A hatvan esztendős Bridget Bishopot, 1692. június 10-én akasztották fel a salemi boszorkányperek első elítéltjeként. Rajta kívül a továbbiakban még 19 ember életét követelte a puritán közösségben kirobbant tömeghisztéria – írja a Rubicon.
A boszorkányperek kezdete
Salem a 17. században egy elszigetelt település volt, ahol a puritán tanok váltak uralkodóvá. Ebben a szigorú közösségben kezdődtek meg azok a világhírű boszorkányperek, amelyek két – vélhetően a normák ellen kirívó viselkedéssel lázadni akaró – fiatal leány, Betty Parris és Abigail Williams miatt robbantak ki.
A gyermekeken a város lakói 1692 februárjától kezdve furcsa változásokat tapasztaltak: gyakran a földön rángatóztak, tomboltak, ismeretlen „nyelven” beszéltek, amit a helyi orvosi gyakorlat ördögi praktikáknak tulajdonított. A két leány a felnőttek hatására hamarosan megnevezte a rontást küldő három boszorkányt is: Sarah Goodot, a város ismert koldusát, az idős, jómódú Sarah Osbourne-t és egy Tituba nevű barbadosi rabszolganőt.
A vádlottakat a feltüzelt városi testület azonnal őrizetbe vette, ezzel azonban nem ért véget a vizsgálat, sőt, a vallomások, és a többi gyermek körében elharapózó viselkedés hatására tömeghisztériává nőtt.
Tömeghisztéria és halálos áldozatok
A következő hónapokban már nem csupán Salemben, de számos más Massachusetts-beli településen – köztük Bostonban – is elkezdtek felbukkanni a „Sátán által megszállt” gyermekek és a „boszorkányok”. Összesen mintegy 150 embert gyanúsítottak meg a fekete mágia gyakorlásával, közülük 80 főt börtönöztek be.
A vádlottak padjára zömmel középkorú, szegény nők kerültek, de olyan is előfordult, hogy egy csupán négyéves kislányt vádoltak meg boszorkánysággal. Idővel a per remek alkalmat nyújtott a személyes sérelmek megtorlására, ennek jegyében ítélték el például a Proctor-házaspárt, vagy az idős Giles Corey-t, aki végül a kínvallatásba halt bele.
A helyzetet súlyosbította, hogy ebben az időben Massachusettsnek éppen nem volt kormányzója, így az állítólagos bűnösök teljesen ki voltak szolgáltatva a helyi hatalomnak.
A per hátterében gyakran személyes bosszú, vagy nyereségvágy állt, miután az eljárás kezdetén a bűnösök birtokait és minden tulajdonát elkobozták.
Az őrület vége
1692 októberében aztán a tömeghisztériává szélesedő boszorkányperbe beavatkozott a William Phipps által újraszervezett állami közigazgatás is. Massachusetts új kormányzója a helyi bíróságokat az eljárások megszakítására utasította, és 1693 tavaszára elérte, hogy a bebörtönzött vádlottakat felmentsék, vagyonukat pedig visszaszolgáltassák.
Körülbelül egy esztendő után értek véget a salemi boszorkányperek, amelyek következtében a puritán vallási irányzat tekintélye meredeken zuhanni kezdett, és az Egyesült Államok alapításának korára átadta uralkodói helyét a liberális eszméknek.
