Az FN.hu és a Tárki közös, Netvoks néven futó közvéleménykutatás-sorozatának legfrissebb adatai szerint a válaszadók inkább az MSZP-t támogatják. A párt népszerűsége mind a pártot választók, mind a biztos szavazók körében 46 százalék körüli – szemben a Fidesz 31 százalékával (5.,7. táblázat – kérjük kattintson a képre a táblázatok megtekintéséhez). Hasonlóképpen magabiztos – noha kisebb mértékű – MSZP előny látható az országos reprezentatív felmérés adatai alapján is: az MSZP támogatottsága a teljes népességben 49, a Fideszé pedig 41 százalékos.
A kisebb pártok népszerűségét illetően eltérnek az internetes és az országos felmérés adatai: az SZDSZ támogatottsága az internetezők körében 15 százalék, míg országosan csak 4-5 százalék körüli. Az MDF és a MIÉP – ha kisebb mértékben is, de – szintén támogatottabb a Netvoks válaszadóinál, mint az országos felmérések szerint. További eltérés, hogy az online kérdőívet kitöltők körében rendkívül magas (80 százalék körüli) a magukat biztos szavazónak mondók aránya. (10. táblázat).
Noha az Netvoks válaszadói körében és a teljes népességben egyaránt határozott MSZP-fölény látható, érdekes jelenség, hogy az országos minta azon válaszadói, akik használják az internetet, inkább Fidesz-pártiak. Az SZDSZ teljes népességhez viszonyított magas népszerűsége azonban az ő körükben is megfigyelhető.
A Netvoks és az országos adatok között látható különbségek részben abból adódhatnak, hogy az online válaszadók demográfiai összetétele eltér a teljes népességétől. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Netvoks válaszadói és a reprezentatív minta internetet használó válaszadói vajon hasonló demográfiai csoportokból tevődnek-e össze.
Az adatgyűjtés
Az adatgyűjtés a Sanoma Budapest Zrt. által tulajdonolt internetes oldalak felületein futott (FigyelőNet, Startlap, Nők Lapja Café, Vezess.hu), 2006. február 13-19.; február 28-március 5.; március 6-12., majd március 22-26. között, a Tárki és a Figyelőnet által kidolgozott interaktív kérdőívvel. A kérdőív a megkérdezett válasza után bemutatta neki, hogy egy országos véletlen mintán (Tárki Monitor, illetve februári Omnibusz adatfelvételek) hogyan alakultak az egyes kérdésekre adott válaszok. Az első heti adatgyűjtésből összesen 7563, a második hetiből 5166, a harmadikból 3569, a negyedikből pedig 4733 válaszadó adatai állnak rendelkezésre (10. táblázat). A válaszadást ajándék kisorsolásával motiváltuk. A demográfiai adatokat a mikrocenzus alapján aktualizált népszámlálási adatokhoz viszonyítjuk, a pártválasztásra vonatkozó adatokat pedig a Tárki 2006. márciusi Omnibusz vizsgálatának eredményeihez. A minta nem valószínűségi jellege miatt hibahatár nem állapítható meg. A közölt adatok értelmezéséhez segítséget nyújthat Rudas Tamás Közvélemény-kutatás – Értelmezés és kritika (Corvina, 2006) című könyve.
A Netvoks online kérdőívét kitöltők között több a férfi (52 százalék feletti az arányuk), s az országos adatok alapján ugyanez – bár kisebb mértékben, de – igaz a magukat internethasználónak mondók között is, a teljes népességben viszont a nők aránya magasabb. Az életkorbeli megoszlásra jellemző, hogy – míg a 65 év felettiek csaknem teljesen hiányoznak mind az online kitöltők, mind az internethasználók közül –, a kitöltők idősebbek, mint általában az internethasználók. Nagy különbség tapasztalható iskolai végzettség szempontjából is a Netvoks válaszadók és a populáció között: a válaszadók fele diplomás, 90 százalék érettségizett, és alig akad köztük olyan, akinek legfeljebb 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége. Az internethasználókra is jellemző, hogy iskolázottabbak, mint a teljes népesség; köztük azonban többen vannak a csak érettségivel rendelkezők, és kevesebben a diplomások, mint a Netvoks válaszadói között. Az online válaszolók lakóhely szerinti összetételének jellegzetessége, hogy – az internethasználókhoz hasonlóan – magas a budapestiek aránya, és alacsony a községben lakók aránya az országos adatokhoz viszonyítva.
Összességében tehát elmondható, hogy a Netvoks online válaszadói körében felülreprezentáltak a férfiak, a fiatalok, a magasan iskolázottak és a városban élők.
Mivel a Netvoks válaszadóinak demográfiai összetétele eltér a teljes népességétől, érdemes megvizsgálni, hogy hogyan alakulna a pártok támogatottsága, ha a válaszadók demográfiai összetétele megegyezne a teljes népességével, de egyébként minden csoport megtartaná a maga preferenciáit. (6., 8.táblázat) A táblázatokból látható, hogy a demográfiai tényezők kiszűrése után (úgynevezett súlyozott adatok) az MSZP támogatottsága nagyobb lett, a Fideszé közel változatlan, az SZDSZ-é pedig csökkent; tehát a két nagy párt közti jelentős mért különbség a demográfiai összetétel “helyreállítása” után is megfigyelhető. Az SZDSZ magas támogatottsága az adatokban viszont, úgy tűnik, részben a demográfiai tényezők hatásának eredménye: a súlyozott adatok szerint népszerűsége 10 százalék (a súlyozatlan 15 százalékkal szemben).
Elhúzott az MSZP
A március 22-26. között gyűjtött adatok alapján az MSZP 54, a Fidesz 31, az SZDSZ 10, az MDF és a MIÉP pedig 2-2 százalékos támogatottságot élvez a biztos szavazók körében a demográfiai tényezők hatásának kiszűrése után. A Munkáspárt, a Centrum párt és az FKGP támogatottsága nem éri el az 1 százalékot. Ez az eredmény a korábbi adatoktól nagymértékben eltér: az eddigi 5-10 százalékpontos MSZP-előny 20 százalékpont felettire növekedett mind a pártválasztók, mind a biztos szavazók körében. Az SZDSZ támogatottsága kismértékben nőtt, a parlamenti küszöböt el nem érő pártoké pedig csökkenő tendenciát mutat. E tendenciák megfelelnek az országosan mért eredményeknek: a Tárki országos reprezentatív mintán végzett felmérései szerint februárban a két nagy párt fej-fej mellett volt, illetve a biztos szavazók körében kis mértékű Fidesz-előny volt látható – a márciusi adatokban azonban már határozott MSZP-vezetés figyelhető meg. Az adatokban megjelenő – fent bemutatott – változásokból azonban nem feltétlenül következik, hogy a populációban is hasonlóak mennek végbe.
Érdekes, a pártpreferenciák változásaival összefüggő kérdés, hogy a válaszadók mely párt győzelmére számítanak. A 9. táblázatból látható, hogy az online kérdőívet kitöltők döntő többsége (62 százalék) szerint az MSZP nyeri a választásokat. Az MSZP-győzelmet jósolók aránya februárban még csak 51, március első felében pedig 57 százalék volt; tehát a válaszadók egyre biztosabbak a szocialista párt győzelmében. Ez a tendencia szintén összhangban áll az országos adatokkal: a többség februárban még a Fidesz, március végére pedig már az MSZP győzelmét látta valószínűbbnek. Hasonlóképpen mindkét felmérés szerint 1 százalék alatti azok aránya, akik szerint valamely kisebb párt nyerhet.
Nem lehet becslés
Az utóbbi hetek adatainak változékonysága világosan mutatja, hogy a jelenlegi megfigyelések nem tekinthetők a választások eredményére vonatkozó becslésnek, hiszen a választási kampány lényeges eseményei még előttünk vannak. Ugyanez igaz a Tárki Omnibusz-adatfelvételében megfigyelt pártpreferenciákra. A Tárki a választások eredményére vonatkozó szakértői becslésen alapuló külön előrejelzést tett közzé >>.
