Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás, és mivel idén enyhe telünk volt, 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. A melegebb idő következtében pedig kitolódik a pollenszezon, az allergén pollenek koncentrációja nő – írja a Másfélfok.
Egy szimuláció szerint ennek hatására pedig jelentősen megugorhat az allergiások száma néhány éven belül. Európában 2041-2060-ra 33 millióról 77 millió emberre növekedhet a parlagfűre érzékenyek száma, a különösen érintett területek között pedig Magyarország is ott szerepel. A projekciók elsősorban a klímaváltozást vették figyelembe, de a trendeket az invazív növényfajok terjedése is befolyásolta.
Január és május között zajlik a fák virágzása (mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán), április és július közepe között pedig a fűfélék, csalánfélék, és az útifű okozhat sokaknak kellemetlen tüneteket. Végül július közepe és október között a parlagfű, a feketeüröm, a libatopfélék, és a disznóparéj érezteti hatását.
A felmelegedés miatt azonban előbb fog kezdődni a pollenszezon és ki is tolódik annak hossza, ez azonban különbözik majd az egyes régiók, fajok szerint. Észak-, Nyugat- és Közép-Európában a nyírfa-szezon virágzása már most korábbra tolódott, és két héttel hosszabb is lett az elmúlt évtizedekben. Délkelet Európában pedig a pollenszám nőhet több mint háromszorosára 2,5 fokos globális melegedés esetén.
Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. Az egészségügyi kockázatok (légzési nehézségek, asztma stb.) mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak.
