Kijev végezni akar Putyinnal, hogy a háború is véget érhessen

„A kijevi vezetés végezni akar Vlagyimir Putyinnal, mert ő hangol össze mindent és dönt mindenről az ukrajnai orosz hadműveletben”   – jelentette ki csütörtökön Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Die Welt című német hírlapnak adott interjújában.

Szkibickij szerint Putyin tisztában van azzal, hogy Ukrajna halállistájának élén szerepel. „Észrevette, hogy egyre közelebb kerülünk hozzá, de attól is tart, hogy esetleg a saját emberei ölik meg”  – hangoztatta Szkibickij.

Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője más neveket is említett a lehetséges célpontok listájáról, így egyebek között Jevgenyij Prigozsint, a Wagner katonai magánvállalat alapítóját, Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők főparancsnokát és Szergej Szurovikin katonai parancsnokot. Az ukrán tisztségviselő szerint Putyin nehéz célpont volt, mert hosszabb időn át elbarikádozta magát, de mostanság egyre többet jelenik meg a nyilvánosság előtt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az állami televízónak arra a kérdésére válaszolva, hogy megerősítették-e az orosz elnök védelmét Szkibickij interjúja nyomán, elmondta: „Higgyék el nekem, biztonsági szolgálataink ismerik a munkájukat, és tudják, mit kell tenniük. Peszkov szerint az ukrán tisztségivelő nyilatkozata megerősítésül szolgál annak, hogy Oroszország helyesen tette, amikor elindította ukrajnai hadműveletét.

„Terrorista rezsim beszél terrorista törekvéseiről. A különleges katonai művelet még a kelleténél is jobban igazolt, és véghez kell vinni céljai elérésével”  – jelentette ki a Kreml szóvivője.

Amerika régóta kéri Ukrajnát, hogy ne támadják Oroszország területét olyan felszereléssel, amelyet az Egyesült Államoktól kaptak, mondta el csütörtökön Mark Milley, az amerikaiak legfőbb tábornoka. Arról is beszélt, hogy légi felvételeket elemeznek a Belgorod környéki támadásról, hogy használtak-e amerikai eszközöket. Ennek ellenére szerinte egyértelmű volt az amerikaiak álláspontja Kijev számára arról, hogy ilyeneket nem lehet használni.

A holland ügyészek lefoglaltak egy földterületet Amszterdam mellett, ami Vlagyimir Putyin korábbi vejének volt a tulajdona, írja a Guardian.

A Duivendrecht melletti terület egy Jorrit Faassen nevű holland üzletemberé, aki korábban Marija Voroncova, Putyin idősebb lányának férje volt. A földet május 12-én foglalta le az ügyészség, valószínűleg a szankciók megsértése miatt.

Tiltakozását fejezte ki az orosz külügyminisztérium az általa csütörtökön bekéretett moszkvai német, dán és svéd nagykövetnek, amiért nem kapott tájékoztatást kormányuktól a felrobbantott Északi Áramlat orosz gázexportvezetékek ügyében folytatott vizsgálatok eredményéről. Az MTI szerint az orosz diplomáciai tárca azt kifogásolta, hogy a három ország vezetése nem biztosította a nemzeti vizsgálatok átláthatóságát és nem reagált Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök üzenetére, amely nyílt és inkluzív nyomozati folyamatot sürgetett, a Gazprom és az orosz hatóságok bevonásával.

„Megállapítottuk, hogy ezen országok egyértelműen nem érdekeltek az diverzánsakció valódi körülményeinek megállapításában. Éppen ellenkezőleg, cselekedeteikkel egyértelműen húzzák az időt, és megpróbálják elfedni a nyomokat és a bűncselekmény valódi elkövetőit, akik mögött szerintünk ismert országok állnak” –  hangzott az orosz nyilatkozat.

Az Oroszországból Németországba irányuló balti-tengeri Északi Áramlat és az  Északi Áramlat-2 gázvezetéken tavaly szeptember 26-án történt robbanás. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a szándékos merényletet. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást.

A dán külügyminisztérium megerősítette a Reutersnek, hogy Oroszország bekérette a dán nagykövetet az Északi Áramlattal kapcsolatos vizsgálat miatt. A dánok, németek és svédek közben folytatják a közös nyomozásukat az ügyben.

A dán külügy szerint folyamatosan tájékoztatják az orosz felet is a vizsgálatról.

