Zelenszkij Magyarországot bírálta, Szijjártó visszaszólt

A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) ismét engedélyezi az orosz és fehérorosz sportolóknak a versenyzést, ha nem támogatják hazájuk ukrajnai háborúját.

Az ICF – követve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlását – úgy rendelkezett, hogy megszünteti a tavaly februárban, az ukrajnai háború kirobbanása után hozott szankciókat, és az orosz, valamint a fehérorosz versenyzők egyénileg, semleges színekben indulhatnak nemzetközi viadalokon.

Az olimpiai sportágak nemzetközi szövetségei közül többek között az asztaliteniszezők, az öttusázók, a vívók, a cselgáncsozók és a tekvondósok is úgy döntöttek korábban, hogy semlegesként visszaengedik versenyeikre az orosz és fehérorosz sportolókat.

A jövő nyári, párizsi olimpia tekintetében a NOB későbbre ígért döntést a két nemzet sportolóinak részvételi lehetőségéről, Ukrajna pedig a játékok bojkottjával fenyegetett, ha az oroszok ott lehetnek az eseményen.

Leváltották posztjáról a mariupoli mészárosként emlegetett Mihail Mizincevet – írja a The Guardian. Vasárnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Alekszej Kuzmenkov, a Nemzeti Gárda korábbi főtisztje veszi át a feladatait.

Tavaly Mizincev irányította a Mariupol elleni ostromot, szeptemberben pedig kinevezték a logisztikáért és ellátmányozásért felelős védelmi miniszterhelyettesnek. Amikor az Európai Unió tavaly szankciókat vezetett be ellene, megállapították, hogy ő a felelős a lerombolt ukrajnai város embertelen ostromáért. A közleményből nem derült ki, miért váltották le Mizincevet mindössze hét hónapnyi munka után.

Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.

Ukrajna korábbi berlini nagykövete egy vasárnapi német lapinterjúban arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Kína a béketeremtésre, és akár arra is, hogy elérje Moszkvánál az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, azt mondta, hogy ez nem irreális. Peking ugyan természetesen a saját érdekeit követi, de az igazságos, békés megoldás és a harcok leállítása inkább kínai érdek, mint a háború, vagyis ez az egész világrendet megrázó hatalmas, soha véget nem érő földrengés – tette hozzá Andrij Melnik a Berliner Morgenpostban és a kiadóvállalat, a Funke médiacsoport többi lapjában közölt interjúban.

Az ukrán és a kínai államfő telefonon folytatott minapi tárgyalása nagy előrelépés a kétoldalú kapcsolatok megerősítése és az orosz agresszió beszüntetése felé, bár meglehet, hogy a kínaiak másként értékelik ezt – mondta a külügyminiszter-helyettes. Aláhúzta, hogy Kijev elengedhetetlen feltételnek tekinti az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrán területekről. Ugyanakkor az ördög a részletekben rejlik, ezért kíváncsian várjuk, hogy mit hoz magával Kína különmegbízottja, aki hamarosan hozzánk érkezik – tette hozzá.

A többi között arról is szólt, hogy az ukrán lakosság túlnyomó többsége nem akar területet feláldozni a békéért, és egy rossz kompromisszum nem is biztosítana tartós békét, legfeljebb törékeny tűzszünetet. Ugyanakkor eleve teljes képtelenség bármiféle vitát folytatni az esetleges tárgyalásokról, mert az oroszok nem akarnak tárgyalni – jelentette ki az ukrán diplomata.

Csehország szövetségeseivel együtt keresni fogja a lehetőségét annak, hogyan növeljék a lőszerszállításokat Ukrajnába – jelentette ki a cseh államfő vasárnap Prágában, aki Zuzana Caputová szlovák államfővel péntektől vasárnapig 3 napos munkalátogatást tett Ukrajnában. Prágába való visszatérése után Petr Pavel a Kbely katonai repülőtéren tartott sajtótájékoztatót.

Az elnök szerint Ukrajnában komoly lőszerhiány van, ami akadályozza Kijevet, hogy ellentámadást indítson az orosz megszállók ellen az ukrán területek feletti ellenőrzés visszaszerzésére. „Ukrajnának jelenleg leginkább lőszerre van szüksége. A lőszerből kritikus hiány van, s ez korlátozza Ukrajna képességét, hogy hatékonyan védekezzen és sikeres ellentámadást indíthasson” – mondta Petr Pavel újságíróknak a prágai katonai repülőtéren.

