Gazdaság

Emelni kell a nyugdíjkorhatárt az uniós reformok miatt?

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Van-e közvetlen indoka a rövid időn belüli korhatáremelésnek Magyarországon? – teszi fel a kérdést a Nyugdíjguru.hu.

Az EU átlagában 65 éves életkorban – a pandémia miatti csökkenést is beszámítva – a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év. Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet) – írja hírlevelében Farkas András a nyugdijguru.hu alapítója.

Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is emelkedik – ezt tartósan nem ingatja meg a koronavírus pandémia hatása sem, és remélhetőleg semmilyen módon nem töri meg az orosz-ukrán háború –, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.

Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltai férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé.

A 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária.

Ezt javasolja az EU Magyarország számára is a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi tényezőjeként.

  • Spanyolországban 2027-től,
  • Belgiumban 2030-tól,
  • Németországban 2031-től 67 évre,
  • Dániában 2035-től 69 évre,
  • Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár.

Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63 – 69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettartamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében.
Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nő, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lesz (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban,

semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést. 

A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is – értékel Farkas András.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik