A magyar offshore településként emlegetett Újlengyel mellett még 250-nél is több olyan település van (Pest megyében legalább hat), ahol jelenleg 0 százalékos az iparűzési adó.
Ezt használják ki kínáló cégek, amelyek ilyen településeken ajánlanak székhelyszolgáltatást, s vele az iparűzési adó elkerülésének a lehetőséget a vállalkozásoknak.
Az önkormányzatok számára igazán akkor éri meg alkalmazni a nullás kulcsot, ha az odatelepülő cégek jelentős gépjárműparkjuk után fizetnek adót.
Az újlengyeli székhelyet hirdető Cégszolgálat Kft. ügyvezetője Szabó János szerint a községben már 12 éve fennálló adózási helyzet változtatásával nagyon sokat veszítene a település, hiszen ha megemelnék az iparűzési adót, a cégek elmennének, és közel 50 milliót veszítene a település a gépjárműadók miatt. Ennyit messze nem tud beszedni az ott maradt cégektől.
Nem mutat utat az APEH
Újlengyel újonnan megválasztott polgármestere annyit mondott telefonon megkeresésünkre, hogy ő személy szerint nem szándékozik megváltoztatni a jelenleg fennálló helyi iparűzési adó mértékét, de erről úgyis a testületnek kell később döntenie.
Telefonos érdeklődésünkre az APEH képviselőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az iparűzési adóban nekik semmilyen hatáskörük nincsen, hiszen az a helyi önkormányzatokhoz tartozik, így maximum a területileg illetékes szervek kérdezősködhetnek.
joghézag
Miután leadta újságírónk az anyagot, megkerestük az APEH-et, hogy legalább annyit jelentsenek ki, hogy az iparűzési adó elkerülése céljából történő székhelyáthelyezés illegális, hiszen az adózók többsége az APEH-re, mint tájékozódási pontra tekint adózási kérdésekben. Ezt sem kívánták megtenni, mondván, az iparűzési adó nem hozzájuk tartozik, érdeklődjünk az önkormányzatok adóosztályain. Minthogy azonban a helyi önkormányzatoknak nincs központi adóhatóságuk, így ezzel az ilyen típusú adóelkerülés végső soron nem tartozik egy hatósághoz sem.
Ám néhány vállalkozó elmondása szerint az APEH nemrégiben úgy is ellenőrizte egy cég szállítóit, hogy tanúvallomást kért a cég és a szállító ügyvezetőjétől, alkalmazottjától, mindkét felet arról faggatva, járt-e a másik székhelyén, telephelyén, ismeri-e a szellemi munkavégzés helyét és személyeit. Sőt, volt már precedens arra is, hogy azt is megkérdezték, járt-e a vevő a szállító székhelyén, és ha igen, akkor milyen színű az ajtó. (Az APEH idei ellenőrzési irányelvei között szerepel a
nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók köre, mint akik fokozottan számíthatnak arra, hogy az APEH kiválasztja őket ellenőrzésre.)
Nemcsak az ellenőrzések miatt nagyon fontos a székhelyáthelyezés utáni megfelelő küldeménykezelés. Gyakorlati problémát jelenthet, ha csak az új székhelyre érkezik a cég postája, és azt onnan késve kapja meg a címzett. Ha pedig a postát tényleges címünkre, telephelyünkre kérjük, akkor gyakorlatilag már megvalósul a telephely fogalma. Ráadásul, ha az APEH két alkalommal hivatalos levelet küld, és az címzett ismeretlen felirattal visszaérkezik, az APEH felszámolási eljárást kezdeményezhet a cég ellen. Ehhez egyébként bárkinek joga van, ha egy cég tartozik neki, de azt székhely címén elérni nem tudja.
Kiskapuzó cégek
Székhelyszolgáltatás 0 százalékos iparűzési adójú településen sok cég szolgáltatásai között szerepel, összegük 3700 forinttól 20-30 ezer forintig is terjedhet. Szolgáltatásaik között a székhely címének biztosítása mellett többnyire telefonos kapcsolattartás, levelezéskezelés, névtáblakészítés, tárgyaló helyiséghasználat és titkári szolgáltatás található.
Az ilyen szolgáltatást igénybevevő cégek profilja sokrétű. A könyvelő szakma csak postaládacégeknek nevezi őket. Akadnak azonban köztük jelentős bevételi forrásokat elkönyvelő informatikai, kereskedelmi, szállító, szolgáltató és tanácsadó cégek is.
Zanaty Márta adószakértő kérdésünkre úgy vélte: „A székhelyáthelyezés nem illegális, de nem is üdvözítő megoldás. A törvény adta lehetőségek kihasználása pedig önmagában nem büntethető. Ha valaki olyan tevékenységet folytat, ami telephelyengedély-köteles, akkor az iparűzési adó alapot meg kell osztani a tényleges telephely települése és például Újlengyel, mint székhely között. Így nem kerülhető meg az adófizetés. A vállalkozás csak a megosztás módját, azaz az adóterhet befolyásolhatja. Nem engedélyköteles tevékenységek esetén elkerülhető a telephelyek bejegyzése, bejelentése, ám szigorúan véve a telephely fogalmába minden iroda beleszámít.
Ez a megoldás azonban a szürkegazdaság felé tolja a vállalkozásokat, és azoknak a cégeknek, ahol fizikai munkavégzés folyik, abszolút nem megoldás a székhely-áthelyezési módszer. Szellemi tevékenységek esetén, amiket lehet távmunkában vagy akár egy kávéházban is végezni, ott működhet a dolog, de ilyenkor is nagyon körültekintően kell eljárni (pl.: levelezés). Ráadásul az APEH szemében az ilyen cégek sokszor nem tűnnek makulátlannak, és hamar magukra terelik a gyanút” – tette hozzá.
tények a helyi iparűzési adóról
• Az iparűzési adót, önadózással megfizetett adónemként, 1990-ben vezették be helyi adóként. Bevezetése, az esetlegesen adott adókedvezmények mértéke és a beszedés az önkormányzatok mérlegelési és gyakorlati jogkörébe tartozik (leszámítva 2010. év első félévének rövid időszakát, amikor az APEH volt a beszedő).
• Az adó alanya mindig az illetékes önkormányzat területén működő vállalkozó, tárgya pedig a vállalkozói minőségben végzett nyereség-, és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység.
• Az adóalapot – állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel jelenti.
• 2010-től az adóalapot csökkenti még a K+F tevékenység közvetlen költsége is. Mértéke az éves nettó árbevétel 0-2 %-a (nagyvárosokban általában az utóbbi). Az iparűzési adóelőleg alapja az előző évi kötelezettség.
• Kezdő vállalkozások számára nincs előző évi kötelezettség, de a társaságot be kell jelenteni az önkormányzatnak. Ha egy vállalkozás éves árbevétele eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot, akkor december 20-ig feltöltési kötelezettség van.