Szijjártó Péter máris reagált arra, hogy, ahogy arról nemrég beszámoltunk, Zelenszij azt nyilatkozta, hogy szerinte Magyarország viselkedése nem megfelelő NATO-tagországként. A külügyminiszer a Facebook-posztjában négy pontot sorolt fel, egyrészt azt írta, „szerencsére ezt nem ő dönti el”. Továbbá jelezte, hogy „a magyar emberek már eddig is rendkívül magas árat fizettek ezért a háborúért”, illetve „számos magyar ember – a kárpátaljai magyar közösség tagjai – halt már meg ebben a háborúban”.

Végül azt írta:

Ha ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy: „Tisztelettel megköszönöm a magyaroknak, hogy beengedtek és elláttak több mint egymillió menekültet Ukrajnából, és tisztelettel megköszönöm, hogy folyamatosan küldik a segélyeket!”, akkor „Szívesen és számíthatnak ránk a jövőben is.”

Zelenszkij úgy véli, Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg a NATO-szövetségesi státuszának, mondta egy interjúban az ukrán elnök. A finn, svéd, dán és norvég újságírókkal folytatott beszélgetésben felvetette, hogy a szövetség nem csak egy szó, hanem jelentéssel is bír, olyan államok együttműködése, amelyek azonos álláspontot képviselnek, biztonságról, különböző értékekről.

Az ukrán elnök szerint egy ilyen együttműködés egyetlen országa sem mondhatja azt, hogy Oroszország a szövetségese.

Már 477 kiskorú halálos áldozata van az orosz-ukrán háborúnak az ukrán főügyészség legfrissebb adatai szerint. Szombaton két újabb gyerek veszítette életét egy orosz rakétatámadásban Uman városában. A támadásnak 23 halottja van, köztük hat gyerek.

A háborúban eddig több mint 955 gyerek sérült meg, a legtöbben Donyeckben, ahol 452 gyerek halt meg vagy sérült meg a harcokban.

(Guardian)

A Kreml irányvonalához hű Éjszakai Farkasok nevű motorosbanda több száz tagja vonult fel Moszkvában szombaton azzal a céllal, hogy útnak induljon Berlinbe – írta az Atv.hu. A konvoj Moszkva délkeleti részén kezdte a felvonulást, élén a klub alapítójával, a Sebész becenévre hallgató Alekszandr Zaldasztanovval.

A felvonulás több résztvevőjénél orosz és szovjet zászlók voltak, néhányan pedig „Z” betűt ragasztottak a motorjukra, amely a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború szimbóluma. A szervezők szerint a motorosok május 1-jén haladnak át Volgográd (a korábbi Sztálingrád) városán, a szovjet és a német náci csapatok 1942-1943-as véres csatájának helyszínén, amely a második világháború fordulópontját jelentette a Szovjetunió és szövetségeseinek győzelme felé. Ezt követően a kelet-ukrajnai Donyeck régió felé veszik útjukat, ahol humanitárius segélyt akarnak szétosztani a civileknek és az orosz katonáknak.

A motorosok azt tervezik, hogy május 9-én Berlinben fejezik be a felvonulást. A szovjet hadsereg 1945. május 9-én aratott győzelmet a náci Németország fölött, és ezt a napot az oroszok azóta is a győzelem napjaként ünneplik.

Alekszandr Zaldasztanovot szankciókkal sújtották, mert támogatta a Krím félsziget 2014-es orosz annektálását és az ukrajnai háborút.

Egy szombati interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz invázió kezdetét idézte fel, és többek közt arról beszélt, hogy hord magánál pisztolyt, és haláláig harcolt volna az elnöksége belső körével, ha az orosz csapatok betörnek a kijevi elnökségi székhelyre.

Zelenszkij jelezte, tudja, hogy kell lőni, visszalőtt volna, és szerinte, ha az oroszok sikeresen bejutottak volna akkor az épületbe „már nem lennénk itt”.

(Guardian)

A brit hírszerzés legújabb beszámolója szerint az orosz parancsnokok vélhetően fémráccsal lezárt, földbe ásott lyukakba kezdték lezárni a szabálysértőnek titulált orosz katonákat. Közleményük szerint a közelmúltban több orosz jelentés is beszámolt arról, hogy különböző vétségek miatt, például alkoholfogyasztás, vagy a katonai szerződés felbontásának kísérlete, ilyen lyukakba helyezték őket.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 April 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/SIvHuzvKuo

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/n6EiQpwtpM

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 30, 2023

Magyarország területére 2023. április 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7207 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7745 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, közölte a rendőrség.

A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 29-én 15 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal.