Böszörményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, a Magyar Mozgókép Mestere 99 éve, 1924. június 2-án született. Böszörményi kezdetben nem filmes pályára készült, az ELTE Természettudományi Karának vegyész szakára járt, de 1947-ben egy feljelentés nyomán internálták, így félbe kellett hagynia tanulmányait – írja a Múlt-kor.
Munkatáborból a rendezői székbe
A fiatal férfi 1950-ben a recski munkatáborba került, ahol három évet töltött. Szabadulása után csak segédmunkásként dolgozhatott, tanulmányait 1956 után folytathatta, később vegyészmérnökként dolgozott. 1964-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol a nála alig két évvel idősebb Herskó János osztályába járt.
Rendezőként 1970-ben Illetlen fotók címmel készítette első dokumentumfilmjét egy fotószakkör működéséről, ezt pornográfia vádjával azonnal betiltották. A következő évben megjelenő első játékfilmje, a Madárkák azonban nagy sikert aratott. Ettől kezdve számos elismert film alkotásában vett rész, amelyekért több díjjal is jutalmazták.
Emellett feleségével dokumentumfilmeket is készített, közülük a legemlékezetesebb a részben saját élményeit is feldolgozó háromrészes Recsk 1950-53 – Egy titkos kényszermunkatábor története, amelyben volt rabok és ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki az 1950-es évek törvénytelenségeinek egyik fejezete. Ez az alkotás hazai díjak mellett 1989-ben az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Félix-díjat is elnyerte.
Hazai és nemzetközi sikerek
A rendszerváltás után főleg forgatókönyvírással foglalkozott, ezek közül a Vörös Colibri– amelyet lánya, Böszörményi Zsuzsa rendezett –több nemzetközi fesztiválon is sikert aratott. Utolsó munkáját, a szintén lánya által rendezett Mélyen őrzött titkok című filmdráma forgatókönyvét halála előtt egy évvel fejezte be. Böszörményi Géza 2004. augusztus 21-én hunyt el Budapesten.
Művészi pályafutásának elismeréseként 1986-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1990-ben érdemes művész lett és Nagy Imre-díjat kapott, 1991-ben a Magyar Művészetért díjban részesült, 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.
1999-ben a magyar filmszemle életműdíjával, 2000-ben feleségével, Gyarmathy Líviával együtt megosztott Kossuth-díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Magyar Örökség-díjat, amellyel igazságfeltáró filmművészetét ismerték el, 2004-ben az elsők között tüntették ki az újonnan alapított Magyar Mozgókép Mestere díjjal.