Finnország további fegyvereket és katonai felszerelést, a többi között légvédelmi rakétákat és lőszert küld Ukrajna részére mintegy 109 millió euró (40 milliárd forint) értékben – írja az MTI a finn kormány csütörtöki bejelentése után.

Finnország a NATO legújabb tagállamként idén már több jelentős védelmi fejlesztést jelentett be. Legutóbb március 13-án Sanna Marin akkori finn miniszterelnök arról beszélt, hogy Helsinki nyitott arra a lehetőségre, hogy az ország felajánlja Ukrajnának F-18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F-35-ös típusra cserélnek le. A skandináv ország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól.

Áprilisban pedig Helsinki azt közölte, hogy a NATO újdonsült tagjaként új légvédelmi rendszert vásárol Izraeltől. A finn védelmi minisztérium akkor azt közölte: jóváhagyta az izraeli David’s Sling (Dávid parittyája) nevű légvédelmi rendszer beszerzését. A fegyverügylet adózás előtti értéken 316 millió euróba (120 milliárd forint) kerül a finn a költségvetésnek.

Oroszország folyamatosan terrorizálja Ukrajnát éjszakai támadásaival – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, leszögezve, hogy csak az elmúlt éjszaka 36 orosz drónt lőttek le.

Moszkva továbbra is terrorizálja, és 36 drónnal támadta Ukrajnát

– írta az elnök a Telegram-csatornáján.

Egyik sem érte el a célját

– tette hozzá, köszönetet mondva az ukrán légvédelemnek a „100 százalékos teljesítményért”.

Az ukrán légerő jelezte, hogy az oroszok iráni gyártmányú, Sahíd 136 és 131 típusú, pilóta nélküli légi eszközökkel indítottak támadást északi és déli irányból.

Az ellenség kétségkívül kulcsfontosságú infrastruktúrákat és katonai létesítményeket vett célba az ország nyugati régióiban

– olvasható a légierő Telegram-csatornáján. A kijevi katonai adminisztráció vezetője közölte, hogy a fővárost több hullámban is támadták drónokkal, ebben hónapban ez volt a 12. támadás Kijev ellen.

Déli és nyugati ukrán megyék regionális és katonai vezetői is jelezték, hogy a régiókban orosz drónokat lőttek le.

Oroszország május eleje óta fokozta az Ukrajna elleni éjszakai rakéta- és dróntámadásait. Két alkalommal Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákat vetett be, amelyeket nehezebb elfogni. Kijev azt állítja, hogy a háború során először amerikai Patriot légvédelmi rendszerrel sikerült elfognia ezeket a rakétákat, de Oroszország kétségbe vonta ezt.

Volodimir Zelenszkij közlése szerint a háború kezdete óta mintegy 1160 iráni gyártmányú drónt vetettek be Ukrajna ellen. Az ukrán elnök felszólította Teheránt, állítsa le a drónok szállítását Oroszországnak.

(MTI)

Aláírta a taktikai atomfegyverek telepítéséről szóló megállapodást csütörtökön az orosz és fehérorosz védelmi minisztérium – közölte a TASZSZ orosz állami hírszolgáltató.

A Reuters emellett arról számolt be, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a Nyugat „be nem jelentett háborút” folytat Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben. Ez a Moszkva által vezetett katonai szövetség, a CSTO minszki tanácskozásán hangzott el, ahol a szövetség védelmi miniszterei találkoztak. A CSTO tagjai Oroszország mellett Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Tádzsikisztán.

Oroszország és Fehéroroszország még az év elején állapodtak meg abban, hogy Moszkva a taktikai nukleáris arzenáljának egy részét Fehéroroszországban telepíti. Oroszország tavaly szintén fehérorosz területről indította el sikertelen kijevi hadműveletét.

(Guardian)

Az orosz Wagner zsoldoscsoport megkezdte erőinek kivonását az ukrajnai Bakhmut városából – közölte csütörtökön videóbejegyzésében Jevgenyij Prigozsin.

A zsoldoshadsereg alapítója korábban többször bejelentette már, hogy kivonja csapatait a területről, arra hivatkozva, hogy vitája van az orosz hadsereggel a lőszerellátás miatt. Néhány nappal ezelőtt Prigozsin azt a szarkasztikus kijelentést tette, hogy zsoldoscsapatait „egy zászlóaljnyi tábornokkal” kellene helyettesíteni.

