Ungár Péter, az LMP társelnöke közösségi oldalán reagált a 24.hu Novák Katalin-interjúrára. Az interjúban többször is kérdeztük, hogy miért adott kegyelmet Budaházy Györgynek is társainak.
Idézünk az interjúból:
De miért adott kegyelmet éppen Budaházy Györgyéknek? Miért nem másoknak, mondjuk fatolvajoknak?
Az, hogy valaki államfői kegyelmet kapott, nem jelenti azt, hogy más nem kapott ilyet. Nem egyedi döntésről van szó. A Hunnia-per nagy közérdeklődést kiváltó ügy, amelyben kevés információ alapján is határozott véleménnyel rendelkeznek emberek, de ezt egyébként én természetesnek tartom. A megismételt elsőfokú ítélet 13 év után született meg, ez pedig indokolhatatlanul hosszú idő, amely alapvetően arról szólt, hogy Budaházyék ki-be járkáltak a börtönből. Már ezalatt az időszak alatt is bűnhődtek. És helyesen bűnhődtek, hiszen bűncselekményt követtek el. A döntésem után is megmaradt a büntetett előéletük, megmaradt a közügyektől való eltiltásuk, mert bár ezek eltörlését is kérték, ezt elutasítottam. Ismétlem, az ítéletük felfüggesztésükről van szó, azaz Damoklész kardja ott lebeg felettük, ha bármilyen bűncselekményt elkövetnek, akkor feléled az a büntetés is, melyet jogerősen kiszabott rájuk a bíróság.
Mi volt a fő ok, amiért kegyelemben részesítette őket?
Mert ezt éreztem helyes döntésnek.
De miért?
Az államfői kegyelemnek az a természete, hogy nem magyarázattal vagy indoklással születik. Ez egy ilyen műfaj. És nem is lehet erre egy mondatban, egy ilyen interjú szűkre szabott keretei közt olyan választ adni, mely kielégítené bárki kíváncsiságát, érdeklődését. Higgye el, ez egy nehéz döntés volt. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az volt a helyes döntés, hogy felfüggesztem a büntetésük végrehajtását.
Ungár Péter úgy kezdi a véleményét: „először is fejezzük ki örömünket, hogy ilyen világszínvonalú képviselői vannak a semmitmondás mesterségének hazánkban. Köztársasági elnök asszony sokat gyakorolta már ezt a versenyszámot, de ezzel az interjúval kétségtelenül elérkezett a semmitmondás-olimpia rekorderei közé.”
Nehéz választani, de az interjú talán legérdemtelenebb része mégis az, amikor Budaházy György kegyelméről beszél. Kísérletet sem tesz arra, hogy megindokolja a döntést, saját bevallása szerint sem ismeri az ügy minden részletét, még csak sejtetés se volt arról, hogy végső soron mi köze lehetett mindennek a pápalátogatáshoz. Valójában nem tudtunk meg semmit, nem tudta megmagyarázni a köztársasági elnök, hogy miért adott egy terroristának kegyelmet.
A félrebeszélés valójában beismerése annak, hogy ez egy cinikus pártpolitikai döntés volt, egy számító gesztus a szélsőjobboldalnak. És ameddig a köztársasági elnök nem ad elfogadható magyarázatot az egyetlen fajsúlyos döntéséről, addig ez a verzió marad is az igaz.
Az interjúnkat itt olvashatja el.
