Elsősorban a dolgozók munka- és pihenőidejét, valamint a szakszervezeti jogok hazai rendszerét bírálta a napokban kiadott jelentésében a Szociális Jogok Európai Bizottsága. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bizottság a munkavállalói jogok európai minimumát rögzítő Szociális Karta magyarországi érvényesülését vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a hazai munkajogi rendszer egyes elemei a Magyarországon is ratifikált nemzetközi egyezmény minimumát sem érik el – ismertette a jelentés lényegét Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke. A bizottság is úgy látja, több pontban sérülnek a magyar munkavállalók jogai.
A szociális jogok bizottsága megerősíti a szakszervezetek korábbi megállapítását: Magyarországon észszerűtlenül és a nemzetközi egyezmény szerint – is – a munkavállalók jogait csorbítva alakították ki a napi és heti pihenőidőt. A testület aggályosnak, s a Magyarország által is ratifikált Európai Szociális Kartával ellenkezőnek tartja egyebek között az elmúlt években a MASZSZ által is sokat kritizált úgynevezett rabszolgatörvényt, amely a munkáltatók számára lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó tartamú munkaidőkeret alkalmazását.
A MASZSZ korábban jelezte az ellenőrző bizottságnak, hogy az elmúlt években több munkáltató is tudatosan, a hatékony munkavállalói szerveződés elfojtása céljából bocsátotta el a helyi szakszervezeti tagokat, tisztviselőket. Sokan azért nem lépnek be a szakszervezetbe, mert tapasztalják, hogy a munkáltatók következmények nélkül bármikor semmibe vehetik az érdekvédelmi szervezetek jogait is.
Annak ellenére, hogy a magyarországi szociális párbeszéd terén korábban nem látott problémát a bizottság, most mégis aggályosnak találja a helyzetet, ezért felszólítja a kormányt annak mielőbbi rendezésére. A MASZSZ és az Európai Szakszervezeti Szövetség ugyanis korábban közösen jelezte, nincs lehetőség a munkavállalók hatékony képviseletére sem országos szinten a meglévő fórumokban, sem pedig az ágazati párbeszédben.
Emellett nem meglepő módon az évek óta folyamatosan szűkített sztrájkjogot sem tekintette kielégítőnek a szervezet, noha a kormány jelentésében érthetetlen módon tagadta az elmúlt évek jogtipró lépéseit.
