Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az összetételéről szóló javaslatot, amelynek célja, hogy a képviselői helyek számát 11-gyel, összesen 716-ra növelje a 2024. júniusi európai választások előtt, a javaslat szerint kilenc tagország választhatna további képviselőket jövőre, emellett 28 helyet fenntartanának a transznacionális listákon megválasztott képviselők számára.
Az uniós parlament szerint a képviselői helyek számának bővítését az indokolja, hogy a 2019-es választások óta az EU-ban bekövetkezett demográfiai változásokat tükröznie kell a képviselői helyek elosztásának.
A javaslat szerint Spanyolországnak még 2, összesen 61 képviselői helye lenne, Hollandiának szintén még 2, összesen 31 képviselői helye lenne, Ausztriának még egy 1, összesen 20 képviselői helye lenne, Dániának még 1, összesen 15 képviselői helye lenne, Finnországnak még 1, összesen 15 képviselői helye lenne, Szlovákiának még 1, összesen 15 képviselői helye lenne, Írországnak még 1, összesen 14 képviselői helye lenne, Szlovéniának még 1, összesen 9 képviselői helye lenne, valamint Lettországnak is még 1, összesen 9 képviselői helye lenne az újonnan megalakuló Európai Parlamentben 2024-nyarától.
Az uniós parlament közleményében emlékeztetett, összetételét minden választás előtt értékeli a szerződésekben meghatározott elvek alapján. Eszerint legfeljebb 750 európai parlamenti képviselő ülhet az EP-ben, valamint az elnök. A tagországoknak legalább 6, legfeljebb 96 képviselői helye lehet a legfrissebb népességi adatokkal összhangban. A javaslat szerint az EP-képviselők 28 helyet tartanának fenn a jövőbeli uniós szintű választókerületekben, az úgynevezett transznacionális listákon megválasztott képviselők számára.
Figyelmeztettek, hogy az Európai Tanács e reformmal kapcsolatos munkájának bármilyen késedelme ellentétes a szerződésekben rögzített lojális együttműködés elvével, mivel a határozata várhatóan hatással lesz az európai parlamenti választások kimenetelére, és hatással lehet az EP összetételére is. Hangsúlyozták, gyorsan kell cselekedni annak érdekében, hogy a tagállamoknak legyen idejük megtenni a szükséges változtatásokat a jövőre esedékes szavazások előtt.
A szöveg elfogadását követően az tanácson a sor, hogy határozatot fogadjon el a javaslatról.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt jutatott el az MTI-hez, amelyben hangsúlyozták: elutasítják a tagállamokkal szembeni európai parlamenti zsarolást. Kijelentették, a tervezetbe az Európai Unió Tanácsával szembeni nyomásgyakorlás céljából az Európai Parlament baloldali többsége belekényszerítette a transznacionális listák felállítására vonatkozó javaslatát is.
Emlékeztetettek: minden európai parlamenti ciklus során az EP köteles javaslatot tenni a tagállamok részére a következő mandátum során az egyes tagállamokat megillető képviselő helyek számára. Az Európai Parlament föderációpárti többsége azonban, az eljárást az alapítószerződésekbe foglalt uniós jogi céljától eltérítve az egyes tagállamoknak járó mandátumokkal kívánja zsarolni az Európai Unió Tanácsát a transznacionális listák bevezetésére – húzták alá. A mandátumelosztás kérdéséhez nem kapcsolódó javaslat célja nyomásgyakorlás a tagállamok ellen, hiszen a tanács több mint egy éve nem vette napirendre az Európai Parlament transznacionális listákat bevezetni kívánó javaslatát – írták.
(MTI)