(Reuters)

Hangfelvételek alapján azt feltételezi az amerikai hírszerzés, hogy ukránok állhatnak a Kreml ellen végrehajtott május 3-i dróntámadás mögött. A lehallgatott beszélgetésekben ukrán tisztségviselők egymást hibáztatják a dróntámadás miatt – ez alapján vonta le következtetését az amerikai titkosszolgálat.

A lehallgatások között szerepel olyan is, amelyen ukrán katonai és hírszerzési szakemberek bocsátkoznak találgatásokba arról, hogy netán ukrán különleges műveleti erők hajtották végre a támadást.

Mint ismert, május harmadikán két drón csapódott a Kremlben található Szenátusi Palota épületének tetejébe.

A találgatások ellenére az USA biztosan nem tudta megállapítani, hogy ki volt a felelős a támadásért. Azt valószínűtlennek ítélték, hogy az ukrán kormány, esetleg Volodimir Zelenszkij rendelte volna el a támadást. Sőt, az sem tűnik valószínűnek, hogy az ukrán elnök egyáltalán tudott volna a készülő támadásról.

Zelenszkij tagadta, hogy Ukrajna állt volna a támadás mögött.

(CNN)

Ismeretlen füstről érkezett jelentés az orosz védelmi minisztérium moszkvai épületénél, amelyről a NEXTA éjszaka videofelvételeket is közölt a Twitteren. Az orosz állami média korábban arról számolt be, hogy a minisztérium épületének egyik erkélyén ütött ki tűz, de a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma később tagadta ezt. A füst oka így egyelőre tisztázatlan maradt.

A cáfolat ténye azért figyelemre méltó, mert a TASZSZ állami hírügynökség csütörtök hajnalban maga is beszámolt a tűzesetről, ahogy arról is, mentőt hívtak az épülethez. Egy órával később azonban újabb hírt jelentettek meg, ebben közölték, hogy a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma nem észlelt tűzesetet a a védelmi minisztérium moszkvai épületében. A Guardian azt írta, hogy hajnali ötkor a TASZSZ hírfolyamában még mind a két hír olvasható volt.

Az orosz védelmi minisztérium épületében korábban már április 5-én is volt tűzeset, azt akkor egy vízforralóval hozták összefüggésbe.

Unknown smoke near the Defense Ministry building in Moscow

Earlier, Russian media reported a fire on a balcony at the Defense Ministry building. However, the Ministry of Emergency Situations later stated that there was no fire in the ministry building.

The cause of the unknown… pic.twitter.com/Sw9nrOiLVQ

— NEXTA (@nexta_tv) May 24, 2023

Dróntámadást hajtottak végre az orosz erők éjszaka Kijev ellen – közölték csütörtökön ukrán katonai vezetők. Oroszország már egy hónapja folytatja légitámadásait az ukrán főváros ellen.

A Kijev légvédelem megsemmisítette az összes drónt a háromórás légitámadás során, amely májusban immár a tizenkettedik volt – értesült az AFP a katonai vezetőktől. Szerhij Popko, a főváros katonai közigazgatási vezetője az orosz támadást tömegesnek nevezte. A támadásokat az előzetes információk alapján iráni drónokkal hajtották végre – derült ki a közleményből.

Harkiv és Csernyivci ugyancsak légitámadásokról számolt be.

(AFP/Guardian)

Hétfőn egy Kreml-ellenes orosz milícia tört be a nyugat-oroszországi Belgorodba. Az orosz védelmi minisztérium még kedden kora délután közölte, hogy az Oroszországon belüli támadást visszaverték, az orosz fegyveres erők pedig több mint hetven támadót öltek meg. A támadást két Ukrajnában működő csoport, az Orosz Önkéntes Testület (RVC) és a Orosz Szabadság Légió vállalta magára.

Denisz Kapusztin az ukrajnai Orosz Önkéntes Testület parancsnokaként bemutatkozó milicista az orosz-ukrán határ ukrajnai oldalán újságíróknak egy nappal később azt mondta:

Úgy gondolom, látni fognak még minket a túloldalon.

Hozzátette nem árulhat el további részleteket a jövőben tervezett akcióknak még az irányáról sem, de a határ elég hosszú, és „lesz még forró a helyzet”.

A két ukrajnai orosz milíciát a háború kitörése után hozták létre, hogy olyan orosz önkénteseket toborozzanak, akik Ukrajna mellett, Vlagyimir Putyin ellen akarnak harcolni. Kijev azt állította,  a hétfői támadást orosz állampolgárok hajtották végre, és orosz belharcnak minősítette.

(Guardian)