyezni, pedig csak nemrégiben adták vissza a forgalomnak. Októberben a híd egy hasonló támadásban már szintén megrongálódott.

Ukrajna a hét elején üdvözölte ugyan az Oroszország által épített és 2018-ban üzembe helyezett híd elleni hétfői támadást, de nem vállalták közvetlenül a felelősséget. Moszkva mindazonáltal Ukrajnát hibáztatta a támadás miatt.

(Reuters / Guardian)