Új jelenség, hogy az idei kampányban a telefonon végzett közvélemény-kutatásokat sokszor nehéz megkülönböztetni a telefonhívásokkal végzett politikai marketingtől, illetve az adatbázis-építéstől.
A Piackutatók Magyarországi Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy csak azok a kutatások reprezentatívak, ahol mindenki egyforma eséllyel kerülhet be a kutatás mintájába. A nem reprezentatív kutatások megbízhatósága egyáltalán nem nő a megkérdezettek számával arányosan, és ezek akkor sem tekinthetőek szakmailag elfogadható közvélemény-kutatásnak, ha nagyon nagy a válaszadók száma. A felmérések tárgyilagos értelmezéséhez fontos több további tényező ismerete: mikor került sor az adatfelvételre, hányan adtak választ és hányan tértek ki a válaszadás elől, történt-e a mintavételből adódó torzulás elkerülésére valamilyen korrekció.
Az EU tagországaiban a nyilvánosságot biztosító média általában saját tekintélyének kockáztatásával vállal felelősséget azért, hogy a közölt kutatási eredmények hiteles forrásból származnak, tudományosan megalapozottak. Kívánatos lenne, ha ez a gyakorlat Magyarországon is mihamarabb elterjedne. A PMSZ felkéri a sajtót, hogy csak olyan közvélemény-kutatásokat közöljön, amelyeknek a szakmai hitelességéről meg van győződve, és kövessen el mindent az etikai és módszertani követelmények betartásának ellenőrzésére.
